Levél a hitveshez

A Nagy Háborúk után a megmaradt Thandol Span és a mellett lévő falu, Dun Modr felügyeletéért több csatát is vívtak Ironforge törpjei a Dark Iron törpökkel szemben. A támadások során sok bátor törp katona vesztette életét. Közöttük volt Sully Balloo is, aki valószínűleg a csata során a vízbe zuhant a hídról.

A bátor hősök, akik felkeresték a helyet és a halottakat, a vízben lebegő katona holttesténél egy levelet találtak, amelyet Sully Balloo a feleségének, Sara-nak írt a halála előtt nem sokkal.

Dun Modr, Wetland

Drága Sara-m,

Minden jel arra mutat, hogy néhány nap múlva elindulunk, hogy visszaszerezzük Thandol Span felügyeletét. Nehogy ne tudjak neked ismét írni. Valami arra ösztökél, hogy írjak neked néhány sort, amelyre szemedet vetheted, ha én már nem lennék.

A megbizatásunk lehet, hogy csak pár napig tart és tele lesz örömmel, de lehet, hogy súlyos konfliktust és halált hoz reám. Ha szükséges, hogy a harctéren essek el a Szövetségért, akkor készen állok rá.

Semmi kétségem és bizonytalanságom nincs afelől, amiért elköteleződtem és bátorságom sem veszett el vagy halványodott volna.Thandol_Span

Tudom, hogy Ironforge Királysága milyen erősen támaszkodik a Szövetség győzelmére, és milyen sokkal tartozunk azoknak, akik előttünk jártak a Nagy Háborúk vértengerében és szenvedésében, és én kész vagyok, tökéletesen készen állok arra, hogy életem minden öröméről lemondjak a Szövetség fenntartása érdekében és megfizessem tartozásomat.

Sara, irántad való szerelmem halhatatlan, olyan hatalmas kötelekkel fon körbe, amit a Mindenható sem tud széttörni, és a Királyságom iránt érzett szeretetem úgy viharzik át rajtam, mint az erős szél és ellenállhatatlanul visznek ezek a kötelékek a csatatérre.

A veled töltött derűs pillanatok emléke teljesen átjár, és mélységes hálát érzek a Fény és teirántad, amiért oly sokáig élvezhettem őket, és milyen nehéz számomra feladni ezeket és hamuvá égetni az eljövendő évek reményét, amikor még mindig együtt élhetnénk és szerethetnénk egymást és láthatnánk fiainkat magunk körül, ahogy elérik a tiszteletre méltó törpkort.

Tudom, hogy csak kevés és apró kérésem lehet az Égi Hatalom felé, de valami azt súgja – talán kicsi Edgarom elmormolt imája –, hogy épségben visszatérek szeretteim közé. Ha mégsem, kedves Sara-m, soha ne feledd, hogy mennyire szerettelek, s azt se, hogy ha kilehelem lelkem a harcmezőn, a te neveddel a számon halok meg.

Bocsásd meg számos hibámat és a fájdalmakat, amiket neked okoztam, hogy milyen meggondolatlan, milyen bolond is voltam gyakorta.

Milyen boldogan mosnám el könnyeimmel a boldogságodon ejtett apró foltokat, és a világ minden szerencsétlenségével megküzdenék, hogy megvédhesselek téged és drága gyermekeinket bármilyen ártástól.

De nem tudok.

Csak az Örvénylő Semmiből nézhetlek téged, és körülötted szálldoshatok, míg te megküzdesz a viharokkal értékes rakományoddal, és bús türelemmel vársz arra, míg örökké együtt lehetünk.

De, ó, Sara, ha a halottak visszatérhetnek Azerothra, és szeretteik közelében lehetnek láthatatlanul, akkor mindig veled leszek a legvidámabb napokon, és a legsötétebb éjszakákon, a legboldogabb pillanataid és legvidámabb óráid között, mindig, mindig, és ha lágy fuvallat simítását érzed az arcodon, az én leheletem lesz az, s ha hús szellő legyezi lüktető halántékod, az én lelkem lesz az.

Sara, ne gyászolj engem halottként, gondolj rám úgy, mint aki elment, és egyre csak vár, míg ismét nem találkozunk.
–SullySully_Ballo's_Memorial

Miután megkapta elhunyt férje levelét, Sara egy kérelmet írt Magni királyhoz, akit szintén mélyen megérintett a katona halála. Mivel a szeretett férjet visszahozni már nem tudta, ezért úgy döntött, egy emlékművet állíttat a hősi halottnak Marblesten szobrász mester segédletével. Az emlékművet lordaeroni gránitból építették és ma is megtalálható Ironforge-ban.

– Ezt a történetet egy igaz történet ihlette. Sullivan Ballou egy amerikai katona volt, aki az amerikai polgárháború során vesztette életét a Bull Run-i csatában. Feleségének írott levele ma is az egyik legszebb szerelmes levélként van számontartva a világtörténelemben. –

FavoriteLoadingAdd hozzá kedvenceidhez

Gitta

Gitta vagyok, a WoWLore Fordítások blog írója és gazdája. 2008 óta játszok a WoW-val kisebb-nagyobb megszakításokkal (mostanában inkább nagyobbakkal). 2010 nyara óta fordítok lore témájú írásokat magyar nyelvre. 2011. januárjában indítottam el saját blogomat, a WoWLore Fordításokat, mely mára a legnagyobb magyar nyelvű lore-ral foglalkozó oldal. 2015-ben írásaim egy részéből gyűjteményt hoztam létre Azerothi Históriák néven, mely 2016. decemberében nyomtatott formában is megjelent (jelenleg csak elektronikusan elérhető).