Azerothi Históriák – Azeroth druidái és a Dreamgrove

Druidizmus Azeroth népei között

Az első druidák – ha nem számoljuk az ősi taureneket, akik aztán ezt a tudásukat el is vesztették – a Malfurion Stormrage által kitanított night elf férfiak voltak a War of the Ancients (Ősök Háborúja) után. Egészen a modern időkig kizárólag férfiak lehettek druidák (mint ahogyan Elune-nak is csak papnői voltak). A Harmadik Háború után Malfurion és Hamuul Runetotem elkezdte a taureneknek is megtanítani ezt a rég elfeledett hagyományt, így lettek a taurenek is a Cenarion Circle tagjai.

Az emberiség kezdeti napjaiban számos ember törzs gyakorolt egyszerű és primitív természeti mágiát, ezeket a gyakorlatokat azonban a felerősödő és szervezett Holy Light kultusza, illetve az arcane mágia iránti érdeklődés gyorsan elnyomta. Gilneas azonban mindig is viszonylagos elszigeteltségben élt, így ezen a területen ez az ősi kultúra napjainkig fennmaradt, mint egyfajta harvest-witching, vagyis olyan természeti mágia, amellyel a mezőgazdasági termelést segítették és serkentették. Miután a Cataclysm során a részben worgenekké változott gilneasiak találkoztak a night elfekkel és megismerték a druidizmus hagyományát, illetve a worgenek eredetét, így ezek a harvest-witchek tovább képeztették magukat a Cenarion Circle-lel „klasszikus” druidákká.

A trollok kultúrájában mindig is központi szerepet játszottak a loák, az igazi Vad Istenek. Azonban az Echo Isles-on élő troll papokat Zalazane lassan elvágta attól, hogy kommunikálhassanak a szellemekkel. Végül Zalazane vette át az irányítást a sziget felett, Vol’jin pedig Orgrimmarba menekült a Darkspear trollokkal, akik közül számos witch doctor és loa pap érezte úgy, hogy cserbenhagyták népüket, ezért a szárazföld helyett inkább a sziget déli részén található vad dzsungelbe vetették bele magukat. Itt volt Zen’tabrának egy látomása, melyben látta az Emerald Dreamet, és benne egy ősi raptor loát, Gonkot, aki megszólította. A loa felfedte előtte ezt az új utat, amelyen keresztül a trollok képesek lehetnek a természet szellemeivel kommunikálni, és nem csak egy loát kell egyszerre szolgálniuk. Így tanította meg Zen’tabra a többi witch doctornak, hogy hogyan tudnak kapcsolatba lépni közvetlenül az Emerald Dreammel és a benne élő szellemekkel. Miután felszabadították Echo Isles-t, további tanításért a taurenekhez fordultak segítségért, akik örömmel segítettek nekik elmélyülni a druidizmus művészetében.

A Cenarion Circle

A druidák kultúrájában fontos szerepet játszik a Cenarion Circle. Eredetileg azért hozták létre, hogy a War of the Satyr (Szatír Háborúja) alatti worgen fenyegetéssel szembeszálljon. Miután a háború véget ért, Malfurion Stormrage felismerte, hogy szükség van egy olyan szervezetre, amely a druidák megfelelő kiképzését felügyeli.Így talán nem lesznek többé olyan katasztrófák, mint amikor néhány druida kísérletezni kezdett a pack (falka) formával, amelyből végül a worgenek kialakultak.

A Night Elf druidák Ysera áldása az Emerald Dreamhez kötötte az Ősök Háborúja után. A többi népet, akik később szintén kitanulták a druidizmust, nem köti össze ilyen kapocs és felelősség az Emerald Dreammel, azonban mindegyiknek megvan ezzel a különleges birodalommal a maga kapcsolata. Mindannyian egyetértenek abban, hogy az Emerald Dream elválaszthatatlan részét képezi a természetnek és Azeroth-nak. Azzal, hogy a többi druida is csatlakozott az Emerald Dreamhez, mindannyian egyetértenek a szervezet egyik legfőbb céljával: megvédeni a természetet bármi áron. És sajnos az Emerald Dreamet az utóbbi években egy igen állhatatos és szívós ellenség támadta meg: az Emerald Nightmare.

A Nightmare eredete

Az Emerald Nightmare nem egyszerűen annyi, hogy az Old Godok véletlenszerű módon úgy döntöttek mostanában, hogy az Emerald Dreamet fogják megtámadni. 4.500 évvel az Első Háború előtt Fandral Staghelm fogta a Nordrassil ágait, és az egész világon megjelenő saronite fertőzések helyén elültette őket. Grizzly Hillsben egy különösen nagy területen terjedt el, és az ide ültetett ágból kinövő fát Fandral Andrassilnak, vagyis a Hó Koronájának nevezte el. Sajnos a fa gyökerei olyan mélyre nyúltak a földbe, hogy elérték Yogg-Saron börtönét.

