Artifact fegyverekCikkekWarcraft történelemWoW:Legion

Claws of Ursoc – A Guardian druidák fegyvere

A Vad Istenek (Wild Gods) áldása van rajtad. Kérlek, értsd meg azt a tiszteletet, amivel felruháztak téged: Ursol hisze abban, hogy te vagy a megfelelő bajnok arra, hogy bátyja munkáját tovább folytasd.

Ursoc szelleme vezessen téged a győzelem felé.

1. rész

Ursoc örökségét Azeroth összes druidája ismeri. Mint a nagyszerű Vad Istenek egyike, ő is szembeszállt a Burning Legionnel tízezer évvel ezelőtt, és bátran adta az életét azért, hogy megvédje ezt a világot.

Valódi védelmező volt. Hitt a vadon erejében, és egy pillanatig sem habozott soha, hogy védelme érdekében fellépjen.

De most már békében nyugodhat. Mások fogják folytatni munkáját.

2. rész

Több ezer évvel ezelőtt két kíváncsi medvebocs járta együtt a Grizzly Hills környéki területet. Ezekben a fivérekben, akiket Ursocnak és Ursolnak hívtak, erősebb volt a kíváncsiság, mint a józan ítélet, és gyakran tévedtek át nagyobb ragadozók vadászterületére. A veszély nem bátortalanította el őket, és egyik sem hagyta cserben a másikat, még akkor sem, amikor a körülmények ijesztőek voltak.

Felkeltették Freya Őrző figyelmét is, aki kivételes vadállatok után kutatott Azerothot járva. Freya felismerte a bennük rejlő potenciált, és látta, hogy mivé válhatnának.

Amikor felnőttek, erősebbek és nagyobbak voltak minden más medvénél Grizzly Hillsben, és nem szenvedtek az aggkor pusztításától sem.

Ursoc és Ursol Vad Istenekként váltak ismertté.

3. rész

Talán a legszokatlanabb ajándék, amelyet Freya Őrző a két medvének adott, a beszéd képessége volt. Néhány másik Vad Isten, különösen azok, akik később August Celestials néven lettek ismertek, szintén részesült ebben az ajándékban. De míg őket az intelligenciájuk miatt választotta ki Freya, addig a két medvét csökönyös bátorságukért választotta.

Freya hitt abban, hogy Ursoc és Ursol egy nap megváltozik majd. Amikor majd eleget láttak Azeroth-ból ahhoz, hogy kíváncsiságukat kielégítsék, ez majd arra fogja késztetni őket, hogy megvédjék a világot bármely ellenségtől, amely fenyegeti azt.

Freya jól ismerte őket. Ursoc, az idősebbik medve, erős védelmező hajlammal rendelkezett. Minél többet látott Azeroth vadonjaiból, annál inkább a kötelességének érezte, hogy megőrizze őket.

4. rész

Freya Őrző látta, hogy a Vad Istenek ösztönei hogyan forrtak ki az évek során, és azt is észrevette, hogy néhányan saját területük természetes őrzői voltak. Ezen lények számára elkezdett egyedi fegyvereket készíteni, olyan tárgyakat, amik majd segíteni fognak vészjósló időkben… de ezek a fegyverek csak olyan erőssé tudnak válni, amilyenné viselőik teszik őket. Valódi potenciájukat gyakorlással, neveléssel és önfejlesztéssel lehet elérni.

Néhány Vad Isten nem értette meg, hogy mit adott nekik Freya, és elhanyagolták fegyvereiket. Ursoc nem tartozott közéjük.

Freya új karmokat adott Ursocnak, amelyeket egy titánacél nevű ritka anyagból készített és az egyik titán, Eonar esszenciájának kis részével is felruházta. Ezek a karmok képesek voltak növekedni és szinte elpusztíthatatlanok voltak.

Ursocnak nem állt szándékában elkótyavetyélni őket, hogy aztán rohadásnak induljanak. Eltökélte, hogy a bennük lévő erő mesterévé válik.

5. rész

Amikor Ursoc megkapta új karmait, fáradhatatlanul gyakorolt. Mindennap hosszú távolságokat tett meg, és a fivérével bokszolt, hogy tesztelje erejét. Az évek során egyre erősebbé vált. Sokkal erősebbé. Ursol is kapott egy ajándékot, egy varázsbotot, amely megkönnyítette a mágia használatát, és hamarosan ő is a saját ereje mesterévé vált.

Ursoc titánacélból készült karmai teste kiterjesztéseivé váltak, Ursol pedig a mágikus esszencia áramlással való bánás szakértője lett.

Együtt a leghatalmasabb Vad Istenek közé tartoztak… és hamarosan Azeroth leginkább rendíthetetlen védelmezőivé váltak.

6. rész

Később Ursoc és Ursol csatlakoztak Freya Őrzőhöz azerothi utazásai során. Bizalmasan elmondta nekik, hogy érzi, ahogy sötét erők munkálkodnak, és a két medve biztosította, hogy biztonságban legyen.

Miközben az Őrzővel utaztak, először vetettek pillantást az Emerald Dreamre (Smaragd Álom), a birodalomra, amelyet Freya azért hozott létre, hogy Azeroth természeti élővilágát irányítsa. Annyi időt töltöttek ott, az érintetlen vadonban, amennyit csak tudtak, mivel az Álom virágzó, vibráló látomása a természetről vonzotta őket.

