Draenori Kalandok – Karazhan, a Gorehowl és Draenor

“- Azt mondtad, hogy réges-régen volt egy robbanás, ami létrehozta ezt a helyet és mágikus erővel ruházta fel. Aztán jöttél te…
– Igen – mondta Medivh. – Ez mind igaz, ha lineárisan nézed az eseményeket. De mi történik akkor, ha azért történt a robbanás, mert én végül idejöttem és addigra ennek a helynek készen kellett állnia a fogadásomra?
Khadgar összeráncolta a homlokát:
– De a dolgok nem így történnek.
– Egy normális világban valóban nem.

/Részlet a Last Guardian című regényből/

Szóval, mi volt előbb, Karazhan vagy Medivh? Kitűnő kérdés, de a válasz éppen olyan rejtélyes és kibogozhatatlan, mint maga Medivh. A robbanás, amely létrehozta Deadwind Passt még jóval azelőtt történt, hogy a varázsló Karazhanba ment, azonban nem tudjuk, hogy pontosan mikor. Ami biztos, hogy ez a robbanás volt az, amely meggyengítette a reális, valódi teret ebben a térségben, és emiatt volt valaki, aki úgy gondolta, hogy éppen alkalmas arra, hogy egy tornyot építsen itt. Ez lett Karazhan. Hogy ezt ki és mikor építette, szintén nem tudjuk. Ami biztos, hogy végül Medivh volt az, aki beköltözött ebbe a toronyba.

Karazhan nagyon messze van mindattól, amit normálisnak tekinthetünk. Nemcsak a tér, az idő sem reális a toronyban, mivel ebben a térben egyszerre van jelen múlt, jelen és jövő. Az ide látogatók úgy tapasztalnak meg múltbeli és jövőbeli eseményeket, mintha most történne a szemük előtt a valóságban. És lehet, hogy ez valóban így is van.

Úgy tartják, hogy Azeroth mágikus vonalai, a ley vonalak mind Karazhan alatt futottak össze – egészen addig, amíg Malygos meg nem machinálta őket, hogy a Nexus alatt fussanak össze. Éppen ezért nem volt véletlen, hogy Azeroth leghatalmasabb mágusa, az Utolsó Őriző (Last Guardian) éppen ezt a helyet szemelte ki magának otthonául. A torony, amely egy koponyaformájú földön áll, rengeteg mágikus ereklyét és tárgyat rejt magában, ráadásul a Dark Riderek segítségével Medivh még többet gyűjtött össze otthonában. Ez volt az a hely, ahol Medivh már a Gul’dannal való kapcsolatfelvétel előtt is démonokat idézett meg, illetve próbálta a mágia végső határait feszegetni.

Amikor aztán Medivhet Khadgar megölte, Anduin Lothar pedig lefejezte, és ezzel a Medivh-ben rejtőző Sargerast a Twisting Netherbe száműzték, a hatalmas felszabaduló negatív energiák átkot hoztak a helyre és környékére. A nagyerejű mágikus tárgyak után kutató Kirin Tor a Violet Eye mágusait küldte ide, hogy szedjenek össze minél több tárgyat a toronyból, és Medivh botját, az Atiesh-t sikerült is megszerezniük. Ezután azonban egy mágus sem tért vissza Dalaranba, ahogyan azok az élők sem, akik a kastély falain belülre merészkedtek kíváncsiságukban.

A toronnyal nem is nagyon törődtek Azeroth lakosai és kalandorai egészen addig, amíg egy új úr nem fészkelte be magát annak falai közé. Mikor Azeroth lakosai az ismételten megnyílt Dark Portalon keresztül felfedezték Outland világát és titkait, ezzel egy időben gonosz erő jelent meg Karazhanban, amely felkeltette a Kirin Tor érdeklődését. Ezt a gonosz erőt Prince Malchezaarnak hívták, és magát eredar hercegnek nevezte. A kinézete igazolta elnevezését, valóban a Burning Legion egyik szolgája, egy man’ari jelent meg Karazhan tornyának tetején, hogy kihívja maga ellen Azeroth lakosait. A Kirin Tor veszélyesnek tartotta egy nagyerejű Burning Legion szolga jelenlétét a stabilnak amúgy sem nagyon nevezhető toronyban, ezért kalandorokat toborzott, akik behatolva a kastélyba, többek között az eredarral is végeztek.

