Draenori Kalandok – A draeneiek döntése és végzete
Az eredarokról nem sokat tudunk, csupán annyit, hogy különösen intelligens és kifejezetten nagy hatalmú varázs-használó faj voltak, akik évezredekkel ezelőtt az Argus nevű bolygót népesítették be. Mágia-használatuk és technikai tudásuk segítségével csodálatos városokat emeltek hatalmas civilizációjuknak. Az eredarok társadalmát egy triumvirátus irányította, amelynek tagjai Archimonde, Kil’jaeden és Velen volt.
Az eredarok békéjét és egységét azonban a bukott titán, Sargeras törte meg, amikor felajánlotta az eredaroknak, hogy csatlakozzanak őhozzá, hogy még hatalmasabb lényekként segítsék őt az univerzum bolygóinak egyesítésében. Archimonde és Kil’jaeden készek voltak elfogadni Sargeras ajánlatát, azonban Velent egy látomás rávilágította az igazságra: arra, hogy Sargeras ajánlatának elfogadásával népéből torz szörnyetegek lesznek, akik csak pusztítást és káoszt hoznak a világra. Így Velen összegyűjtötte a hozzá hasonlóan gondolkodó eredarokat és a naaruk segítségével elmenekültek az Argusról és egykori bolygójukat hátrahagyva utaztak világokon át.
Az Archimonde-dal és Kil’jaedennel tartó eredarok az elsők között voltak, akik csatlakoztak Sargerashoz és seregéhez, a Lángoló Légióhoz. A démoni erő valóban átformálta őket, ahogyan azt a titán ígérte, és így lettek belőlük a man’arik, azonban saját magukat továbbra is eredaroknak hívták, Argusból pedig a Lángoló Légió egyik fő bázisa lett.
A Velennel tartó eredarokból pedig a draeneiek lettek, akik az univerzumban való utazásuk során megismerkedtek a naaruk által biztosított Fény erejével és használatával, ugyanakkor korábbi tudásukat sem vesztették el. Amikor a Draenor nevű bolygóba becsapódtak, igyekeztek megismerni a környezetet és kialakítani rajta saját életüket. A draeneiek között voltak jól és kevésbé jól alkalmazkodók is, voltak, akik igyekeztek megismerni Draenort úgy, amilyen valójában volt, és begyógyítani a sebeket, amiket ejtettek rajta. Mások azonban egy második Argust próbáltak faragni a bolygóból és igyekeztek úgy tenni, mintha semmi nem változott volna 25.000 éven keresztül.
Draenoron a draeneiek vezetője továbbra is Velen próféta volt, azonban a draenei társadalom mindennapi életét tanácsadó testülete, az Exarchák Tanácsa irányította. A Tanácsnak öt tagja volt, és mindegyik más-más csoportját irányította a draeneieknek. A Mestereket (Artificers) a mérnökök és kézműves mesterek alkották, az ő vezetőjük Hataaru Exarcha volt. Az Auchenaiokat, a halottak őrzőit és Auchindoun szent sír-városának védelmezőit Maladaar Exarcha vezette. A Rangarikat a Próféta Szemének is hívták, ők főleg íjászok és felderítők voltak, akik Draenor ősi világát akarták behatóbban megismerni Naielle Exarcha vezetésével. Shattrath városának lakosai külön kasztot alkottak, ők voltak a Sha’tarik Othaar Exarcha vezetésével, míg a Fényt használó harcosokat, a Vindicatorokat Akama Exarcha vezette.
25.000 év hosszú idő és tudjuk, hogy a draeneiek sem halhatatlanok, bár extrém öreg kort is megérhetnek. Az Argusról eltávozott egykori eredaroknak a hosszú vándorlás során gyermekeik születettek, és több olyan draenei is volt, aki már Draenoron nőtt fel és Argust, illetve távozásuk körülményeit csak hírből ismerhették. Azon a Draenoron, amelyen most hőseink járnak, sok esetben ezek a „fiatal” draeneiek másként értelmezték a történteket, mint szüleik, nagyszüleik. Ők annyit érzékeltek, hogy őseik elutasítottak egy ajánlatot, amely által hatalmas erejű nép lehettek volna, mint ahogyan a man’arik hatalmasabbak is lettek az egykori eredaroknál, helyette a folytonos bujkálást és vándorlást választották. Többen voltak, akik úgy érezték, hiba volt visszautasítani az ajánlatot. És voltak, akik meg is környékezték a Lángoló Légió szolgáit. A Légió pedig hogyan is utasíthatott volna ilyen hatalmas személyeket, hiszen a draeneiek még így is különösen intelligens és fejlett népnek számítottak. A draeneiek körében egy új csoport bukkant fel: a Sargereiek, akik szórólapjaikkal igyekeztek meggyőzni társaikat, hogy csatlakozzanak hozzájuk.
Az Eredarok Sorsa
Évezredekkel ezelőtt a Lángoló Légió démonjai szülőbolygónkra jöttek, és felajánlottak vezetőinknek egy hatalmas ajándékot. Közülük ketten, Kil’jaeden és Archimonde látták, hogy milyen bölcs az ajánlat, de a harmadik vezető, Velen visszautasította azt.