Az eredmény egy fertőzött fa lett, amelyet el kellett pusztítani. Az átkeresztelt Vordrassilt, vagyis Törött Koronát ki kellett vágni. Malfurion Stormrage és a Cenarion Circle megharagudott Fandralra, hiszen nem is kért, és nem is kapott engedélyt arra, hogy a Nordrassil ágait más helyeken elültesse. Ugyanakkor úgy tűnt, hogy a fák mégis megállítják megállítják a saronite terjedését, ami viszont jó hír volt.

Egyvalamit azonban nem vettek észre: hogy egy igen sötét dolog eresztett gyökeret az Emerald Dreamben. Fandral a fákat ugyanis nemcsak a saronite ellen ültette, hanem egyfajta átjárónak is az Emerald Dreamben. Így a fákon keresztül Yogg-Saron könnyedén elérte a Dreamet, és hozzá hasonlóan a többi Old God is szabad bejárást nyert a Dreamben, amely így teljesen védtelenül ki volt téve a korrupciónak. A korrupció magvai lassan behálózták Ysera birodalmát, hogy aztán kikelve a teljes Emerald Nightmare borítsa azt be.

A Dreamgrove

Azeroth druidái természetesen ezt nem nézhették tétlenül, és mint a természet elkötelezett védelmezői, rögtön össze is fogtak. Csakhogy a dolgok nem álltak túl jól: Cenariust nem lehetett felébreszteni álmából, hiszen olyan szorosan kötődött a Dreamhez. Yserát a Nightmare Lord, Xavius megrontotta, ezt követően pedig a night elfeknek és Azeroth hőseinek kellett megölnie az egykori Sárkányaspektust. Habár Malfurion Stormrage-et sikerült kiszabadítaniuk Darkheart Thicketben, mégis sok feladat várt még rájuk, mielőtt teljesen megtisztíthatnák a Dreamet a Nightmare befolyásától.

Ezért Azeroth druidái és druida hősei Val’sharah-ba mentek, hogy ott egy Dreamgrove nevű helyről indítsák mentőakcióikat és igyekezzenek minél több információt szerezni az Emerald Nightmare-ről. Az első lépésük az volt, hogy egy rituálé keretében sikeresen átjárót, egy Dreamway-t nyissanak Moonglade-ből Val’sharah-ba, a Dreamgrove nevű helyre, ahol Arch Druid Greathoof vezette a druidákat. A szertartást Malfurion Stormrage vezette, azonban mellette segédkezett a nagy erejű Hamuul Runetotem, Naralex és Zen’tabra is, valamint egy ismert azerothi druida hős. A hős, akit Malfurion a val’sharai kampány vezetésével bízott meg, Keeper Remulos-szal, Cenarius fiával együtt lépett be a Dreamway-be, hogy azon keresztül eljussanak Dreamgrove-ba, és segítséget kérhessenek a többi druidától. Sajnos már a Dreamwayt is megtámadta a Nightmare, azonban sikerült visszaverniük a támadást és a mérgezést. A Dreamway azért is volt fontos a druidák számára, mert ezen keresztül Azeroth számos pontjára képes voltak gyorsan eljutni.

Miután Dreamgrove-ban kiépítették a főhadiszállásukat, még több druidát kezdtek el toborozni azért, hogy segítsenek közös céljuk, a Nightmare legyőzése elérésében. A szövetségeseik azonban nemcsak a druidák, hanem a természeti népek és fajok is voltak, mint Cenarius fiai, a ligetek őrei (keepers of the grove), valamint lányai, a driádok, illetve megannyi treant. A driádok vezetője Val’sharah-ban Sister Lilith volt, aki a Laughing Sisters (Nevető Nővérek) félelmetes vezetője volt.

Malorne felkutatása

A Nightmare terjedését azonban úgy tűnt, hogy nem lehet megállítani. Rensar Greathoof egy látomás nyomán azt is felismerte, hogy az Emerald Dreamen keresztül Azeroth fizikai valóságát is képes megtámadni a Nightmare. Egy ilyen veszéllyel szemben pedig már a legerősebb természeti szövetségesekre, a Wild Godokra lesz szükségük, és közülük is a legfontosabb, Malorne-nak, a fehér szarvasnak az elérése volt.

Malorne évezredekkel ezelőtt egy idolt, az Idol of the Wilds-ot ajándékozta az itteni druidáknak, hogy kapcsolatba tudjanak lépni vele, amikor szükségesnek érzik. Bár Malorne is elesett a War of the Ancients során, később, a Cataclysm eseményei után Malfurion vezetésével Azeroth lakosainak sikerült szellemét elérni az Emerald Dreamben, és a fehér szarvas újra fizikai alakot ölthetett.

