Sargeras lángoló hadjárata

A Lángoló Légió (Burning Legion) győzedelmeskedett a Pantheon felett, és Sargeras elindult, hogy még több démont toborozzon célja érdekében. Ugyanakkor a Pantheonnal vívott harca feltárta előtte látszólag megállíthatatlan seregének egyik hiányát – és ezt a hiányt kész volt orvosolni.

Akármilyen mérhetetlen hatalommal és intelligenciával rendelkezett Sargeras, egyszerre, egyidejűleg mégsem volt képes a teljes seregét irányítani. Bármennyire is gonoszak és vérszomjasak voltak a démonok, a legtöbben mégsem voltak képesek stratégiában gondolkodni. A Légió nagy része szükségtelenül esett el a Pantheon elleni csatában. Sargeras ravasz és taktikusan gondolkodó parancsnokokat akart maga mellett, és már tudta, hogy honnan fogja ezeket a szolgákat begyűjteni: egy Argus nevű világról.

Argus a magasan képzett eredarok otthona volt, akik a Sargeras által ismert minden más lénynél intelligensebbek voltak. Az eredarok mindenek felett a tudást áhították. Hitték, hogy ha minél többet tudnak, annál jobban képesek lesznek az univerzumot egy jobb és békésebb hellyé formálni.

Az eredarok felett egy háromtagú vezetőség uralkodott, de nem erővel vagy megfélemlítéssel, hanem azért, mert a kozmosz legnagyobb kérdésein töprengtek és válaszaikat megosztották népükkel. A hatalmas Archimonde képes volt megtalálni az erőt az őt követőkben. Egyenes és merész viselkedése ösztönözte követőit, önbizalommal és bátorsággal töltötte el őket, hogy képesek legyenek szembenézni bármilyen kihívással. Kil’jaedent, a triumvirátus legbriliánsabb tagját, még a tehetséges eredarok között is zseninek tartották. Szellemes és agyafúrt volt, aki a kozmosz legösszetettebb rejtélyeit is képes volt kifürkészni. Végül ott volt még Velen, a triumvirátus spirituális szíve. A béke hajthatatlan bajnokaként tekintettek rá, akinek bölcsessége bármilyen konfliktust képes elsimítani.

A triumvirátus mindegyik tagja külön-külön is kiváló vezető lett volna. De együtt, úgy, hogy mindegyikük erőssége egymással szinkronban dolgozott, eredményezte azt, hogy népük olyan magasságokba emelkedett, amelyről álmodni se mertek.

Az eredarok nagyszerű összetartozása volt a tökéletes megoldás a Légió gyengeségére. Azonban Sargeras tudta, hogy ahhoz, hogy célja érdekében mellé álljanak, mindegyiküket teljesen meg kell rontania. Ezért egy sugárzó és elegáns lény képében jelent meg a triumvirátus előtt, ahol az óhajaikra rájátszva tudást és elképzelhetetlen erőt ígért nekik. Megszámlálhatatlan világot mutatott nekik, ahol uralkodhatnak, olyan primitív helyeket, amelyeket az eredarok a béke és az intellektuális gondolkodás fellegvárává formálhatnak.

Sargeras megesküdött nekik, hogy nemcsak a létezés legalapvetőbb titkait tárja fel előttük, hanem a végső választ is arra a végső kérdésre, amelyről úgy gondolta, hogy a teremtés alapvető hibája. Cserébe azt kérte, hogy Argus lakosai szenteljék magukat Sargeras hatalmas munkájának… és segítsenek neki ezt a hibát befoldozni.

Az ajánlat mind Archimonde-ot, mind Kil’jaedent lenyűgözte, és megtiszteltetésnek vették, hogy ebben a hatalmas munkában részt vehetnek. Velent ugyanakkor nem győzték meg teljesen a látottak. Valami szokatlant érzett ebben a látszólag gyönyörű és mindentudó lényben, aki megjelent előttük.

Velen elment meditálni egy ősi ereklyéhez, amelyet még az ő ideje előtt ajándékoztak népének a szent naaruk – egy ata’mal kristályhoz. A megbűvölt kristályon keresztül egy látomásban feltárult előtte az eredarok horrorisztikus jövője, ha csatlakoznak Sargerashoz: szörnyű átváltozáson mennének keresztül, a feneketlen gonoszság démoni lényeivé válnának.

Velen figyelmeztette fivéreit arra, amit látott, de azok nem törődtek látomásával és világossá tették számára, hogy szándékukban áll elfogadni Sargeras ajánlatát. Mivel félt attól, hogy Archimonde és Kil’jaeden végül megölik, ha továbbra is ellenáll, Velen is látszólag beleegyezett a dologba. Habár Kil’jaedennel kifejezetten közeli barátok voltak, nem bízott abban, hogy a köztük lévő kapcsolat legyőzhetné Sargeras csábító ígéreteit.

Velent elcsüggesztette népe sorsa. És a kétségbeesésnek ebben a pillanatában az a lény, aki feltárta előtte az eredarok bukását, megszólította. A naaruk egyike, K’ure kapcsolatba lépett az eredar vezetővel, és felajánlotta neki, hogy őt és legközelebbi követőit biztonságba vezeti. Velen újult reménnyel kutatta fel azokat az eredarokat, akikről úgy gondolta, hogy megbízhat.

Amikor Sargeras megérkezett az Argusra, hogy a mit sem sejtő eredarokat megrontsa, Velen a követőivel együtt igyekezett megszökni. A Genedar nevű hatalmas naaru dimenzionális erődbe gyűltek össze, és onnét menekültek el otthonukról örökre. Ettől a naptól kezdve Velent és a követőit draeneiekként, vagy száműzöttekként ismerték.

Arguson Sargeras a maga istentelen szolgálatába állította a többi eredart. Fanatikus fel suttogások töltötték meg a bolygó lakosainak elméjét, elnyomva bennük az észszerűséget. Sargeras emellett fel energiákkal töltötte meg az eredarokat, hogy alakjuk elborzasztó démonok formáját tükrözze.

Sargeras hamar megtalálta ezeknek az újonnan beszervezett lényeknek a helyét: parancsnokokként szolgáltak a Lángoló Légióban, Kil’jaeden és Archimonde pedig mind közül a legerősebbek és legtehetségesebbek voltak.

Sargeras Kil’jaeden vele született agyafúrtságát és intellektusát a Légió terveinek megfelelően formálta át. Ezután Kil’jaedent a Megtévesztőként (Deceiver) ismerték, és az volt a feladata, hogy adottságai felhasználásával rászedje a fizikai univerzum halandó civilizációit, hogy legyenek a Lángoló Légió szolgái. Kil’jaedent emellett mérhetetlenül feldühítette az, hogy Velen visszautasította Sargeras ajánlatát és elszökött. Habár a draeneiek nyom nélkül eltűntek, a Megtévesztő megesküdött, hogy nem nyugszik, amíg meg nem találja őket és meg nem bosszulja Velen tettét, amit árulásnak tartott.

Sargeras elengedhetetlen eszköznek tartotta Archimonde azon képességét, hogy képes volt motiválni követőit ahhoz, hogy tovább erősítse Lángoló Hadjáratát (Burning Crusade). Az ettől fogva Megrontóként (Defiler) ismert Archimonde hatalmas akaraterejével különösen kegyetlen és barbár tettekre sarkalta a démonok tömegét. Képes volt előhívni és irányítani azt a dühödt erőt, ami az őt szolgálókban lakozott, hogy a pusztítás fegyvereivé váljanak.

Az eredarok irányítása alatt a Lángoló Légió sorait új démoni lényekkel töltötték fel, akiket a Twisting Netherből (Örvénylő Űr) és a Great Darkból (Nagy Sötétség) egyaránt toboroztak. Archimonde a félelmetes veremurakat (pit lords) olyan erővel ruházta fel, hogy élő ostromgépezetekként szolgáltak, akiknek puszta látványától elrettentek azok, akikkel szembenéztek. A mo’arg, ez a hatalmas erőforrásokkal és ipari tudással rendelkező démoni népcsoport a Légió fegyvermestereként szolgált. Fellel telített fegyvereket és gépezeteket gyártottak, amelyekkel a kozmosz világait ostrom alá vehették. Kil’jaeden toborozta az ördögi succubusokat, akik behatoltak a meghódítani kívánt világokba, hogy azok civilizációiról információkat gyűjtsenek. A brutális végzetőrök (doomguard), ezek a felülmúlhatatlan erővel és kegyetlenséggel rendelkező démoni harcosok a Légió rohamosztagosaiként szolgáltak. A fanatikus shivarrák pedig a Légió legfőbb misztikusai és tanácsadói voltak, akik már-már fanatikusan hűségesek voltak Sargerashoz.

Ezek a gonosz lények alkották sok egyéb mellett a Lángoló Légió hatalmas seregét. Sargeras megelégedetten figyelte egyre növekvő seregét, majd elindította a démonokat a Nagy Túlnanni Sötétségbe (Great Dark Beyond), ezzel megújítva Lángoló Hadjáratát a teremtéssel szemben.

Az elkövetkező időkben a Légió számtalan világot és civilizációt tüntetett el a kozmosz színéről.

FavoriteLoadingAdd hozzá kedvenceidhez

Gitta

Gitta vagyok, a WoWLore Fordítások blog írója és gazdája. 2008 óta játszok a WoW-val kisebb-nagyobb megszakításokkal (mostanában inkább nagyobbakkal). 2010 nyara óta fordítok lore témájú írásokat magyar nyelvre. 2011. januárjában indítottam el saját blogomat, a WoWLore Fordításokat, mely mára a legnagyobb magyar nyelvű lore-ral foglalkozó oldal. 2015-ben írásaim egy részéből gyűjteményt hoztam létre Azerothi Históriák néven, mely 2016. decemberében nyomtatott formában is megjelent (jelenleg csak elektronikusan elérhető).

Vélemény, hozzászólás?

You have to agree to the comment policy.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.