Prince Malchezaarral kapcsolatban azonban volt egy nagyon érdekes dolog, ami felkeltette az azerothi hősök figyelmét: a Gorehowlt tartotta magánál más értékes fegyverekkel együtt. Abban az időben a Gorehowl, az ork Warsong klán legendás fegyvere Thrall tulajdonát képezte, miután Grommash halálakor azt magához vette. Emiatt a legtöbben arra gondoltak, hogy csak illuzó a Malchezaarnál található fegyver, hiszen az egy pillanatra sem került ki Thrall birtokából.

De itt most álljunk meg egy pillanatra, és lépjünk ki a megszokott dolgokból. Igen, megint egy olyan írás következik, ahol a lore általunk ismert elemeiből megpróbálunk következtetéseket levonni, hogy valami egészen újszerű teóriákat és összeesküvés-elméleteket alkothassunk a móka kedvéért.

Szóval, tegyük fel, hogy Prince Malchezaarnál valóban egy igazi Gorehowl volt. Hogyan juthatott hozzá? Ahogy írtam, a Burning Crusade idején a Gorehowl Thrall tulajdonát képezte. Ez a Gorehowl aztán akkor, amikor Thrall lemondott a Horda élén betöltött Warchief posztjáról, jogos örököse, Garrosh Hellscream kezébe került, aki aztán ezzel a fegyverrel ölte meg Cairne Bloodhoofot is. Azonban a fegyvert otthagyta a Vault of Y’Shaarjban, amikor lecserélte azt egy Old God másolatra, a Xal’atohra. A fegyvert Jaina Proudmoore és Lor’themar Theron fedezték fel, de hogy azóta mi történt vele, azt pontosan nem tudjuk.

Én azonban most egy másik Gorehowlra gondolok. Arra, amit egy alternatív idősíkon, egy alternatív Draenoron láthatunk. Igen, az alternatív Draenor Grommash Hellscreamje pontosan ugyanezt a Gorehowlt hordta magánál, amit aztán a rejtélyes idegennek, Garrosh Hellscreamnek adott valamikor. Garrosh és Thrall párbaja után aztán a fegyver ott maradt Nagrand dombjai között, egészen addig, amíg Gul’dan fel nem kutatta és vissza nem vitte azt Gromnak, felfedve előtte Garrosh valódi kilétét. Azt már tudjuk, hogy az alternatív Draenoron is megjelenik a Burning Legion, de Grom sorsa egyelőre ismeretlen. Miután azonban ismételten megtagadta a démonvér ivását, nehezen képzelhető el, hogy Gul’dan visszaadta volna Gromnak a fegyvert. És ha még vissza is adta, akkor is sokkal könnyebb elképzelni, hogy a Burning Legion egyik szolgája, egy man’ari erre a Gorehowlra rátegye a kezét, mintsem arra, amit Pandarián hagytak, ahol tudomásunk szerint nem járt a Burning Legion.

Íme, találtunk egy módot arra, hogy hogyan kerülhetett Prince Malchezaarhoz a fegyver. De eddig azt hittük, hogy Prince Malchezaar azért jött ebben az időben Azerothra, hogy az instabil állapotban lévő Karazhanban előidézze a Burning Legion egyik vezérének, nevezetesen esetlegesen Kil’jaedennek az eljövetelét, hiszen itt könnyen portált lehet nyitni a Twisting Netherre. Azonban Karazhan nemcsak a tér realitását tekintve instabil, hanem az időét is. Ne felejtsük el, hogy maga Khadgar is több alkalommal élt át látomásokat mind a jövőt, mind a múltat illetően. És nagyon könnyen elképzelhető, hogy alternatív idővonalak között is képes a torony ugrálni. Elég emlékeznünk arra, hogy mit mondott a torony tetején Malchezaar:

– Nemcsak Malchezaarral néztek szembe, de azzal a légióval is, amelynek én parancsolok!
– Minden valóság, minden dimenzió nyitva áll számomra!
– Az idő az a tűz, amelyben majd elégtek!

