Ork lore és karakterfejlődés

Az orkok hosszú, kacskaringós utat jártak be a World of Warcraftban. Nem szükségszerűen rosszak ők, de gyakran úgy tekintik őket. Az orkok a MoP alatt megízlelhették a totális dominanciát – legalábbis azok, akik Garrosh Hellscreamhez csatlakoztak. De akik nem csatlakoztak hozzá, azoknak is az egykori Warchief tetteinek utóhatásaival kell megküzdeniük. Orgrimmar ostroma után a Hellscreamet támogatóknak el kellett dönteniük, hogy kiállnak-e az új Warchief mellett, vagy súlyos következményekkel kell szembenézniük.

De ez csak a felületes összegzése az orkoknak. Vajon ők mit gondolnak? Milyen is ténylegesen az ő életük Garrosh Hordáról szőtt vízióinak tükrében?

Ork történelem

Ezekre a kérdésekre adott válaszok attól függnek, hogy egy adott ork honnan származik és milyen idős. Ha az orkok új generációjához tartozik, akik vagy az internáló táborokban, vagy azután születettek, akkor ők már nem ismerték a Régi Hordát: amire emlékeznek, az az, hogy az élet szörnyű volt, aztán Thrall felszabadította őket. Egy idősebb ork kicsit mélyebb történelem-tudással talán emlékszik még a Régi Horda napjaira, és vagy nagyon hiányolja azokat, vagy mélyen bánja akkori tetteit. Ha hiányolják azt az időszakot, akkor valószínűleg Garrosh Hellscreammel tartottak. Ha nem… nos, az egyik kicsit komplikáltabb.

Az orkok kétségtelenül hálásak voltak Thrallnak azért, hogy kiszabadította őket az internáló táborokból, de talán ez a hála kicsit keserűbb szájízet hagyott maga után egyesekben. Durotar ugyanis nem a legbarátságosabb hely egy otthonnak. Forró, állandóan tűz a nap, és nem könnyen terem meg rajta bármi is. Kemény hely ahhoz, hogy valaki itt éljen, és egész Kalimdorból – amely jó pár helyen élettel és buja zöld növényzettel van tele – Thrall éppen ezt a piszkos földkupacot választotta.

Két út létezett. Vagy felszívta magát és még keményebb lett tőle, vagy csendben belenyugodott, de belül forrt a dühtől. Voltak orkok, akik teljesen elégedettek voltak ezzel a helyzettel – végül is jobb volt, mint bármely internáló tábor –, de néhányan azon töprengtek, hogy mire gondolhatott Thrall. Amikor Hellscream lett a Warchief, hirtelen egy olyan ork lett a vezető, aki kezébe akarta venni a dolgokat és cselekedni akart. Nem akart egyezkedni az emberekkel, akik a táborokba helyezték el az orkokat: egy értékes földterületet és nyersanyag-forrásokat akart szerezni a horda számára.

Hellscream Hordája

Habár úgy tűnt, hogy Hellscream az elképzeléseiben a Horda legjobb érdekét tartja szem előtt, ez az elképzelés nagyon sokszor nem az egész Hordára vonatkozott. Vajon hogyan viszonyultak az orkok ahhoz, ahogyan Hellscream bánt a Horda többi népével? Vajon ők tisztelték a többieket, vagy inkább lenézték őket? Értékes szövetségesnek, netán barátoknak tartották őket? Vagy úgy gondolták, hogy csak az orkok ereje mögé bújnak, hogy ezáltal megerősíthessék pozíciójukat a világban?

Ezen túlmenően Hellscream uralma megváltoztatta azt is, hogy a Horda többi része hogyan tekintett az orkokra. Hellscream brutális volt és nyíltan kimutatta, hogy mely népcsoportokat favorizálja, és melyeket tart feláldozhatónak. Mivel annyi ork állt Garrosh mögött, ezért sokan az összes orkot olyannak látták, amilyennek Hellscreamet. Vagyis előítélettel és gyanakvással szemlélik őket nemcsak az Alliance tagjai, hanem a Hordán belül is.

Draenor orkjai

A legutolsó kiegészítő csak tovább erősítette a Horda brutális gyökereit: hogy a Régi Horda vérszomjas volt, csakúgy mint az Iron Horde. Ha nem csatlakoztál hozzájuk, akkor össze is törhettek téged, a warlordokat különben nem érdekelted. A Frostwolves – Iron Horde ellentét meglepő hasonlatosságokat mutatott a Horda lázadók Garrosh ellen szituációval. És az orkoknak hirtelen nagyon sok mindenen kellett elgondolkodniuk.

Először is, ott volt az égbekiáltó emlékeztetője annak, hogy mi is volt a Régi Horda és hogy milyennek is képzelte el a saját Hordáját Garrosh. Másodszor, a Horda többi tagjai ismét szembesülhettek azzal, hogy mire képesek az orkok. És a Horda világossá tette, hogy ők ezt nem fogják tűrni – Draenor kísérteties emlékeztetője volt annak, hogy mi történhetett volna Azerothon.

Akkor mi az orkok jövője a Hordán belül? Először Vol’jin volt a Warchief, jelenleg Sylvanas, és előttük még sosem töltötte be nem ork ezt a pozíciót. Szerencsére Vol’jin nem állt bosszút azokon az orkokon, akik hajlandóak voltak őt követni. Bízott bennük, amikor Draenorra küldte őket, méghozzá annyira, hogy saját hadjáratot vezethettek és saját helyőrséget is fenntarthattak.

Az ork gondolkodás

Ezért az orkok most meglehetősen zűrzavaros viszonyok között vannak, ahol a túlélésre játszanak. Egy olyan világ veszi őket körül, ami nem feltétlenül igazságos, hiszen nem nézi, hogy az adott ork támogatta-e vagy sem Hellscreamet. Ha egykor támogatták Hellscreamet, akkor tisztában vannak azzal, hogy a Horda többi része nem – de ha nem támogatták Hellscreamet, akkor sem feltétlenül bíznak meg bennük szövetségeseik.

Vagyis az orkok újra próbálnak egyfajta megváltást és megbocsátást keresni olyan bűnök miatt, amit esetleg egyáltalán nem követtek el. A fiatal orkok soha nem voltak a Régi Horda részei. Nem voltak az Iron Horde tagjai. Lehet, hogy ténylegesen még harcoltak is Hellscream ellen – ez azonban nem számít. Attól még orkok, és jelenleg az egész népet Garrosh és az Iron Horde tettei alapján ítélik meg. Ez pedig súlyos teherként nehezedik a vállukra.

Ezen túlmenően ráadásul ott van az örökös kétség: vajon mi a jó út? Úgy tűnik, mintha soha semmit nem tettek volna jól (kivéve Thrallt), szóval pontosan mi is a helyes út számukra? Vajon a régmúlt orkjainak életmódja a jó? Vagy van egy új életforma, egy olyan út, amelyen eddig még nem jártak? Vajon keserűek a sorsuk miatt, vagy elfogadják azt, és igyekeznek ebből a lehető legjobbat kihozni?

Az orkok nagy hangsúlyt fektetnek az erőre, de a világon különböző erők találhatók. Ez lehet a nyers, fizikai erő, de lehet a személyiség ereje – az akarat ereje. És egy olyan Azerothon, amely nem igazán várja tárt karokkal az orkokat, csupán rajtuk múlik, hogy meghátrálnak a harc elől, vagy kihúzzák magukat, szembenéznek vele és felülemelkednek rajta.

Forrás: Anne Stickney – Orc lore and character development /Blizzardwatch/

FavoriteLoadingAdd hozzá kedvenceidhez

Gitta

Gitta vagyok, a WoWLore Fordítások blog írója és gazdája. 2008 óta játszok a WoW-val kisebb-nagyobb megszakításokkal (mostanában inkább nagyobbakkal). 2010 nyara óta fordítok lore témájú írásokat magyar nyelvre. 2011. januárjában indítottam el saját blogomat, a WoWLore Fordításokat, mely mára a legnagyobb magyar nyelvű lore-ral foglalkozó oldal. 2015-ben írásaim egy részéből gyűjteményt hoztam létre Azerothi Históriák néven, mely 2016. decemberében nyomtatott formában is megjelent (jelenleg csak elektronikusan elérhető).

Vélemény, hozzászólás?

You have to agree to the comment policy.