T&K – Az orkok kultúrája

Habár az orkok már nem viselkednek úgy, mint valami brutál barbárok, azért nem felejtették el azt harcias szellemet, amely felemésztette a lelküket az elmúlt évszázadokban. Az ork életstílus fegyelmet és bátorságot követel. Az orkok fizikálisan annyira erős lények, hogyha nem tudnák fegyelmezni a haragjukat, bármilyen apróság miatt megölnék egymást. Hogy elkerüljék a felesleges vérontást és halált, az orkok régóta kifejlesztettek egy szigorú és kifinomult becsületkódexet.

Politikailag az orkok az elmúlt évtizedben egy rendszerváltozáson estek át, ahogy a klán-struktúrából egy hagyományosabb, monarchikus struktúra felé mozdultak el. A fiatal és karizmatikus Thrall vezetése alatt, felszabadulva a démoni vérszomj alól, Kalimdor orkjai egyre jobban eltávolodtak a régi törzsi struktúrájuktól, és ma már a nagy ork nemzet polgáraiként definiálják magukat. A régi időkben az orkoknak erős patriarchális társadalmuk volt; a férfiak voltak az urak és az asszonyok „tudták, hogy hol a helyük”. Thrall politikájának köszönhetően most már a nőknek is sokkal nagyobb szabadságuk van az ork társadalomban. Az ork nők is kiállhatják ugyanazokat a próbákat, mint a férfiak, hogy utána sámánként vagy harcosként folytassák az életüket és ezzel ugyanannyi elismerését vívhatnak ki a társadalom tagjai között, mint a férfiak. Egyetlen terület van, ahol az orkokat elmaradottnak tarthatjuk, és ez az, ahogy bánnak a napszámosokkal (peon). Szerencsétlenek! Azok az orkok, akik megbuknak a harcosok vagy sámánok próbáján (vagy egyszerűen nem is akarják kiállni) gyakran válnak napszámosokká. A napszámos az ork társadalom legaljának legalja. Habár elméletileg nem rabszolgák, a gyakorlatban ezt a szerepkört töltik be (ahogyan a Szövetségnél a parasztok). A legtöbb napszámos annyira gyenge, hogy egy új harcos egyik feladata, hogy be kell lopóznia a szántóföldekre és csúzlival kell felébreszteni a munka közben elaludt napszámosokat!

A harcosok állnak az ork társadalom legtetején. Minden fiatal férfi és nő, aki kiállja az erős test próbáját, olyan képzésben részesülhet, ahol egymással kell harcolniuk, és Orgrimmar harcmesterei között edzeni a legmagasabb tisztelettel jár, amit egy harcos el tud érni. Nem mások szórakoztatásáért vagy a gyilkolás öröméért harcolnak. Az orkok számára a képzett küzdelem egy sport, olyan, mint az ember gyerekek számára a birkózás vagy a futás a faluban, vagy a bányaverseny a törpöknek. Valamint, attól félek, hogy ez egy része a Thrallt körülvevő személyi kultusznak; mivel a hatalmas ork gladiátor volt fiatalkorában, nem kérdés, hogy a fiatal orkoktól elvárják, hogy megpróbálják őt felülmúlni.

Mivel az orkok számára fontos a becsület, a kihívások teljesen elfogadottak. Ezek ritkán párviadalok; inkább olyasfajta fizikai erőpróbák, amelyek a személyes küzdelemnél többet kívánnak meg minden orktól. Vannak, amelyek valamely képesség próbái (megmászni egy adott hegyet és a csúcsáról elhozni egy kincset), vannak, amelyek a kitartás próbái (a legmelegebb kánikulában kitartani a sivatagban), és vannak, amelyek a vadság próbái (meghátrálásra kényszeríteni egy vadállatot anélkül, hogy megütnénk). Amikor egy fiatal ork meg szeretné mutatni, hogy már képzett harcos, elvárják, hogy fárasztó próbák sorozatát állja ki. Néha az orkok felajánlják ezeket a próbákat más népek tagjainak is, akik bizonyítani akarnak, még embereknek és törpöknek is. Úgy gondolom, hogy ha valakit orkként kezelnek, az a tisztelet jele.

A harcosok mellett, a másik megbecsült csoport a sámánok, akik a szellem mesterei, ahogy a harcosok a test mesterei. A sámán az elemek felfedezői, amelyek annyira alapvetőek az orkok vallásában, mint a Fény az emberek számára. A sámánok egyszerre mesterei és szolgái a természeti világnak. A legnagyobb ork sámánok holtukig képezik magukat. Akik nagy adottságokkal rendelkeznek Orgrimmar spirituális szívében, a Szellemek Völgyében (Valley of Spirits) képezik magukat, sőt, még ott is élnek. Ahogy Thrall ötvözte a harci bátorságot a sámánizmussal, az a mai ork gondolkodásmódot példázza.

Az arcanisták, mint a mágusok, még mindig rendelkeznek egy kis hatalommal az ork társadalomban; nem szeretik őket, de hasznosak, így elviselik őket. Ugyanakkor ez nem igaz a boszorkánymesterekre nézve. A Lángoló Légióhoz fűződő kapcsolatuk miatt a boszorkánymesterek erődjeit, ha megtalálják, porig rombolják, és a boszorkánymesterek csak titokban tevékenykedhetnek Durotarban. Ugyanakkor, ott, ahova már nem ér el Thrall keze, az ork klánok még mindig annyira kötődnek a gyűlölt szellemidézőkhöz, ahogy a kis tűzördögök is megcsókolják egy kiégett épület izzó fadarabjait. Hallottam, hogy néhányan azt mondják, hogy a boszorkánymesterek egy új generációja titokban Durotarban gyülekezik, hogy az erejükkel megvédjék a birodalmat a démoni erőktől. (Ha ezek a megfigyelések igazak, akkor egy kicsit el kéne beszélgetni a vérelfekkel. Ahogy egy megfigyelő kommentálta: „Azeroth legtöbb problémája onnan ered, hogy az elfek nem tudták féken tartani a mágiájukat.”)

Az ork harcosok és sámánok számára az élet próbák sorozata. Durotarban a fiatal harcosokat és a vermekből előjött bugrisokat a Próbák Völgyébe (Valley of Trials) küldik, egy vadászterületre, ahol felkészítik őket a csatákra. Itt (viszonylag gyenge) zsákmányokra vadásznak és ezáltal élesítik a képességeiket. Hasonlóan a sámánoknak és a papoknak a síkságra kell utazniuk és kapcsolatba lépniük a szellemekkel, megtanulva, hogy törődjenek a szellemek hangjával. A taurenektől az orkok számos olyan gyakorlatot vettek át, amelyek a test edzésére szolgálnak és arra, hogy közelebb vigyék őket az elemekhez. (Páran morogtak, hogy a tauren vallási gyakorlatok elterjedtebbé válnak Duratorban, mint amennyire szükséges lenne. De ezek a morgások mostanra elnémultak).

Az orkok igénylik, hogy magukat és honfitársaikat próbáknak vessék alá, és szeretnek eldicsekedni az eredményeikkel. Van még egy dolog, amit mindenkitől megkövetelnek és ez az alázatosság; ahogyan Thrall kifejezte a hódolatát az olyan hatalmas ősöknek, mint Végzetpöröly és Pokolsikoly Grom, minden orktól elvárják, hogy tisztelje a közvetlen felmenőit. Az ősöknek emelt szentélyek és emlékművek közkedveltek; és számos ork zarándokol el a nagy orkok emlékműveihez, különösen Pokolsikoly Grom Kőrisvölgyben (Ashenvale) található emlékművéhez, ami szerves részét képezi az orkok őszi arató fesztiváljának.

A csatamezők emlékhelyei is fontos zarándokhelyek. Az orkok számos olyan általános szertartást tartanak meg, mint az emberek, ilyen a bizonyos életkorok elérése, a házasság és a temetési szertartás, mivel ők is eltemetik a halottjaikat.

Mivel az ork vallás az elemek és a természet körül forog, a Napéjegyenlőség és a Napforduló fesztiválok fontosak. És igen, az orkoknak is van Hófátyol (Winter Veil) fesztiváljuk és az ork gyerekek ugyanolyan türelmetlenül várják a (zöld bőrszínű) Tél Nagyapó érkezését, mint ahogy a törp és az ember gyerekek. Tény, hogyha van valami, ami reményt ad arra, hogy a Horda és a Szövetség egyszer félreteszi az ellenétjeit és Azeroth érdekében egyesülne, az ez a kölcsönös vonzódás egy kedves öregember iránt, aki szeret cukorkákat adni a gyerekeknek.

Ork mondások

Mannoroth vére által!
A félelem az ellenségnek való.
A gyengeség csak halált szül.
Első a háború – kérdezni csak az emberek halála után.
Acél és villám először, és utána a hús és a pihenés.
A vérszomj az egyetlen szomj.

Ork Kisokos

„Aka’magosh” = Áldás Rád és a Tieidre!
„Dabu.” = „Engedelmeskedem.”
„Gol’kosh!” = „A fejszém által!”
„Kagh!” = „Fuss!”
„Lok-Narash!” = „Fegyverkezz fel!”
„Lok-Tar” = „Győzelem!” (Harci kiáltás, egyben üdvözlés a harc során)
„Lok-Tar Ogar” = „Győzelem vagy halál!” (Harci kiáltás)
„Swobu.” = „Ahogy parancsolod.”
„Throm-Ka” = „Örülök, hogy találkozunk.” (Köszöntés)
„Zug-zug.” = Egyfajta egyetértés és megértés kifejezése, leginkább az okéhoz hasonlítható.

FavoriteLoadingAdd hozzá kedvenceidhez

Gitta

Gitta vagyok, a WoWLore Fordítások blog írója és gazdája. 2008 óta játszok a WoW-val kisebb-nagyobb megszakításokkal (mostanában inkább nagyobbakkal). 2010 nyara óta fordítok lore témájú írásokat magyar nyelvre. 2011. januárjában indítottam el saját blogomat, a WoWLore Fordításokat, mely mára a legnagyobb magyar nyelvű lore-ral foglalkozó oldal. 2015-ben írásaim egy részéből gyűjteményt hoztam létre Azerothi Históriák néven, mely 2016. decemberében nyomtatott formában is megjelent (jelenleg csak elektronikusan elérhető).

Vélemény, hozzászólás?

You have to agree to the comment policy.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..