Egy nap Freya azt kérte tőlük, hogy hadd utazzon egyedül. Ursoc és Ursol számára ez úgy hangzott, mintha elbúcsúzott volna tőlük. Mielőtt még elhagyta volna őket, Freya további bölcsességeket árult el nekik fegyvereikről és ajándékaikról, és elmondta nekik, hogy maradjanak készenlétben. „Azeroth-nak szüksége lesz rátok. Ha nem álltok készen, a világ lehet, hogy elbukik” – mondta.

A Vad Istenek soha többé nem látták őt. A sötétség, amely megszerezte magának Loken Őrző elméjét, Freyát is megrontotta.

7. rész

Tízezer évvel ezelőtt egy semmihez se hasonlítható fenyegetés emelte tekintetét Azeroth-ra. A Burning Legion (Lángoló Légió), miután megrontotta a Well of Eternityhez közel élő elf civilizáció fontos személyeit, teljes erejével és haragjával támadott. Az első druida, Malfurion a Vad Istenek szólította, hogy támadják meg a démoni hordákat.

Ursoc és Ursol volt az első két Vad Isten, akik válaszoltak. A Légió doomguardjaira rontottak, amivel megtették az első csapásokat az Azeroth vadonjai és egy bukott titán megrontott seregei közötti háborúban.

Kétségbeesett harc volt a sokszoros túlerővel szemben. Egyik fivér sem habozott egy percre sem, és még akkor sem futottak el, amikor a Lángoló Légió teljes haragjával sújtott le rájuk.

Utolsó leheletükig harcoltak.

8. rész

Számos Vad Isten veszett oda a Légió elleni háborúban. Ursol és Ursoc együtt maradtak, hátukat egymásnak vetették, és Freya ajándékait felhasználva a démoni ellenségek hullámaival számoltak le. Azonban erejük korlátozott volt. Felstalkerek véget nem érő hulláma végül felülkerekedett rajtuk, és mindketten csata közben haltak meg. Szellemeik együtt járták az Emerald Dreamet, ahol tízezer éven át tartózkodtak.

Ursoc karmai voltak az egyetlenek, amik maradtak utána a fizikai világban. Amikor a harc máshova mozgott, egy fiatal furbolg bukkant rá a titánacélos karmokra. Felismerve, hogy kihez tartozhattak, fogta őket és elvitte őket a törzséhez.

Generációkon keresztül azok a furbolgok medvistenük, Ursoc végső jeleként imádták a karmokat.

9. rész

Kevés furbolg vette a bátorságot, hogy Ursoc karmait csatában viselje. Valahányszor valaki megpróbálta, az eredmények horrorisztikusak voltak. Ursoc megszámlálhatatlanul sok évet töltött azzal, hogy erejük mesterévé váljon és feltárja potenciájukat; képzetlen halandók kezében kontrollálhatatlan vérszomjat okoztak, amely ugyanolyan könnyen irányult barát, mint ellenség ellen.

Számos próbálkozás után a karmoknak már semmilyen hatása nem volt a furbolgokra. Mindegy volt, hogy milyen rituáléval próbálkoznak, úgy tűnt, hogy a karmokban lévő erő végül elszunnyadt.

Ursoc szelleme, amely az Emerald Dreamben állt őrt, eleget látott. A furbolg törzs nem volt képes kontrollálni hatalmát, ezért megvonta azt a karmoktól. Nem is tért vissza egészen addig, amíg egy arra érdemes meg nem szerezte őket.

A Karom Druidái (Druids of the Claw) végül a titánacélból készült fegyvert elvitték Ursochoz az Emerald Dreamben.

10. rész

Ursoc vágya, hogy megvédje Azerothot, még halála után sem csillapodott. Ursollal együtt bejárta az Emerald Dreamet a sötétség és a korrupció jeleit keresve, amelyek befészkelhették magukat ebbe a birodalomba.

Nemrég az Emerald Nightmare (Smaragd Rémálom) visszatérése keltette fel a figyelmüket. Ursoc harcolt Xavius-szal, a szatírok urával és a gonosz erők bábjával, hogy megpróbálja visszaszorítani a Nightmare befolyását.

Ursoc második alkalommal is meghozta a végső áldozatot Azeroth védelme érdekében.

11. rész

Most már Ursoc megnyugodhat. Ursol, a fivére folytatja őrjáratát az Emerald Dreamben és harcol a Nightmare ellen.

Ursoc karmai már nem a Vad Istenekhez tartoznak, hanem azokhoz, akik folytatni tudják munkájukat. Csak egy őrző lelkével megáldott egyén, aki olyan eltökélt, mint ő volt, lesz képes viselni a karmokat a csatatéren.

És jaj az ellenségeknek, akiknek egy olyan elszánt lénnyel kell szembenézniük, mint amilyen ő is volt.

FavoriteLoadingAdd hozzá kedvenceidhez

Gitta

Gitta vagyok, a WoWLore Fordítások blog írója és gazdája. 2008 óta játszok a WoW-val kisebb-nagyobb megszakításokkal (mostanában inkább nagyobbakkal). 2010 nyara óta fordítok lore témájú írásokat magyar nyelvre. 2011. januárjában indítottam el saját blogomat, a WoWLore Fordításokat, mely mára a legnagyobb magyar nyelvű lore-ral foglalkozó oldal. 2015-ben írásaim egy részéből gyűjteményt hoztam létre Azerothi Históriák néven, mely 2016. decemberében nyomtatott formában is megjelent (jelenleg csak elektronikusan elérhető).

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .