CikkekCikkfordításKarakterek története

Cenarius, az Erdők Ura

A félisten Cenarius Malorne-nak és Elunénak a fia. Az ő tanításain keresztül vált Azeroth első druidájává Malfurion Stormrage. De kicsoda valójában Cenarius? A taurenek az Erdők Urának (Forestlord) nevezik, és ők is a saját tanáruknak tekintik, azt állítván, hogy ők voltak az első taurenek Cenarius felügyelete alatt. Tőle származnak a Driádok, a Keepers of the Grove-ok (Liget Őrei), valamint Zaetar nevű fián keresztül a kentaurok. Ugyanígy számunkra rejtélyes kapcsolat okán, de rokonságban áll a northrendi Magnataurokkal is. Cenarius volt az, aki azzal segítette a halandókat az Ősök Háborúja során, hogy az Ancienteket (Ősök) rávette a halandók támogatására, ezzel pedig sikerült megmentenie Azeroth világát a Burning Legion első támadásával szemben.

Ismerkedjünk meg Cenariusnak, a hold és a vad szarvas fiának hosszú életével, fájdalmas halálával és újjászületésével.

Az Erdők Urának születése

A tauren legendák szerint az egész egy vadászattal kezdődött. Apa’rot, a fehér szarvast, az Ancientek egyikét az ősi Shu’halok próbálták levadászni. Hogy elmeneküljön előlük, felugratott az égre, ahol hatalmas agancsai beleakadtak a csillagokba. Látván, hogy a fehér szarvas csapdába esett, a hold – vagy ahogy a taurenek ismerik őt, Mu’sha – szerelembe esett a szarvassal és felajánlotta neki, hogy megmenti, ha viszontszereti őt és véget vet a magányosságának. A kettejük egyesüléséből született meg a félisten Cenarius.

Az éjelfek ugyanakkor azt állítják, hogy Malorne volt az, aki meglátta Elunét az égen és szerelembe esett, majd azért, hogy elérje a holdistennőt, olyan nagyra és szépségesre nőtt, hogy végül elérte a holdat, amely tette annyira lenyűgözte Elunét, hogy a párjává tette a szarvast. Ezek csak legendák és nem írott történelem, de tudjuk, hogy Cenarius maga is Malornét és Elunét ismeri el apjaként és anyjaként. Míg Malorne félisten volt, addig Elune nem, és ezért Cenarius, aki apja halandóságával született, nem maradhatott isteni anyjával.

Cenarius az apja által megtestesített világon nőtt fel, Azeroth legtisztább és legősibb természetes helyein. Ysera, az Emerald Aspektus figyelmét már egészen fiatal korában felkeltette Cenarius, és a sárkány hamarosan egyfajta pótmamája lett. Yserától szerzett tudomást Cenarius az Emerald Dreamről (Smaragd Álom) és a természet tisztaságáról. De míg Malorne kapcsolata a természettel egy ösztönös, nem tudatos dolog volt, addig Cenariust elkezdték érdekelni a természet mélyebb titkai.

Cenarius gyermekei

Cenarius nemzette az első Driádokat és a Liget Őreit (Keepers of the Grove), de nem minden driád a lánya és nem minden Őrző a fia, csupán az elsők származnak közvetlenül tőle. Lehetséges, hogy az első driádot Lunarának hívták, és két Őrzőnek is tudjuk a nevét, akik a fiai, ők Zaetar és Remulos. Remulosnak is számos leszármazója van, driádok és Liget Őrzők egyaránt. Zaetarnak pedig a Theradras Hercegnővel való kapcsolatából származnak a kentaurok, akik nagyrészt anyjuknak a kaotikus természetét örökölték, aki a szeszélyes és kegyetlen föld-elementál úrnak, a Kőanya Therazane-nek volt a lánya.

Cenarius az éjelfeket is hasonlónak látta magához anyja, Elune miatt, emiatt régóta próbálta meg őket a természeti világ megértésére tanítani. Azshara eljövetele előtt már több száz évvel próbálta Cenarius átadni tudását az éjelfeknek, és voltak is, akik meghallgatták, azonban az Örökkévalóság Kútjának (Well of Eternity) arcane ereje annyira lenyűgözte őket, hogy a Kaldorei társadalom inkább hatalmas városokat épített. Ennek érdekében pedig irtotta az erdőket. A szomorú Cenarius magukra hagyta az éjelfeket, és visszatért a területeik szélén található felfedezetlen vadonba.

Itt találta meg a félistent egy meglehetősen különös trió. A Kaldorei kultúra virágzásának tetőpontján, amikor Azshara a valaha élt legszeretettebb nőként uralkodott, egy Malfurion Stormrage nevű fiatal éjelf számos esztendőt töltött el tudósként ősi szövegek vizsgálatával. Ezekben az írásokban talált utalást egy rejtélyes lényre, majd meggyőzte fivérét, Illidant és gyerekkori barátjukat, Tyrande Whisperwindet, hogy csatlakozzanak hozzá, amikor elmegy megkeresni a félistent. És meg is találták.

Mivel kíváncsi lett az ifjú éjelfekre, Cenarius megjelent előttük és felajánlotta nekik tudását. Amit Cenarius tudott az Emerald Dreamről és Azeroth vadvilágáról, az semmivel sem volt kevesebb, mint a mai modern druidák ereje, és Malfurion nagyon gyorsan haladt tanulmányaival. Illidan nem, ezért hamar elege lett Cenariusból és a fivéréből is. Tyrande pedig már elkötelezte magát Elune mellett, amely olyan kapcsolat volt, amelyet Cenarius is mélyen tisztelt és becsült (végülis az anyja szolgálta). Azonban egyikőjük sem, maga Cenarius sem sejtette, hogy milyen közel járnak a katasztrófához.

A Légió és a háború után

Amikor Malfurionnak látomása lett Azsharáról és a Highborne-okról, ahogy a Kút felhasználásával elpusztítják a világot, akkor Cenariushoz fordult útmutatásért, és az Erdők Ura nem kételkedett tanítványában. Míg Malfurion a halandókat próbálta megnyerni a cél érdekében, Cenarius apja népéhez, magukhoz az Ancientekhez fordult, és sok próbálkozás után sikerült megnyernie Azeroth állatisteneit arról, hogy ők is szálljanak be szövetséges erőként a támadó démonokkal szemben. Habár sokan, köztük Cenarius apja, Malorne is meghalt a harcok során, végül a Légiót legyőzték és a világ megmenekült, habár nagy árat fizetett ezért. Az eredeti Örökkévalóság Kútjának lerombolása és a Hasadás (Sunderint) azt jelentette, hogy Azeroth örökre megváltozott.

Cenarius Malfurion tanácsadójaként és mentoraként közreműködött a Háború után, de már nem tekintette magát Malfurion tanárának – tanítványa megtanult mindent, amit adhatott neki. Cenarius segített Malfurionnak megépíteni azt a földalatti börtönt, ahol Illidan Stormrage-et 10000 évig fogva tartották. Cenarius volt az, aki segített Malfurionnak túljutni a falka forma őrületén (amely ugye később a worgenek létrejöttéhez vezetett), és ő vette rá Shan’ho Stormrage-et arra, hogy tiltsa meg a druidáknak ennek használatát. Amikor a Druidák megkezdték Hosszú Virrasztásukat a Világfa, Nordrassil körül, Cenarius segített Tyrande Whisperwind Sentinel seregének a béke fenntartásában, miközben a szatírokkal és más démonokkal harcoltak. Otthonából, Moonglade-ből, a sötét fák mélyéről felügyelte a természetet Cenarius több ezer éven át.

Aztán jöttek az orkok.

Halál és újjászületés

Körülbelül tízezer évvel azt követően, hogy apja, Malorne Archimonde kezétől meghalt, egy új erő jelent meg a Cenarius által olyannyira szeretett erdőkben. Ezek az orkok a Burning Legion démoni mágiájától bűzlöttek, és megtámadták az erdőket, egész területeket vágva úgy, hogy fittyet hánytak az ott lakókra. A Sentinelek hevesen küzdöttek ellenük, és amikor Cenarius is csatlakozott hozzájuk, akkor legyőzhetetlenek voltak. Emlékezve a Légió által hozott pusztításra, Cenarius minden erejét belevitte ezekbe az ütközetekbe.

Az orkok aztán kerestek és találtak is egy olyan fegyvert, amelyet az éjelfek és Cenarius ellen használhattak – egy forrást, amely Mannoroth vérével volt szennyezve, ugyanazzal a vérrel, amely a Légió szolgaságára átkozta őket. Az orkok vezetője, egy Grom Hellscream nevű harcos ivott a vérből, és még korruptabb lett, mint korábban, majd ismét találkozott Cenariusszal egy csatában. A démonvérrel nem fertőzött Hellscreamnek esélye sem lett volna a félistennel szemben. Azonban Hellscreamnek, a Káosz Orknak, aki mögött ott állt a teljes megfertőzött Warsong klán, sikerült véghezvinnie az elképzelhetetlent és legyőznie Cenariust, ugyanúgy, ahogy az apját, Malorne-t legyőzték.

Ez azonban nem jelentette a véget Cenarius számára. Félistenként, egy Ancient és Elune fiaként meglehetősen nehéz véglegesen megölni. Amikor az őrült Aspektus, Deathwing azzal fenyegette Azerothot, hogy teljesen széttöri, Malfurionnak sikerült elérnie a félisten szellemét az Emerald Dreamben található nyughelyén, és előhívta Cenariust Azerothra, hogy segítsen megküzdeni a Pusztító szolgáival.

Cenarius öröksége

Míg Cenarius maga képes már az orkokat lehetséges szövetségesként látni a Légióval szemben, de a tény, hogy Grom Hellscream megölte Cenariust, azt jelenti, hogy sok éjelf soha nem fogja elfogadni az orkokat szövetségesként. Ezen persze nem segít az sem, hogy az orkok tovább folytatják az éjelf erdők kivágását.

A tény, hogy Cenarius annyi gyermeket nemzett, akik közül többen maguk is gyermekeket nemzettek, valamint az, hogy a druidizmust nagyrészt ő tanította meg a világnak, azt jelenti, hogy Cenariusnak nagyon nagy ráhatása volt és van is a világra. Hiszen Cenarius volt az, aki végül rávette az Ancienteket, hogy szálljanak szembe a Légióval, és Cenarius volt az, aki azt a támadást vezette, amellyel sikerült annyira lefoglalniuk a Légiót, hogy a sárkányoknak legyen idejük közbeavatkozni. Cenarius volt az, aki Broxigarnak adta azt a fejszét, amellyel az ork megsebezte Sargerast, amelynek eredményeként a Titán nem tudott azelőtt Azerohtra lépni, hogy Malfurion elpusztította az Örökkévalóság Kútját és bezárta a portált, amelyen keresztül a démonok Azerothra özönlöttek az Ősök Háborúja során.

Cenarius nélkül nem lenne Cenarion Circle sem, de nem lenne Moonglade sem, se Keeper Remulos, és valószínűleg Azeroth sem. Cenarius a WoW:Legion során is szerepet fog játszani, hiszen az ő régi menedékhelyére, Val’Sharahba fogunk ellátogatni, erről azonban majd egy másik írás fog későbbi szólni.

Forrás: Blizzardwatch

Ma este 21 órától (február 9) TS szerveren az emberek történelméről fogunk beszélgetni! Szerver: golden.dyndns.hu, szoba: Lore Leckék, jelszó: wowlore

FavoriteLoadingAdd hozzá kedvenceidhez

Gitta

Gitta vagyok, a WoWLore Fordítások blog írója és gazdája. 2008 óta játszok a WoW-val kisebb-nagyobb megszakításokkal (mostanában inkább nagyobbakkal). 2010 nyara óta fordítok lore témájú írásokat magyar nyelvre. 2011. januárjában indítottam el saját blogomat, a WoWLore Fordításokat, mely mára a legnagyobb magyar nyelvű lore-ral foglalkozó oldal. 2015-ben írásaim egy részéből gyűjteményt hoztam létre Azerothi Históriák néven, mely 2016. decemberében nyomtatott formában is megjelent (jelenleg csak elektronikusan elérhető).

6 thoughts on “Cenarius, az Erdők Ura

  • Cenarius anyukája igazából Hysera! 🙂 ( War of the Ancients – Sundering )
    még meg is siratta Malorne-t, pont azután ért oda, hogy Archimonde megölte a szarvast

    Reply
    • Ysera, a zöld sárkány csak Cenarius nevelőanyukája, nem a valódi anyja. Cenarius hivatalosan továbbra is Elune és Malorne gyermeke.

      Reply
  • Gondolom Elune nem is lehet Azerothon teljes egészében, úgy meg azért nehéz valakinek az anyjának lenni 🙂

    Reply
  • Gondolom Elune nem is lehet Azerothon teljes egészében, úgy meg azért nehéz valakinek az anyjának lenni 🙂

    Reply
  • Cenarius anyukája igazából Hysera! 🙂 ( War of the Ancients – Sundering )
    még meg is siratta Malorne-t, pont azután ért oda, hogy Archimonde megölte a szarvast

    Reply
    • Ysera, a zöld sárkány csak Cenarius nevelőanyukája, nem a valódi anyja. Cenarius hivatalosan továbbra is Elune és Malorne gyermeke.

      Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .