Draenei lore és karakterfejlődés

A játszható fajok közül kétségtelenül a Draeneiek a legidősebbek. Hacsak belegondolunk abba, hogy milyen öregek, már az rémisztő lehet. De vajon milyen lehetnek ők valójában? Mire gondolhatnak, hiszen olyan régóta élnek. Vajon valódinak tartják a kapcsolataikat, amiket Azerothon kiépítettek? Hogyan látják az olyan népeket, mint az emberek, akiknek élete pár másodpercnek tűnhet a szemükben? Most ismerkedjünk meg velük.

Viharos múlt

Nem volt kegyes a sors a draeneiekhez. Kénytelenek voltak elmenekülni szülőbolygójukról, az Argusról, hogy elkerüljék a Burning Legion befolyását, és azóta sem álltak meg igazán. Egy ideig Draenor szolgált az otthonukként – egészen addig, amíg a Legion irányítása alá nem vonta az orkokat, és szinte teljesen ki nem irtották őket.

Csak hogy tisztán lássunk: a draeneiek csak egy nagyon apró csoportja volt az Eredaroknak, akik nem akartak hűséget fogadni Sargerasnak. Draenoron ennek a kis csoportnak is közel a nyolcvan százalékát lemészárolták. Ez lényegében népirtás, totális elpusztítás.

A nagyon gyermek Draeneiek kivételével – hiszen valójában mindössze 5-6 évvel ezelőtt érkeztek Azeroth-ra – az összes draenei átélte ezt a szörnyű időszakot. Biztosan ismernek valakit, aki meghalt, valószínűleg nem is egyet, sőt, előfordulhat, hogy saját szemmel nézték végig szeretteik meggyilkolását.

Ez… megváltoztatja az egyént. Amikor a draeneiek Azeroth-ra érkeztek, idegenek voltak, akik valamiféle otthont akartak építeni maguknak. Egy helyet, ahol felépülhetnek ezekből a kínzó veszteségekből.

Csatlakozni az Alliance-hoz

És amikor a draeneiek először találkoztak az Alliance tagjaival, mindent kaptak, csak nyitott és bizalommal teli arcokat nem. Miért is kaptak volna mást? A draeneiek szinte kísértetiesen hasonlítottak azokra a démonokra, akik korábban feldúlták a világukat. Aztán bebizonyosodott, hogy ez az első benyomás téves, és végül a Draeneiek csatlakoztak az Alliance-hoz, de így is voltak, akiknek keserű maradt a szájuk.

Pedig az Alliance-szal való lét nem volt egy rossz dolog. A draeneiek nagyon sok lenyűgöző új néppel ismerkedhettek meg Azerothon, olyan teremtményekkel, amilyenekkel még soha nem találkoztak. Aztán szembesülniük kellett azzal a ténnyel, hogy még Azerothon is léteznek orkok. Így van – úgy tűnik, a draeneiek számára nincs menekvés az orkok elől.

Éppen ezért a Draeneiek többféleképpen is viszonyulhattak a Hordához. Voltak, akik azonnal az ellenséget és a veszélyt látták bennük. De voltak olyanok is, akiknek feltűnt, hogy ezek az orkok nem teljesen olyanok, mint akik megölték társaikat, és ez felkelthette kíváncsiságukat. Habár Garrosh Hellscream tettei Warchiefként kicsit alááshatták ezt a felismerést.

Öröklét

Ami a többi népet illeti – ők rövid életűek. Lehetetlenül rövid életűek a draeneiekkel összehasonlítva. Még azt is megkérdőjelezi, hogy vajon érdemes-e velük összebarátkozni, hiszen hamarosan úgyis meghalnak. Másrészt viszont csodálatra méltó a szemükben az, hogy ezek a rövidé életű népek mekkora szenvedéllyel élik életüket. Hiszen olyan kevés idő áll rendelkezésükre, hogy elérjék mindazt, amit szeretnének.

És végül is az Alliance kedves volt a Draeneiekhez. Menedéket nyújtottak nekik, felajánlották segítségüket és támogatásukat. A kedvesség az, amivel nagyon mélyen megérinthetsz bármilyen népet, a draeneieket pedig különösen.

