Huln Highmountain és öröksége

A Broken Isles-on nemcsak új night elf leszármazókat, de új taureneket is megismerhetünk. Ezek a taurenek szintén az Ősök Háborúja (War of the Ancients) idején szakadtak el társaiktól, és tízezer éven át éltek a legnagyobb hősükről elnevezett, hatalmas hegycsúcsokkal és mélyben fekvő dombokkal tarkított helyen. Ismerkedjünk meg az ő történetükkel! (megj.: igyekszem a Highmountain questchain egyik legnagyobb meglepetését nem leleplezni a cikkben)

Az Ősök Háborúja

Az Ősök Háborúja, mint tudjuk, kétféleképpen történt meg. Egyszer megtörtént úgy, ahogy annak történnie kellett. Azonban közel 10-15 évvel ezelőtt történt valami, egy idővonal-anomália, amely foglyul ejtette Nozdormut, és három időuzató éppen az Ősök Háborúja idejére érkezett meg a múltban. Ők hárman Rhonin, a varázsló, Krasus, aki valójában a vörös sárkány Korialstrasz volt, illetve Broxigar Saurfang, az ork harcos volt. Az eseményekből nem tudtak kimaradni, és bár igyekeztek nem befolyásolni a fontosabb eseményeket, néhány változást mégis eszközöltek a háború eredeti lefolyásához képest.

Így történt, hogy Krasus segítségül hívta a taureneket, hogy csatlakozzanak a Kaldorei ellenálláshoz. Huln Highmountain, a Highmountain törzs vezetője felismerte, hogy mekkora veszélyt jelenthet ez az új és rejtélyes ellenség, ezért saját zászlaja alatt egyesítette törzsét a Rivermane, a Bloodtotem és a Skyhorn törzsekkel. Ezek a törzsek a többi tauren törzstől elkülönülten éltek a hegyek között. Huln éppen ezért beleegyezett Krasus kérésébe, és seregével együtt csatlakoztak az ellenállókhoz. A hatalmas Wild God (Vad Isten), Omen oldalán harcoltak, aki még Huln lándzsáját, Talonclaw-t is megáldotta. Omen bátran és hősiesen harcolt a Lángoló Légió seregeivel szemben, de számos sebesülése, amelyet a démonok okoztak, lassan kómába taszították őt, ahol végül a fel által inspirált rémálmok teljesen felemésztették őt.

Huln lándzsáját azonban nemcsak Omen áldotta meg. Talonclaw ősi családi ereklye volt, amelyet korábban már Ohn’ahra, a sasisten és Ursoc, a medveisten is megáldott. Éppen ezért számított hatalmas megtiszteltetésnek, amikor Huln hálája és becsülete jeléül a lándzsára véste Jarod Shadowsong nevét, aki az egyik harc során megmentette az életét.

Huln maga is kivette a részét a csatából, különösen a Zin-Azshari elleni csatából. Megmentette az ellenálláshoz csatlakozott furbolg klánt, a Blackmaw törzset, és vezetőjüket, Unng Akot, valamint megmentette Malorne egyik legkedvesebb jávorszarvasát, Eche’rot is, aki hálából Huln egész életére a társa maradt. A tauren emellett Jarodnak segített legyőzni Tichondriust Eldarath-nál. A tauren érdemeiért kiérdemelte Cenarius áldását, amit a félisten Huln egész népére kiterjesztett, és nekik ajándékozta a Horns of Eche’rot, ezeket a jávorszarvasszerű agancsokat.

A Well of Eternity (Örökkévalóság Kútja) partján folytatott végső csatában Huln egy Xyburn nevű doomlorddal küzdött meg, aki személyes céljává tette, hogy elpusztítsa a taureneket. Mégis a tauren volt az, akinek sikerült lándzsájával kiszúrnia Xyburn bal szemét, ám még mielőtt végleg legyőzhették volna egymást, a Well of Eternityt a Dragon Soul segítségével bezárták, és a démont visszarántotta a Twisting Nether. Xyburn azonban megesküdött, hogy bosszút áll Hulnon, minden taurenen és a fegyveren, amely elvette szemének világát.

A Hammer of Kaz’goroth és Deathwing elűzése

A Sundering (Hasadás) után Huln összeszedte az életben maradt taureneket és visszatért velük otthonukba – már legalábbis abba a részébe, ami megmaradt belőle -, amelyet az ő tiszteletére ezentúl Highmountainnek kezdtek nevezni. Miután a Légiót legyőzték, a démonok visszaűzték a Twisting Netherbe, Huln úgy döntött, hogy leszámol azzal az árulóval, aki az ő területén élt: Deathwinggel. Neltharionnak, a Föld-Őrzőnek (Earth-Warder) az otthona ugyanis Highmountainben feküdt. Innét őrizte a világot Neltharion drogbar szolgái oldalán, és itt változott át azzá a szörnyeteggé, akit az Old Godok megrontottak. Miután felfedte magát a többi sárkány előtt, Neltharion ide menekült vissza, és lávaszerű testére itt húzták rá a drogbarok a goblinok által készített adamantium páncélzatot. És még valamit rejtegetett itt a fekete sárkány: az egyik Pillar of Creationt, a Hammer of Khaz’gorothot (Khaz’goroth Pörölye).