Velen és követői elmenekültek arról a világról, örökre üldözve azoktól, akik egyszer barátságosan kezüket nyújtották feléjük. Velen egy BOLOND volt! És mi ezektől a bolondoktól származunk, akik hátat fordítottak a paradicsomnak. Soha többé, testvéreim.
Ma fellázadunk és fejet hajtunk a démon urak előtt. Újabb esélyt adtak nekünk, hogy osztozzunk velük hatalmukon. Ez, fivéreim és nővéreim, az IGAZI sorsunk. Ma eredar őseink nyomában lépkedünk, és végre megszerezzük azt a jövőt, ami jogosan illet meg minket!
Az Egység Célja
Mi, draeneiek vagyunk a kiválasztott nép… civilizáltak, műveltek és kivételesen intelligensek vagyunk.
Nincs olyan technológia, melyet a mi elménk fel ne foghatna, és nincs olyan mágia, melyet varázslóink ne tudnának uralni.
Civilizációnk az Arguson pazar volt a maga nemében.
Népünk sosem volt szolga, vagy gyáva, akik elrejtőztek volna a bennük lévő lehetőségek elől.
Népünk arra hivatott, hogy meghódítsuk a csillagokat!
Egyesüljetek velem, fivéreim és nővéreim, és szerezzük meg azt, ami jogosan illet meg minket.
Az Örökkévalóság Ígérete
A Légió munkája zavartalanul kell, hogy tovább folytatódjon. Vannak itt Draenoron olyanok, akik szeretnék felrúgni terveinket, és közöttük a hitetlenek a főnökök – azok a draeneiek, akik még mindig a Fényt követik.
Pusztítsuk el népünket, és folytassuk uraink munkáját akadálytalanul. Győzzük le a draeneieket, és bizonyítsuk hűségünket a Légiónk felé. Romboljuk le Shattrathot, és a démonok a halhatatlanság dicséretét ígérik nekünk!
A Sargereiek tehát nemcsak szervezkedtek a draeneieken belül, hanem egy idő után a cselekvésre is készen álltak. Arra, hogy saját népük, testvéreik megölésével bizonyítsák be a Légiónak, hogy rászolgáltak a hatalomra. Az első áldozatok egyike Hataaru Exarcha volt, akinek halála hatalmas felháborodást váltott ki az Exarchák Tanácsában. A nyomozást Maladaar vezette, és a végén rádöbbent a szörnyű igazságra: a Sargereiek vezetője nem más, mint egy másik Exarcha, Othaar, aki ráadásul már új külsőt és nevet is felvett magának: most már ő is man’ari volt, akit Socretharnak hívtak.
Miután felfedte magát, követőivel együtt elfoglalta a Vashordától éppen visszaszerzett Shattrath városát a draeneiektől, illetve egyik ügynöke, Soulbinder Nyami segítségével Auchindount is megszerezték maguknak azzal, hogy összejátszottak Gul’dannal és az Árnyék Tanáccsal, és a sír-város kiszabadítására törekvő Maladaart és Lady Liadrint hamis útra csalták.
Azonban végzetüket nem kerülhették el sokáig. Az erre a világra érkező rejtélyes idegenek seregei mindkét helyet fel kívánták szabadítani a Lángoló Légió befolyása alól. Auchindoun azért is volt fontos számukra, mert a Lángoló Légió különösen a draeneiek szellemei után ácsingózott. Az egyesített seregek azonban betörtek Auchindoumba, és az ott található vezéreket, Nyamit, Azzakelt és Gul’dan jobbkezét, Teron’Gort, valamint követőiket mind megölték, megtisztítva ezzel a helyet a Légió befolyása alól.
Miután Auchindount biztonságossá tették, Maladaar Exarcha és Lady Liadrin figyelme is az északabbra található Shattrath felé fordult, hogy leszámoljanak végre Socretharral és a Légióval, és felszabadíthassák a várost. Így csatlakoztak a Sha’tari védőkhöz az Auchenaiok és a Napraesküdöttek (Sunsworn), hogy egyesült seregeikkel űzzék el a városból a Lángoló Légió szolgáit.
Mindez heves harcok árán sikerült, és végül Socrethar is elbukott. Maladaar Exarchát azonban mélységesen elszomorították az események. Bármennyire is a gonosz felé fordult, Othaar egykor a társa volt, a testvérének tekintette, ezért mélyen megrázta, hogy a Légió szolgája lett.
– Bevallom, bármennyire is őrült volt Socrethar, azért volt egy szemernyi igazság a szavai mögött. Megkérdőjelezte az önelégültségünket. Talán túl elégedettek voltunk, túlságosan is BIZTONSÁGBAN éreztük magunkat elrejtőzve itt Draenoron. Hívó szó érkezik hamarosan. Pontosan érzem, hatalmas és derengő, éppen túl a láthatáron. És amikor elérkezik az idő, a draeneieknek felelniük kell rá.
Vajon mire utalhattak Maladaar szavai? Kil’jaeden és a Lángoló Légió esetleges eljövetelére Draenoron, amelyre már elég sok jel utal, avagy egy másik hatalom, a naaruk serege fog felbukkanni? Mindenesetre érdemes elgondolkozni a draeneiek sorsán és azon, hogy valójában mindannyiunknak állást kell foglalnunk, még akkor is, ha ezt előttünk őseink már egyszer megtették.
Add hozzá kedvenceidhez