Egy ezredévnyi háború – Alleria és Turalyon története

FavoriteLoadingAdd hozzá kedvenceidhez

Első rész – Két ragyogó fénysugár

A történet ott kezdődik, ahol a Beyond the Dark Portal (A Sötét Kapun túl) befejeződik: Draenor széthullásakor. Végre kiderül, hogy mi történt Turalyonnal és Alleriával: mindketten a Twisting Nether foglyai lettek a bolygó széthullásakor, ráadásul Kil’jaeden egyik személyes orgyilkosa vadászott rájuk. Végül sikerült elmenekülniük az eredar elől egy Light által megnyitott portálon át, amelynek túloldalán Lothraxion, a holy dreadlord várt rájuk, majd mesélt nekik Xe’ra erejéről és az Army of the Lightról (Fény Serege), és arról, hogy Xe’ra küldte őt, hogy mentse meg őket. Lothraxion a Light olyan módszereire tanította Turalyont, amit Azeroth paladinjai nem ismertek. A tanítás után Turalyon már szó szerint ragyogott. Alleria azonban nem érezte azt a fajta elhivatottságot a Light iránt, mint Turalyon. Ezután Turalyon és Alleria arra kérte Lothraxiont, hogy hagyja őket magukra, hadd végezzenek az eredar gyilkossal, aki a nyomukban jár, és aki megtudta tőlük Azerothon hagyott fiuk, Arator nevét is. Végül sikerült is egy elhagyott világon Alleriának végeznie vele.

Miután végeztek az orgyilkossal, találkoztak Xe’rával, aki holy energiával töltött el Alleriát és Turalyont, és elmagyarázta nekik azt, hogy az idő az univerzumban eltérő mederben folyik, van ahol gyorsabban (Twisting Nether) és van, ahol lassabban (Azeroth). Felfedte előttük a Burning Legion valódi természetét is:

A csillagok közötti háborút már régen elvesztettük. A Burning Legion megváltoztatta az univerzum végzetét. Most minden élet a kipusztulás felé tart. Ezért… próbáltunk reményt keresni. Csillogó fénysugarakat kerestünk a Great Dark Beyondban. Ezer és ezer halott világ sivársága között vannak még helyek, amelyek élnek és virágoznak. Azeroth a legfényesebb mind közül, ezért akarja a Burning Legion elpusztítani. Az idő eltérő áramlása miatt a Burning Legion rendelkezésére kellő idő áll ahhoz, hogy felkészüljön a háborúra. Az áldozatainak azonban nincs elég idejük. A ti világotok tele van csillogó fénysugarakkal, de még nem áll készen.

Ezután azt is elmondta, hogy miért akarhatta Kil’jaeden megölni őket: mert amikor elhagyták Azerothot és a világukat, akkor valamikor rátaláltak egy smaragd csillagra, amit a Legion eddig rejtegetni igyekezett. És Xe’ra szerint, ha meglelik a smaragd csillagot, akkor megtalálják a megoldást arra, hogy hogyan győzzék le a Burning Legiont, ezt pedig a démonok is tudják, ezért akarják megölni Turalyont és Alleriát. Majd Xe’ra tájékoztatta őket arról, hogy miután az eredar orgyilkost nem a Twisting Netherben ölték meg, ezért egy idő után újra fel fog támadni, hogy teljesítse feladatát. Arra kérte Turalyont és Alleriát, hogy hagyják hátra Azerothot, a fiukat, Aratort és csatlakozzanak az Army of Lighthoz. Ezután a két hőd úgy döntött, meghozzák a szükséges áldozatot abban a reményben, hogy valamikor találkoznak majd a fiukkal, és csatlakoztak az Army of Lighthoz annak érdekében, hogy megmentsék Azerothot és annak lakóit.

Második rész – A Smaragd Csillag

40 évvel azután, hogy csatlakoztak az Army of Lighthoz, Turalyon egy hasonló szertartás keretében, mint amit Xe’ra Illidanon is megpróbált végrehajtani, megkapta a naaru áldását, és újraformálták a Fényben, ezzel halhatatlanságot biztosítottak számára. A szertartás alatt Xe’ra látomásokat adott Alleriának arról, hogy kisfia, Arator éppen végignézi, ahogy anyja és apja szobrát leleplezik Stormwindben. Miután a szertartás véget ért, Turalyon elmondta Alleriának, hogy látta, hogy a jövőben találkozni fognak a fiúkkal, aki addigra felnőtt paladin lett. Emellett Xe’rának elmondta, hogy látta a smaragd csillagot is, idővel meg fogják találni.

Ezután Alleria és Turalyon hosszú évszázadokig harcoltak a démonok ellen az Army of Light oldalán, miközben a Xenedarral utaztak. Egy nap Lothraxion és Alleria egy olyan Legion börtön világra utazott, amelyet a Shadow (Árny) ereje pusztított el. Alleria elméjét azonnal sötét látomások lepték el:

„Látta magát, amint egy másik világon járkál. Egy olyanon, amely tömve volt démonokkal. Egy olyanon, amelyről eddig csak hallott. Argus.
Katt.
A smaragd csillag előtt állt, és annak szörnyű hőségét érezte az arcán. Feléje nyúlt, segítségért könyörögve.
Katt.
Látta magát, amint lelépett egy szikláról és belezuhant a végtelen sötétségbe, miközben mindvégig mosolygott. Békét látott a saját szemében.”

