Sargeras története

Mi járhat egy olyan hatalmas és erős lény fejében, aki porszemeknek lát egész világokat, és a világok lakóit apró pettyecskéknek a végtelen univerzumban? És mi történik akkor, ha ez a hatalmas lény úgy dönt, hogy ideje megtisztítani az univerzumot? Sargeras egykor a Pantheon Bajnoka volt, aki arra esküdött fel, hogy megóvja és megvédi azokat a világokat, amelyeken a Titánok rendet teremtettek. Most ő a vezére az egyik legnagyobb fenyegetésnek, ami Azerothot érheti – egy olyan sereg vezére, aminek célja minden más sereg legyőzése, és amelynek rosszindulata vég nélküli.

De hogyan jutott erre a sorsra? Lehet, hogy Sargeras a Warcraft univerzum legnagyobb gonosztevője, de távolról sem tévedhetetlen. Most nem itt tartana, ha mégis az lenne.

Eredete

Réges-régen Sargeras egy törékeny világ-lélekből született meg a többi Titánhoz hasonlóan az egyik apró bolygóból, amely a Great Dark Beyondban keringett. Hatalmas harcos volt – a Pantheon legjobbja, akit nem a világok rendezésével, hanem azzal bíztak meg, hogy védelmezze ezeket a világokat. Ennek a feladatnak a teljesítése során találkozott Sargeras először démonokkal, a káosz teremtményeivel, akik a Twisting Nether szülöttei voltak.

Elég könnyű munkának tűnt elsőre egy ilyen hatalmas Titán számára… de az idők során Sargeras észrevette, hogy ezek a démonok nemcsak káosz és fel energiákat hordoztak, hanem a Void sötétebb mágiáját is. Ráadásul ezek a démonok egyszerűen nem haltak meg. Valahányszor elpusztította őket, visszatértek a Twisting Netherbe, ahol testük újjászületett. Miután megosztotta ezt az információt a Pantheonnal is, ők melléküldték Aggramart, hogy segítsen neki csatáiban. És habár Aggramar maga is egy igen képzett harcos volt, mindez keveset számított – a démonok attól még visszatértek.

Annyi előnye azonban származott Aggramar jelenlétéből, hogy több időt tudott szentelni a Twisting Nether tanulmányozásának annak érdekében, hogy megoldást találjon problémájukra. Kutatásai eredményeként Sargeras létrehozta a Mardum nevű börtön-világot a Twisting Netheren belül. Miután a börtön-világ létrejött, többé nem számított, hogy a démonok visszaszerzik-e testüket. Mardum foglyai lettek, ahonnan nem volt szabadulás és menekvés.

A Void

Miután Mardum létrejött, Sargeras és Aggramar végre sikeresen tudták végezni azon tevékenységüket, hogy az univerzumot megtisztítsák a démonoktól. A démon-inváziók száma jelentősen apadni kezdett, és kis idő elteltével a két harcos úgy döntött, hogy külön-külön nagyobb területeket tudnak átfésülni, mint párban. Aztán Sargeras találkozott egy olyan világgal, amelyet szörnyűséges teremtmények, az Old Godok, rosszindulatú energiákkal fertőztek meg.

A világot Nathrezimek egy csoportja is lakta. Ahelyett, hogy megölte volna őket azonnal, Sargeras kivallatta a démonokat, hogy még többet megtudjon a bolygót beszennyező rosszindulatú lényekről. Amit megtudott, az örökre megváltoztatta az univerzumról alkotott képét – hiszen a démonok számára már csekély veszélyt jelentettek, míg a Void Lordok és maga a Void az egész univerzum létét fenyegette. Olyan veszély voltak, amelynek végleges legyőzésében még a Pantheon sem reménykedhetett (ld.: Yshaarj).

A bolygó sem volt egy egyszerű bolygó. Egy alvó világlelket, egy szunnyadó, még meg nem született Titánt rejtett magában. És az Old Godokat azért küldték a Voidból, hogy megrontsák és egy teljesen új lénnyé formálják ezt a világ-lelket: egy Sötét Titánná. Ilyen sötét és hatalmas lénnyel szemben a Pantheonnak sem lenne esélye. A feldühödött és megrémült Sargeras egyetlen hatalmas csapással kettészelte a bolygót, elpusztítva ezzel a benne lakozó világlelket is. Aztán visszatért a Pantheonhoz, elmondta nekik a teljes történetet és egy drasztikus javaslattal állt elő.