Az idolt Val’sharah-ban, Malorne menedékénél (Malorne’s Refuge) őrizték, azonban a helyet megtámadták a szatírok és az idolt is sikerült megszerezniük. A szatírok nyomát követve a Malfurion által megbízott druida, a night elf Broll Bearmantle és Sylendra Gladesong egészen Moonclaw Vale-ig jutottak, ahol sikeresen megölték a szatírok vezetőjét, Kalazziust. A visszaszerzett idollal együtt Dreamgrove-ba mentek, ahol egy rituálé során Remulos vezetésével megpróbáltak kapcsolatba lépni Malorne-nal a Nordrassilnál, a hatalmas Világfa erejét használva. Sikerült is elérniük Malorne-t, de amit az ősi isten elmondott nekik, nem volt éppen megnyugtató:

„Azeroth druidái, a Dream őrzői, gyermekeim… Gyorsan kell beszélnem, mielőtt még elmém elhomályosulna. Érzékeltem Shaladrassil korrupcióját, és ezért beléptem az Emerald Dreambe, hogy elpusztítsam a Nightmare forrását. Egyre mélyebben és mélyebben harcoltam. Amikor megérkeztem a Rifthez, megláttam valódi erejüket. A Nightmare úgy fog terjedni, mint egy vírus, egyre gyorsabban és egyre kiterjedtebben. Beborítja majd egész Azerothot torz valóságával. Már nem látom az utat, ami visszavezet a Dreambe. A saját rémálmom foglya lettem. Druidák, az én időm lejárt. Innentől rajtatok áll minden.”

Malorne megmentése

A druidáknak meg kellett próbálniuk megmenteni Malorne-t a Nightmare fogságából. A Nightmare egyik kiindulópontja az Emerald Dreamen belül a Rift of Aln volt, ahonnan még Malfurion Stormrage sem tudta kiűzni a gonoszt a Nightmare elleni első csata során. Az Emerald Dreamway-nek ehhez a ponthoz is volt járata, azt azonban évekkel ezelőtt lezárták. Ezt a portált kellett most újra megnyitniuk, hogy esélyük legyen kiszabadítani a fehér szarvast.

Remulos, Hamuul Runetotem, Broll, Sylendra, Zen’tabra és Mylune, a driád várták a druida hőst, hogy közösen szembeszálljanak az Emerald Nightmare-rel, amely ez esetben Malorne legrosszabb rémálmát testesítette meg, azt az időpontot a War of the Ancients során, amikor szembeszállt magával Archimonde-dal, azonban a démonok vezére megölte őt. Ez alkalommal nem hagyhatták, hogy ez megtörténjen, és meg kellett menteniük Malorne-t a saját sorsától.

Miután ez megtörtént, a Nightmare hatása megszakadt, és a hatalmas isten képes volt kiszabadulni a fogságból, hogy tudásával, erejével és hatalmával segítse Azeroth lakosait a gonosz elleni harc során ugyanúgy, ahogy tette azt tízezer évvel ezelőtt. Dreamgrove druidái pedig a vezetőjükké választották azt a hőst, akit Malfurion Stormrage bízott meg a val’sharahi kampány vezetésével. Malorne búcsúzóul így szólt hozzájuk:

„Ma egy hatalmas csapást mértünk láthatatlan ellenségeinkre a Nightmare-ből. Ugyanakkor Xavius, a Nightmare ura még mindig él. Csak ha őt is legyőztük, lehet újra biztonságban Azeroth a Nightmare-től. Hogy ezt a feladatot teljesíthessétek, az áldásomat adom rátok. Használjátok az erőmet arra, hogy szolgáljátok és védelmezzétek a vadont. Köszönöm nektek, Dreamgrove druidái. Virágozzatok az új Fődruidátok irányítása alatt!”

FavoriteLoadingAdd hozzá kedvenceidhez

Gitta

Gitta vagyok, a WoWLore Fordítások blog írója és gazdája. 2008 óta játszok a WoW-val kisebb-nagyobb megszakításokkal (mostanában inkább nagyobbakkal). 2010 nyara óta fordítok lore témájú írásokat magyar nyelvre. 2011. januárjában indítottam el saját blogomat, a WoWLore Fordításokat, mely mára a legnagyobb magyar nyelvű lore-ral foglalkozó oldal. 2015-ben írásaim egy részéből gyűjteményt hoztam létre Azerothi Históriák néven, mely 2016. decemberében nyomtatott formában is megjelent (jelenleg csak elektronikusan elérhető).

Vélemény, hozzászólás?

You have to agree to the comment policy.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.