Interbellum 6. rész – Rexxar, a Horda bajnoka

Nézzünk szembe a tényekkel: Rexxar a Horda legnagyobb bajnoka. Ha nem lett volna Rexxar, akkor Cairne Bloodhoof valószínűleg depressziósan nézne továbbra is maga elé, miközben Kul Tiras emberei elpusztították volna Orgrimmart. Baine halott lenne. Thrall nem cselekedett volna időben, és ezzel valószínűleg a Hordának sem lett volna Hadúrja, aki vezesse őket. A Visszhang-szigeteket is Rexxar mentette meg, még Zalazane árulása előtt. Ezek vitathatatlan tények. Rexxar megmentette a Hordát, legyőzte ellenségeit, felfedezte az emberek hitszegését és Proudmoore admirális tetteit (felnyitva ezzel Jaina szemét arra, hogy a saját apjának mennyire nem akaródzik osztozni az ő békéről szőtt álmain) – és végül ne felejtsük el, hogy nem a Hadúr volt az, aki az új ork otthon születésének csatájánál a döntő találatot bevitte. Hanem egy Mok’Nathal keze.

Következzen Rexxarnak, Leoroxx fiának, Misha fivérének, a Horda Bajnokának története. Olvassátok, hogy hogyan mentette meg a Horda jövőjét a Harmadik Háború után.
A szörnyek a csalárdságok felett állnak

Rexxarról az Új Horda születése előtt keveset tudunk. Amit tudunk, az a következő: apja Leoroxx volt, a Mok’Nathalok törzsfőnöke, annak a törzsnek, amelyben ork és ogre vér keveredett össze. Érdekes módon az orkok intelligenciájával és harci bátorságával, valamint az ogrék fizikai erejével rendelkező Mok’Nathalok elég békés életet éltek Draenor hegyei között, amikor Ner’zhul, az ork sámán egyesítette a törzseket a ma már Hordának nevezett közösségbe. Amikor Ner’zhul utódja, Gul’dan bejelentette, hogy a Horda a Sötét Portálon keresztül egy új világ meghódítására vonul, Rexxar úgy döntött, hogy saját kezébe veszi a sorsát. Haratha nevű farkastársával együtt csatlakozott az expedícióhoz.

Rexxar az Első Háború inváziójában szolgált, majd miután a Második Háborút elvesztették, a Hordával együtt őt is visszaszorították Draenorra. Amikor Ner’zhul megpróbált új portálokat nyitni Draenoron, Rexxar Grom Hellscream és a Warsong klán oldalán találta magát, de most sem volt jobb sora Ner’zhul Hordájában, mint Gul’danéban volt. Az orkok túl brutálisak és barbárok voltak az ő Mok’Nathal érzékenységéhez; minden ok nélkül úsztak a vérben. Az orkok útja többé már nem a vadászok útja volt, akik tisztelik áldozatukat és élelemért cserébe ölik meg. Szörnyek voltak. És ahogy a Horda szétesett és a Sötét Portált a draenori oldalról bezárták, egy további árulás súlyosbította Rexxar végzetét. Társa és fivére, Haratha életét egy ork warlock oltotta ki, aki így akart visszaszerezni saját életerejét.

Rexxar megbosszulta farkas-fivére halálát, de már túl késő volt. Szívében elkomorulva hátat fordított a civilizációnak, a Hordának, a világnak. Azeroth vad helyei után kutatott, ahol olyan békére lelt, amelyet nem találhatott meg a saját népe között.

A világot járva
A vadonban töltött idő alatt találkozott és barátságot kötött Mishával, a hatalmas medvével, aki átvette Haratha helyét Rexxar oldalán. Ketten együtt Azeroth eddig fel nem fedezett vidékeit is bejárták, sőt, az ősi kaldorei mágián áthatolva eljutottak Kalimdorra, amelyet addig a kaldoreiek rejtegettek. Itt bejárták Stonetalon, Desolace és Feralas vadonjait is, és senki nem háborgatta őket.

Valószínűleg Rexxar és Misha sokkal boldogabbak lettek volna, ha egyszerűen csak tovább folytatják vándolásukat Kalimdor hatalmas erdőin és kietlen pusztáin át. Ha így tettek volna, akkor valószínűleg ma nem lenne Horda Kalimdoron. De ők ketten belebotlottak egy ork harcosba, aki halálával ennek a magányos Mok’Nathalnak a sorsát a Hordához kötötte, és ezzel megváltoztatta a világot.
Thrall Új Hordájának egyik harcosát, akit Mogrinnak hívtak, a Pusztákban (The Barrens) támadt meg több quillboar, amikor Rexxar arra járt. Sikerült neki legyőzni a quillboarokat, azonban Mogrin sérülései túl súlyosak voltak. Mivel a haldokló harcost azzal bízták meg, hogy egy üzenetet vigyen el Thrallnak Orgrimmarba, ezért megkérte Rexxart, hogy vigye el helyette az üzenetet, és ezzel az ő halála is egy hősi halálnak fog számítani. Mivel kíváncsi volt az új Hadúrra, ezért Rexxar beleegyezett a kérésbe.

Így elvitte Orgrimmarba Mogrin üzenetét és találkozott Thrallal, aki meghívta a Mok’Nathalt, hogy maradjon egy ideig Orgrimmarba, és nézze meg, hogyan élnek most az orkok, miközben biztosította róla Rexxart, hogy ez a város éppen annyira az övé is. Rexxar beleegyezett, és mivel sosem volt kenyere a puszta pihenés, ezért ragaszkodott hozzá, hogy a szíves fogadtatásért cserébe megtegyen dolgokat. Így Gazlowe, Drek’thar és Nazgrel olyan küldetésekre küldték el őt, mint amilyenekre mostani hőseinket küldik el alacsony szinten (öljél meg koboldokat, szedjél össze egy kis gyapjúfonalat, stb.). Az erősebb testalkatú Rexxar gyorsan, gond és zokszó nélkül teljesítette ezeket a küldetéseket.

A fenyegetés felfedezése

Miközben egyre több küldetést végzett el, ezzel Orgrimmar és Durotar lakosait segítve, miközben sörfőző mesterekkel és sámánokkal találkozott, egy minta rajzolódott ki előtte. Miközben segített Drek’tharnak kideríteni, hogy a helyi villámgyíkok (thunder lizard) miért őrültek meg, Rexxar egy emberi favágó tábort fedezett fel a Horda területén. Habár Rexxar el akarta pusztítani az embereket, Drek’thar mégis ragaszkodott hozzá, hogy tartsák meg a Thrall és Jaina által kötött megnemtámadási egyezményt, helyette inkább a villámgyíkokkal végezzenek. Miközben Gar’thoknak segített Durotar felszerelésében, Rexxar először a tengerparton látott mindenféle gyanús emberi tevékenységet, majd később Gar’thok elpusztított helyőrségét találta meg, és a vérnyomok egy emberi táborhoz vezettek.

Miután ezeket az embereket megölte, Rexxar jelentette tetteit Thrallnak. Thrall megdöbbent azon, hogy Jaina felrúgta kettejük béke megállapodását, azonban Rexxar barátja, egy fiatal troll, Rokhan jobban aggódott a Visszhang-szigeteken újonnan létesült troll falvakhoz közeli emberek miatt. Rexxar, aki Mok’Nathalként inkább cselekedni szeretett, mintsem elmélkedni, beleegyezett, hogy segít troll barátjának. Egy gyors zeppelines kirándulás igazolta is Rokhan feltevését, mivel addigra a Darkspear trollokat már emberi hajók támadták. Vol’jin árnyékvadász mágiájának segítségével, és azzal, hogy megölték a tengeri óriást, amely eltakarta volna a jelzőtüzeket, Rexxarnak sikerült addig visszatartania az embereket, amíg a Darkspearek időben el tudták hagyni a szigetet.

Thrall ekkor sem akarta elhinni, hogy Jaina keze is benne lenne a dologban, Rexxar azonban nem bízott egy állítólagos béketárgyalásban, ezért ragaszkodott hozzá, hogy ő menjen el rá Thrall helyett. Igen, az egy csapda volt. Igen, Rexxar megölt mindenkit a rajtaütés során és visszatért Orgrimmarba. Ez most végleg meggyőzte Thrallt arról, hogy valami nagyon félresiklott. Thrall úgy döntött, hogy a szokásos protokolláris út helyett közvetlenül Jaina Proudmoore-ral lép kapcsolatba. Rexxarnak kellett Theramore szigetére utaznia, hogy találkozzon Jainával és kiderítse, hogy mi áll ezeknek a támadásoknak a hátterében. És mégha Rexxar el is gondolkodott azon, hogy kissé különös, hogy Thrall ennyire ragaszkodik egy emberi nőhöz, akinek a seregei láthatóan több alkalommal is meg akarták őt ölni, attól még elment.

Az igazság megismerése
Rexxar természetesen nemcsak egyszerűen elment a szigetre, hogy bekopogtasson és azt kérje, hogy fogják meg, vagy öljék meg. Nem ez lett volna a leghasznosabb időtöltése. Ezért felfogadott egy Samuro nevű ork blademastert (aki lehet, hogy ugyanaz a Samuro, aki ma a megélhetéséért énekel a The Tauren Chieftains tagjaként), hogy segítsen elvonni a Theramore körül állomásozó őrök figyelmét. Samuro persze egy orkhoz méltó ravasz és szövevényes tervvel állt elő, hogy rászedjék az embereket. Miután Rexxar segítségével megölte a Wildkinok egyik eltévedt tagját, Samuro csendben robbanóanyagokat helyezett el, amivel valóban sikerült elvonni az őrök figyelmét.

Rexxar eljutott Theramore szívébe és találkozott Jainával. Thrall levele és Rexxar jelentése az őt megtámadó emberi katonákról meggyőzte Jainát annyira, hogy saját szemével akarta látni a Hordát megtámadó katonákat, kijelentve, hogy ő soha nem támogatna egy ilyen támadást. A nő eltökéltsége olyan jó benyomást tett Rexxarra, hogy megtette, amire kérték.

Ketten együtt elmentek megkeresni az emberek táborát, azonban azt már a nagák dúlták fel, és miután elűzték őket, egy gyalogos katonára bukkantak, aki azt mondta Jainának, hogy az „Admirális örülni fog, hogy biztonságban látja őt”. Rexxart összezavarta, hogy Jaina mennyire megrettent és hitetlenkedett a hír hallatán – de végtére is a nő egy ember volt, és azok különös népek. A nő nyomására visszasiettek Theramore-ba, ahova még több hajó érkezett. Rexxar először nem értette ennek a jelentőségét, de amikor Daelin Proudmoore megjelent, hamar tiszta lett előtte a kép.

Az Admirális érkezése

Miután meglátta Rexxart, Daelin elrendelte fogságba vetését Jaina tiltakozása ellenére, ezért Rexxar és társai átverekedték magukat a városon. Felismerve, hogy ez az újonnan érkezett személy sokkal ellenségesebb az orkokkal szemben, mint Jaina, ezért Rexxar rögtön megkereste a Darkspear törzsből Vol’jint, hogy elmondja neki. Vol’jinnal az oldalán több kisebb csatát is megnyertek, hogy minél kevesebb fenyegetés vonja el a figyelmüket a Proudmoore admirális ellen készülődő csatában.

Rexxar kimentette Baine Bloodhoofot, Cairne fiát, egy csapat hárpia karmai közül és ezzel megszerezte Cairne segítségét az idősebb Proudmoore elleni csatához. Megölte az ogre lordot, Kor’gallt, majd a Stonemaul orkokat szervezte be a Hordába, miután túlélt egy vesszőfutást, amellyel az ő képességeit tesztelték. Rexxar és szövetségesei aztán olyan ősi helyeket fedeztek fel a régióban, mint a Tomb of the Ancients (Ősök Sírja), a Mágusok Temploma és az Elveszettek Barlangja (Den of the Lost). Rexxarnak még egy kis időre egy portálon keresztül sikerült visszatérnie Outlandre, az Outlandi Arénába, ahol erős ellenfelekkel szállt szembe azért, hogy mágikus erejű könyvekkel térhessen vissza.

A Horda Theramore-hoz vonul
Ilyen formában felkészülve a harcra, a Horda seregei Tidefury Cove-nál gyülekeztek. Miután a Stonemaulok is csatlakoztak a sereghez, így Rexxar összegyűjtött serege képes volt visszaszorítani Proudmoore seregét, és Thrall, felismerve a Mok’Nathal értékét és jószívűségét, a Horda Bajnokának nevezte el. Rexxart érte a kitüntetés és feladat, hogy a Horda seregeit Proudmoore seregei ellen vezesse a csatában.

Ha igazságosak akarunk lenni, ez egy létfontosságú pillanat volt a Horda számára. Hiszen, bár Rexxar az orkok zászlója alá terelte a taureneket, trollokat, sőt, ogrékat is, a csata kimenetele döntő jelentőséggel bírt a fiatal frakció számára. Nem túlzás azt állítani, hogyha Rexxar elbukott volna, azt a Horda sem élte volna túl. Daelin Proudmoore-nak tisztességes serege és ereje volt, amit nem félt használni lányával ellentétben. A két sereg Proudmoore előretolt helyőrségénél csapott össze, és egy ideig úgy tűnt, bármi lehet a csata kimenetele. Végül a Horda áttört a Kul tirasi sorokon és visszaszorította őket Theramore-ba. De Rexxar és Thrall tudták, hogy ez nem lesz elég. A Horda nem fog sokáig élni, ha Theramore lesz a bázisa egy ellenséges tengeri erőnek. Ezért Rexxar megtámadta Theramore szigetét.

Végül, miközben a Horda csapatai Theramore emberei ellen harcoltak, Rexxar a leghűségesebb követőivel együtt behatolt a báros szívébe, ahol Rexxar és Proudmoore admirális harcolni kezdtek egymással. Az idős férfi meglepően kemény ellenfélnek mutatkozott, és nem sok lehetőséget hagyott a Horda bajnokának, de végül Rexxarnak sikerült leterítenie Daelint. Az ő halálával a csata is véget ért. Habár Theramore-t még sokáig kísértette Daelin halála, a Horda nem kívánt tovább csatázni, ezért elhagyták Theramore-t és visszatértek Orgrimmarba, ezzel pedig először bizonyították, hogy képesek egyésges frakcióként viselkedni.

Ezzel pedig nem maradt tovább oka Rexxarnak arra, hogy Orgrimmarban maradjon. Mivl igazi otthonának a vadon tekinti, ezért távozott, a Stonemaulok vezetőjének pedig Mok’Morokkot nevezte ki. Egy időre Desolace pusztáiban és Feralas vadonjaiban vándorolt, majd Outlandre ment, közel ahhoz a helyhez, ahol megszületett, és ahol új kihívások vártak rá.

Ezzel a győzelemmel a Horda jövője biztosítva lett. A puszták vad Mok’Nathalja, Rexxar mind a belső, mind a külső fenyegetésekkel megküzdött, emlékeztetve Vol’jint és Cairne-t arra, hogy kik az igazi szövetségeseik, és Proudmoore halálával legyőzte az Azeroth népei által a Régi Horda iránt érzett gyűlölet emlékét.
(Forrás: Know your lore)

Ezzel befejeződött az Interbellumról, a Harmadik Háború és a WoW kezdete közötti időről szóló sorozat. Köszönöm, hogy elolvastátok!

FavoriteLoadingAdd hozzá kedvenceidhez

Vélemény, hozzászólás?

You have to agree to the comment policy.