Elárulva

Amit Sargeras látott, az nem csak egy egyszeri eset volt, hanem egy univerzális problémának az egyik megnyilvánulása. Az univerzum a Light és a Void alkotóelemeiből állt – és míg a Light egyszerűen csak jelen volt, addig a Void… gonosz és rosszindulatú volt. Úgy tűnt, saját akarattal és elmével rendelkezik, és nem nyugszik addig, amíg az univerzumot sötétségbe nem taszítja, hogy aztán végleg elnyelje a Void. Hogyan reménykedhetnek a Titánok abban, hogy megállítanak valami olyasmit, ami nagyobb, mint maga az univerzum? Sehogy.

Vagy legalábbis Sargeras úgy gondolta, hogy sehogy. De amikor visszatért a Pantheonhoz, társai elszörnyülködtek azon, amit ő tett. A világ-lelkek ritka, értékes teremtmények voltak – és a tény, hogy Sargeras egyszerűen elpusztított közülük egyet, szinte felfoghatatlan volt. A Pantheon úgy gondolta, hogy találhattak volna más megoldást is, más módszert arra, hogy megtisztítsák a világ-lelket a Voidtól anélkül, hogy megölnék. De Sargeras a saját szemével látta, hogy mit tettek az Old Godok, és nem hitt abban, hogy létezne más megoldás. Úgy gondolta, hogy jól döntött és ez az egyetlen út, amelyet a Pantheonnak követnie lehet.

Ezért egy elég szokatlan és merész tervvel állt elő: tisztítsák meg minden élőtől az univerzumot. Pusztítsanak el minden létezőt, hogy ne legyen mit bekebeleznie a Voidnak. Az univerzum valamikor a semmiből született, és valószínűleg újra ez történne – és lehet, hogy akkor teljesen más életpályát járhatna be. De ha mégsem, még egy élettelen univerzum is jobb, mint egy Void által bekebelezett. A Pantheon nem értett egyet a javaslatával, és inkább őrültségnek tartották, mintsem reális tervnek. Amikor Sargeras rájött arra, hogy a többiek soha nem fogják úgy látni a dolgokat, mint ő, távozott – és soha többé nem tért vissza.

A Burning Legion megszületése

A Pantheon nem látja a dolgokat racionálisan – de hogyan is láthatnák, ha ők nem élték át azt, amit ő átélt? Egyáltalán hogyan vennék észre és azonosítanák be a gonoszt, amikor ő, Sargeras volt az, aki a kezdetektől harcolt ellenük? Sargeras tudta, hogy amit látott, az elkerülhetetlen, és ha elkezdene elmélkedni a problémán, akkor a félelem, a kétség és a kétségbeesés lenne úrrá rajta. Az ő megoldása az egyedüli jó. Az univerzumnak meg kell tisztulnia. És ha ebben a Pantheon nem hajlandó segítséget nyújtani, akkor létrehoz egy saját sereget, amely majd megteszi.

Szerencsére Sargerasnak éppen kéznél volt egy ilyen sereg. Mardumon már számtalan démon járta a feltől duzzadt bolygót. Egyetlen mindent eldöntő pillanatban Sargeras széttörte a világ zárját, és szabadjára engedte a démoni hordákat, olyan nagyerejű fel-energiát zúdítva magára, amely Titán testét teljesen kifacsarta és átformálta egy olyan lénnyé, amelyet a fel és a gyűlölet tüze éltetett. Magához hívta a démoni hordákat és két választást adott nekik – vagy csatlakoznak hozzá, vagy végleg elpusztítja őket a Twisting Netherben. Néhányan visszautasították az ajánlatát, ővelük hamar és gyorsan végzett, ahogyan azt ígérte.

A történet többi részét már jól ismerjük – Sargeras elpusztította a Pantheont, aztán pedig megkezdte szörnyű hadjáratát, hogy elpusztítson minden élőt a világegyetemben. De volt egy világ, amely időről időre megragadta a figyelmét: Azeroth. Nem elég, hogy Azeroth-ban egy világ-lélek szunnyadt, ráadásul ez a leghatalmasabb világ-lélek volt, akivel a Pantheon valaha is találkozott.

Emellett volt rajta jó pár Old God, akik azon munkálkodnak, hogy az egész bolygót megfertőzzék.

A nagyobb jó

A Burning Legion szándékai egyértelműek – pusztítsuk el bolygóról bolygóra az egész univerzumot. Rontsuk meg, hozzunk létre új démonokat, és öljünk meg minden halandót. De azt nem tudjuk, hogy vajon a Burning Legion tényleg érti-e, hogy mi is Sargeras végső célja. Hogyha minden élőt elpusztítanak az univerzumban, a Burning Legionön kívül más nem marad – és nem kétséges, hogy Sargeras nem fogja hagyni, hogy szolgái sokáig éljenek, miután beteljesítették küldetésüket.

Azeroth egy újabb talány. Eredetileg Sargeras valószínűleg el akarta pusztítani a bolygót. Egy ilyen erős világ-lélek valószínűleg még hatalmasabb Sötét Titán lenne. De a War of the Ancients (Ősök Háborúja) eseményei során Sargerasnak volt egy látomása, amelyben látta a világ-lelket, amint felnyitotta a szemét és rászegezte tekintetét. Megbűvölte őt a látomás. És úgy tűnik, hogy a célja valószínűleg már nem az, hogy elpusztítsa ezt a világot, hanem hogy a maga számára szerezze meg ezt a világ-lelket. Végülis egy Fel Titán hatalmas segítség lenne számára az univerzum megtisztításában.

De mindenekelőtt a legfontosabb dolog: Sargeras úgy hiszi, hogy neki van igaza. Nem tud elképzelni olyan eshetőséget, amely szerint tévedne. Nem tud elképzelni egy olyan univerzumot, amely saját maga venné fel a harcot a Voiddal. És minden döntése ellenére, brutális útja a pokolba a legnagyobb jóindulattal van kikövezve. Nem akarja látni, ahogy a Void felemészti a fizikai univerzumot. A sors különös fintora, hogy Azeroth éppen azt akarja bebizonyítani, hogy téved – és talán ez is az oka annak, hogy miért nyűgözi le a világunk olyan nagyon Sargerast. Nem illünk bele a tervébe és az elképzelésébe. A cselekedeteink érthetetlenek, és győzelmeinkkel megsértjük őt.

A Titán bukása

Milyen lenne az univerzum Sargeras nélkül? Akár bevalljuk magunknak, akár nem, ő és a Burning Legion valószínűleg hatalmas szívességet tettek nekünk. Igen, számtalan világot elpusztítottak már – de ezek között voltak olyanok, amelyeket már megszerzett magának a Void. Ha nem lesz Sargeras, aki a színfalak mögött mozog, ha nem lesz a Burning Legion, amely felgyújtaná ezeket a világokat, akkor mire megyünk nélkülük? Vajon nekünk magunknak kell végeznünk ezekkel a világokkal? Képesek vagyunk ilyenfajta brutalitásra? Egyáltalán van ehhez erőnk?

Nehéz megmondani – de érdemes elgondolkodni rajta. És ahogy haladunk előre a Legion elleni hadjáratunkban, ezek a kérdések már nem lesznek puszta elméleti spekulációk, hanem a csupasz valóságot fogják jelenteni. Egy dolog biztos – a leszámolás napja még csak az első felvonása lesz egy olyan történetnek, amelyet még csak most kezdünk egyáltalán megérteni.

Forrás: Anne Stickney – Know your lore: Sargeras /Blizzardwatch/

FavoriteLoadingAdd hozzá kedvenceidhez

Gitta

Gitta vagyok, a WoWLore Fordítások blog írója és gazdája. 2008 óta játszok a WoW-val kisebb-nagyobb megszakításokkal (mostanában inkább nagyobbakkal). 2010 nyara óta fordítok lore témájú írásokat magyar nyelvre. 2011. januárjában indítottam el saját blogomat, a WoWLore Fordításokat, mely mára a legnagyobb magyar nyelvű lore-ral foglalkozó oldal. 2015-ben írásaim egy részéből gyűjteményt hoztam létre Azerothi Históriák néven, mely 2016. decemberében nyomtatott formában is megjelent (jelenleg csak elektronikusan elérhető).

Vélemény, hozzászólás?

You have to agree to the comment policy.