De miért pont a Burning Crusade idején jelent volna meg Malchezaar? Miért éppen arra az időre akart a Burning Legion Azerothra küldeni egyik szolgáját?

Tesztelés céljából, hogy hogyan és milyen gyorsan reagálják le Azeroth lakói azt, hogy a Burning Legion egyik szolgálja megjelenik Karazhanban. Sajnos elszámolták magukat, nem számítottak arra, hogy a Violet Eye mágusai is éppen akkor a toronyban ügyködtek, így nagyon hamar észrevették azt, hogy hívatlan betolakodó érkezett a kastélyba. Emellett elképzelhető, hogy valamilyen fontos tárgyat akart magának megszerezni az eredar a kastélyból, amely segítségükre lesz majd a harcban. Hiszen a kastély annyi titkot és nagyerejű tárgyat rejt magában, és elképzelhető, hogy vannak még olyan tárgyak, amelyeknek létéről kizárólag Karazhan igaz ura bír tudomással.

Medivh.

Medivh, akit leszúrtak és lefejeztek, de akit az édesanyja, Aegwynn hosszan tartó eljárással felélesztett. És az így újjáélesztett Medivh, azt állítván, hogy a benne lakozó Sargeras a Twisting Netherbe távozott halálával, azzal az elhatározással, hogy jóváteszi múltbéli bűneit, felkereste Lordaeron vezetőit, és arra kérte őket, hogy hagyják el a kontinenst, menjenek Kalimdorra. A fehívásának mindössze ketten, Thrall és Jaina Proudmoore tettek eleget, de szerencsére az éjelfek seregeivel kiegészülve elegen voltak ahhoz, hogy megakadályozzák, hogy Archimonde elpusztítsa a világfát, Nordrassilt. Ezután Medivh távozott a helyszínről, kijelentve, hogy ideje a múlt legendái közé térnie. És azóta nem igazán láttuk nyomát.

Vajon hol lehet most?

És vajon valójában kinek az oldalán áll? Kicsit érdekes, hogy míg Archimonde legyőzéséhez az orkok, emberek és éjelfek egyesített seregére volt szükség, míg Kil’jaeden Azerothra idézésének megakadályozásához szintén egy egyesített sereg legkiválóbb harcosaira volt szükség, addig Medivhet és a benne lakozó Sargerast egyetlen kardszúrással megölték. És a titán Sargeras, akinek ereje még Archimonde és Kil’jaeden erejét is bőven-bőven túlszárnyalhatta, egyetlen kardszúrástól a Twisting Nether olyan távoli pontjára került, hogy azóta se hallott róla senki. Ez valóban megtörténhetett így? Hiszen honnan tudjuk mindezt? Onnan, hogy Medivh ezt állította, az a Medivh, aki nagyon sokáig sikeresen őrizte a titkot, hogy benne rejtőzik a világegyetem legveszedelmesebb parancsolója. Vajon hihetünk neki? Mi van, ha megint hazudott?

De hiszen segített nekünk a Harmadik Háborúban. Valóban? Ne feledjük el, Sargeras számára az idő nem tényező, és ő nagyban játszik. Mi is történt a Harmadik Háborúban? Legyőztük Archimonde-ot, de olyan súlyosan megsérült benne Nordrassil, hogy azóta sem tudták tökéletesen helyrehozni. A Medivh által összeismertetett és Kalimdorra csábított Thrall és Jaina minden erőfeszítése hiábavaló volt a béke fenntartása érdekében, hiszen egyre csak sodródtak és sodródtak a háború felé. Egy megosztott Azeroth pedig nem fog tudni szembeszállni a Burning Legionnel, ahogyan ezt már Wrathion is megmondta, miután egy szörnyű jövőképet látott Azerothról. És úgy tűnik, hogy az egységet nem lehet békével elérni Azerothon, ezt Thrall és Jaina példáján jól láthattuk. Valsózínűleg Wrathion is így gondolhatta, éppen ezért ő egy minél gyorsabb háborút támogatott, hogy valamelyik fél győzze le a másikat és hódítsa meg azt, így teremtve meg az egységet. A terve azonban kudarcba fulladt, és bár egyelőre fegyverszünet van az Alliance és a Horda között, meglehetősen feszült viszony van a két frakció között Garrosh távozása után is. A bizalmatlanság pedig az összefogás legnagyobb ellensége.

De térjünk vissza Medivhre és arra, hogy mi van akkor, ha valójában még mindig Sargeras irányítja a mágust. A Harmadik Háborúban elhintette a magokat és azóta vár. Ahogyan mondta, visszavonult a múlt legendái közé. Csakhogy nem feltétlenül Azeroth múltjának legendái közé.

Hanem Draenor múltjának legendái közé.

Nektek nem tűnt fel, hogy akármennyire is alternatív ez a Draenor, nagyon sok minden visszaköszön számunkra az Első Háborút megelőző időszakból? Annak az időszaknak sok nagyon fontos résztvevője van jelen most is. Gondoljunk csak a Burning Legionnel ismét lepaktáló Gul’danra, az őrá vadászó Khadgarra, illetve a Gul’dan által Khadgarra küldött orgyilkosra, Garonára. Ezt a három személyt egyetlen személy, Medivh köti össze igazán. Pont ő ne lenne itt, amikor még a fegyverét, az Atiesht is magával hozta Khadgar?

És nem lehetséges az, hogy Khadgar valójában azért nyomoz annyira Gul’dan után, azért üldözi ennyire a Shadow Council vezetőjét, mert nála jobban senki sem tudja, hogy ki állhat mindezen dolgok mögött? Hiszen a tinédzser Khadgar volt az, aki rájött arra, hogy Medivh keze volt benne a Dark Portal létrehozásában és megnyitásában, és arra is rájött, hogy valójában milyen sötét erő irányítja mesterét. Khadgar egészen eddig békésen éldegélt Shattrath városában, sem a Cataclysm, sem az Alliance és Horda közötti háború Pandarián nem késztette arra, hogy visszajöjjön. Azonban most kissé megfiatalodva újra visszatért, csatasorba állt, és kíméletlenül halad előre a saját elképzelése nyomán. Ez már nemcsak arról szól, hogy ő tudta bezárni a Dark Portalt. Nem is arról, hogy fel kell kutatnia Gul’dant, hiszen nem tudta megakadályozni azt, hogy Gul’dan rávegyen legalább egy hadurat, hogy megigyon egy fel-energiákkal teli kupát.

Nem, Khadgar azért nyomoz ilyen rendíthetetlenül, azért lenne képes akár magával Jainával is szembeszállni, ha az megtiltaná neki, hogy segítséget szerezzen magának ott, ahol akar, mert Khadgar pontosan tudja, hogy kivel, milyen ellenséggel nézünk szembe, hiszen ő egyszer már szembenézett vele, és egy kardot döfött a szívébe. És higgyük el, hogy kész lenne ezt újra megtenni, csakhogy megakadályozza azt, ami Medivh/Sargeras terve lehet: egy másik bolygóra, egy másik idővonalra csábítani Azeroth legnagyobb harcosait egy öngyilkos küldetésre, ahonnan nem biztos, hogy van visszaút. És akkor, amikor Azeroth harcosait lekötik ezen az alternatív idővonalon az Iron Horde és a Burning Legion elleni küzdelmek, szépen titokban visszatérni Azerothra egy olyan úton át, amelyről tökéletesen elfeledkezett mindenki, ő azonban kiválóan ismeri.

Karazhanon át.

Szolgálati közlemény: Na, kinek van kedve a következő lore túra alkalmával Karazhanba látogatni? Részletek hamarosan 🙂

FavoriteLoadingAdd hozzá kedvenceidhez

Gitta

Gitta vagyok, a WoWLore Fordítások blog írója és gazdája. 2008 óta játszok a WoW-val kisebb-nagyobb megszakításokkal (mostanában inkább nagyobbakkal). 2010 nyara óta fordítok lore témájú írásokat magyar nyelvre. 2011. januárjában indítottam el saját blogomat, a WoWLore Fordításokat, mely mára a legnagyobb magyar nyelvű lore-ral foglalkozó oldal. 2015-ben írásaim egy részéből gyűjteményt hoztam létre Azerothi Históriák néven, mely 2016. decemberében nyomtatott formában is megjelent (jelenleg csak elektronikusan elérhető).