De ez a különbség az, ami biztosan meghatározza a draeneiek viselkedését a többi néppel szemben – még a hosszú életű night elfekkel szemben is. Lehet, hogy ez a különbség szomorúvá teszi őket, de lehet, hogy pont arra sarkallja őket, hogy minél gyorsabban kössenek barátságot másokkal.

Visszatérés Draenorra

De semmi nem érhető fel azzal a sokkal, amit a draeneiek érezhettek, amikor visszatértek Draenorra, és hosszú idő után újra egészben látták. Nem volt megrontva, nem volt darabokra hullva, helyette tele volt élettel – és tele volt egészséges, virágzó városokban élő Draenei lakossággal. Lehet, hogy egy alternatív univerzum volt, de a draeneiek számára felért egy hazamenetellel.

És emiatt érintette őket még mélyebben a Karabor, a Shattrath és a Talador elleni támadások. Mivel ezt a szívfájdalmat ők már egyszer átélték, és most úgy tűnt, hogy újra át kell élniük. A draeneiek végignézték a Horda horrorisztikus brutalitását, és most úgy tűnt, mintha egy újabb esélyt kaptak volna.

Csakhogy ez nem egy második esély volt. És minél tovább időztek Draenoron, annál jobban rájöhettek arra, hogy minden hasonlóság ellenére ez nem volt az otthonuk. Soha nem volt az. Ahhoz nagyon hasonló, és mégsem ugyanaz. És ők nem tartoznak ide. Lehet, hogy voltak olyanok, akik úgy döntöttek, hogy márpedig itt telepszenek le. De a többség hagyta, hogy ez a kis univerzum a maga valóságában létezzen, és hagyták, hogy örökre a szívükbe égjen az emléke az ezen a bolygón életben lévő szeretteiknek.

Az alternatív Draenoron élő draeneiek

De az ezen a Draenoron élő draeneiek valószínűleg ugyanezt érezhették, csak fordítva. Úgy tűnt, hogy egy totális és brutális háborúra kell készülniük az orkokkal szemben, amikor hirtelen idegenek bukkantak fel, akik segíteni akartak. És ezek között voltak számukra teljesen ismeretlen draeneiek is.

Lehet, hogy ismerősnek tűntek, és mégis volt valami furcsa bennük. Fáradtnak tűntek, megviseltnek és szomorúnak. Néhányan dühösek voltak, vagy különös módon meghatódtak egy apró draenei falu látványától. Ugyanazt a nyelvet beszélték, barátságosak és nyitottak voltak, mégis ott volt köztük egyfajta távolságtartás.

És volt valami a szemükben is. Valami, ami azt mondta, hogy többet szenvedtek, mint amennyit kellett volna. Hogy ez a valami szomorúság volt, düh, vagy zord elszántság, azt nem tudták megmondani. Lehet, hogy jobban meg akarták volna ismerni őket, de lehet, hogy inkább reménykedtek abban, hogy soha nem tapasztalják meg, hogy mi történt velük.

Akárhogy is vesszük, az azerothi Draeneiek élete nem volt egyszerű az elmúlt évtizedekben. És csak rajtuk múlik, hogy ennek milyen hatása van: vajon félnek attól, hogy megbízzanak bárkiben, vagy még erősebbek és eltökéltebbek aziránt, hogy megszabadítsák az univerzumot attól a rontástól, amely állandóan felüti fejét.

Forrás: Anne Stickney – Draenei lore és karakterfejlődés /Blizzardwatch/

FavoriteLoadingAdd hozzá kedvenceidhez

Gitta

Gitta vagyok, a WoWLore Fordítások blog írója és gazdája. 2008 óta játszok a WoW-val kisebb-nagyobb megszakításokkal (mostanában inkább nagyobbakkal). 2010 nyara óta fordítok lore témájú írásokat magyar nyelvre. 2011. januárjában indítottam el saját blogomat, a WoWLore Fordításokat, mely mára a legnagyobb magyar nyelvű lore-ral foglalkozó oldal. 2015-ben írásaim egy részéből gyűjteményt hoztam létre Azerothi Históriák néven, mely 2016. decemberében nyomtatott formában is megjelent (jelenleg csak elektronikusan elérhető).