Huln Highmountain elhatározta, hogy leszámol Deathwinggel azért, amit az Ősök Háborúja idején tett. Egy Igrul, the Scalebane nevű drogbar segítségével sikerült megtudnia, hogy pontosan merre van a Hammer of Khaz’goroth és meg is szerezte azt. A pöröly azonban nem volt elég erős ahhoz, hogy végezzen Deathwinggel, Huln és a mesterük ellen fellázadó drogbarok annyit értek el, hogy száműzték Deathwinget, aki Deepholm mélyére repült előlük.

Miután elűzték a fekete sárkányt, a drogbarok megmutatták, hogy még mit rejtett Neltharion’s Vault, vagyis Neltharion páncélterme: tele volt fekete tojásokkal. Igrul, a drogbar azzal érvelt, hogy a fekete tojások mind korruptak és veszélyt jelentenek egytől-egyig a világra, ha hagyják, hogy kikeljenek. A tauren is belátta, hogy valóban komoly veszélyforrást jelentenek a fekete tojások, azonban mégis úgy döntött, hogy kísérletet tesz: a Hammer of Khaz’goroth segítségével megpróbálta megtisztítani a tojást az Old Godok befolyásától. És a titán származású ereklye, amelyekben a titánok erejének egy apró szelete lapult, képes volt megtisztítani az Old Godok befolyásától a tojást, amely hamarosan széttört, és egy apró, fekete sárkányfióka szállt ki belőle. A fióka hálából úgy döntött, hogy hűségesen fogja szolgálni Huln Highmountaint és leszármazóit.

Ettől kezdve a Highmountain szövetség törzsei békében éltek a területen. Hamarosan az itt élő, és Deathwing uralma alól felszabadult drogbarokkal is békét kötöttek és élénk cserekereskedelem alakult ki közöttük.

A dolgok egészen addig rendben zajlottak, mígnem a démonok visszatértek.

A megosztott hegy

Miközben a Lángoló Légió a visszatérését készítette elő Azeroth-ra, a tauren törzsek vezetői Dargrullal, a drogbarok vezetőjével együtt Thunder Totemnél gyűltek össze. Spiritwalker Ebonhorn, az itt élők által mélyen tisztelt tauren kérte meg Ulan Highmountaint, a High Chieftaint (Főtörzsfőnök) a gyűlés összehívására, mivel egy látomást látott Neltharion’s Vaultban, amelyben a szellemek fontos dolgot mutattak meg neki: azt, hogy a Lángoló Légió legyőzésének kulcsa az Alliance és a Horde bajnokainak kezében lesz, és ezek a bajnokok viselni fogják a Hammer of Khaz’gorothot is, és ráadásul az egységes Highmountain népei segíteni fognak ezeken a bajnokokon. Emellett Ulan törzsfő lánya, Mayla beszámolt arról, hogy milyen szomorú vereséget szenvedtek az Alliance és a Horde csapatai Broken Shore-nál.

Ettől a hírtől heves szóváltás tört ki Dargrul és a tauren törszfőnökök között. Ulan kijelentette, hogy a Highmountain törzs engedelmeskedni fog a szellemek tanácsának, és a többi három törzs vezetője – Jale Rivermane, Lasan Skyhorn és Torok Bloodtotem – is kényszeredetten bár, de csatlakoztak ehhez a kijelentéshez. Dargrul azonban kijelentette, hogy ő maga is járt Neltharion’s Vaultban, de ő semmilyen kívülről jött népeket nem látott a víziókban. Csak annyit látott, hogy erőnek erejével kell visszaszorítani a Légiót. Ezért figyelmeztetés nélkül előreugrott, és megragadta a Hammer of Khaz’gorothot. Majd, hogy nyomatékosítsa is  cselekedetét, megölte Ulant, és a megrökönyödött tauren vezetőket hátrahagyva az értékes ereklyével együtt elmenekült.

Dargrul tetteitől megrémülten a Rivermane, a Skyhorn és a Bloodtotem törzsek vezetői is visszavonulót fújtak. Kijelentették, hogy saját törzsük megmentése a legfontosabb számukra, ezért hazamennek, és nem áll módjukban segíteni Dargrult, az Underkinget levadászni. Mayla Highmountain, Huln Highmountain távoli leszármazója egyedül maradt. De a bátor tauren elhatározta, hogy ha népe egyesítéséhez és túléléséhez a Hammer of Khaz’goroth-ra van szükség, visszaszerzi bármi áron. Akkor is, ha ehhez kívülről érkező bajnokok segítségét kell kérnie.

FavoriteLoadingAdd hozzá kedvenceidhez

Gitta

Gitta vagyok, a WoWLore Fordítások blog írója és gazdája. 2008 óta játszok a WoW-val kisebb-nagyobb megszakításokkal (mostanában inkább nagyobbakkal). 2010 nyara óta fordítok lore témájú írásokat magyar nyelvre. 2011. januárjában indítottam el saját blogomat, a WoWLore Fordításokat, mely mára a legnagyobb magyar nyelvű lore-ral foglalkozó oldal. 2015-ben írásaim egy részéből gyűjteményt hoztam létre Azerothi Históriák néven, mely 2016. decemberében nyomtatott formában is megjelent (jelenleg csak elektronikusan elérhető).

Vélemény, hozzászólás?

You have to agree to the comment policy.