Lothraxion ezt követően beszélt Alleriának a Shadow-ról, amit valójában a Burning Legion el akar pusztítani. Azt is elmondta, hogy a Lighttól nem tart Sargeras, mert azt hiszi, azt már régen legyőzte. Lothraxion sokáig a Burning Legion tagja volt, és azt is elmesélte, hogy van egy Locus-Walker nevű lény, aki képes úgy használni a Voidot, hogy az nem fertőzte meg, hanem szabad attól még. Locus-Walker egyszer még őt is megölte, de ügyelt rá, hogy ne a Twisting Netherben, mert elmondása szerint látta, hogy Lothraxion sorsa még fontos dolgokat rejteget, ezért hagyta, hogy még újra testet ölthessen. Alleria ezek után meg volt győződve arról, hogy a Burning Legion legyőzéséhez a Shadow-ra is szükség lesz, Xe’ra azonban hamar lehűtötte lelkesedését:

„Ne hibázz, Alleria: ha továbbra is kapcsolatba akarsz kerülni a Voiddal, a sorsod a pusztulásba vezet. Elveszted Turalyont. Elveszted Aratort. Elveszted Silvermoont, Azerothot és mindent, ami szívednek kedves. A Light és a Shadow nem létezhet együtt. Már tudod, hogyan kell legyőzni a Voidot. Ez minden, amit tudnod kell róla.”

500 évvel később – amikor a Burning Legion megtámadta Outlandet és Azeroth hősei ismét átlépték a Dark Portalt – Alleria elérkezettnek látta az időt arra, hogy Turalyonnal együtt Argusra utazzanak, miután a Legion figyelme Outlandre terelődött. Itt Turalyonnal együtt felfedezték, hogy micsoda valójában a Smaragd Csillag – Argus foglyul ejtett világ-lelke. A világ-lélek ugyanis megérezte jelenlétüket, és segítséget kért tőlük, mivel egy fel börtönbe, egy smaragd börtönbe volt zárva. A Smaragd Csillag életének emlékképei megrohanták Alleriát, és így megtudta, hogyan árulták el a bolygó lakói a világ-lelket, hogy aztán arra használják, hogy elesett démonok lelkeit felélesszék és felerősítsék vele. A világ-lélek az egész kozmoszhoz szólt segítségért, míg végül kiáltása elérte Azerothot is.

Ekkor a Burning Legion démonjai támadták meg őket, és elzárták a visszafelé vezető úttól őket. Alleria lehetetlen döntés előtt állt: vagy meghalnak Arguson (ami ugye ellentmondott volna Turalyon és Xe’ra látomásának, hogy találkoznak még a fiukkal), vagy felhasználja a Void erejét. Ezek után a Void segítségével egy portált nyitott és átrángatta rajta Turalyont is egy másik világra. Turalyon nem tudta megérteni Alleriát, hiszen egy volt már a Lighttal, Alleria azonban érezte, hogy ő soha nem lesz az, mert az ő útja a Shadow-n is átvezet. Egy külön portálon át távozott, hogy folytassa tanulmányait, míg Turalyon visszatért a Xenedarra.

Harmadik rész – Árnyék és Fény

Alleria és Turalyon külön töltötték a következő évszázadokat, és most épp mindketten nehéz helyzetben voltak: Alleriát foglyul ejtette a Burning Legion Locus-Walkerrel együtt (ahogy ezt a Thas’dorah-s questekből is tudjuk), és éppen az ismét testet öltött eredar orgyilkos kínozta őt. Az orgyilkos két soulstone-t készített, egyet Alleriának, egyet Turalyonnak, és elhatározta, hogy szétválasztja testüket a lelküktől, és lelküket a soulstone-ba fogja zárni. Emellett Alleriát azért is kínozták, hogy megtudják tőle a Xenedar pontos helyét és információkat az Army of Lightról. Alleria azonban nem tört meg, hanem Locus-Walkerrel együtt végül a Void mágiájának alkalmazásával kiszabadult, majd olyan gyorsan kellett elhagyniuk a börtönüket, hogy az íját már nem tudta magával vinni. Alleria ezután tovább folytatta Voidról való tanulmányait Locus-Walkerrel.

Turalyon és az Army of Light közben egy váratlan támadást indított Arguson a Burning Legion ellen, azonban a támadással kudarcot vallottak. Turalyonnak az fájt a legjobban, hogy Xe’ra előre látta vereségüket, mégsem tett semmit annak érdekében, hogy ezt megakadályozza. Xe’ra számára az Army of Light katonái is csak eszközök a Burning Legion ellen vívott háborúban, érzelmeikkel nem tud mit kezdeni és nem is érdeklik őt. A démonok ráadásul tőrbe csalták Turalyont, és az eredar orgyilkos sikeresen elfogta őt, miközben Lothraxiont súlyosan megsebesítette.

Alleria közben tovább tanult a Voidról, és megtudta azt, hogy míg Xe’ra és a Light vakok atekintetben, hogy csak egyetlen utat látnak maguk előtt és minden mást hazugságnak tekintenek, addig a Void is pontosan ugyanolyan vak, csak más módon: az Árny minden lehetséges utat lát és mindet valóságnak és igazságnak fogadja el. Ezután Alleriát újabb látomások rohanták meg: Xe’ra eretneknek nyilvánította és halálra ítélte. Turalyon kardján látta a saját vérét. Látta, hogy Arator egy seregnyi paladinnal próbálta levadászni őt, de végül ő lőtte torkon nyíllal a fiát. Látta magát, amint azelőtt térdel, aki Azeroth hullámai mélyén nyugszik, majd megölte őt és átvette a helyét, hogy olyan szörnyűségeket műveljen, amely minden nemzetet felemészt. Alleria küzdött a látomások ellen, hogy visszavegye saját elméje feletti uralmat a Voidtól és rájött, hogy vannak olyan belső meggyőződései – mint az, hogy soha nem tudna kezet emelni a fiára –, amelyek erősebbek a Void látomásainál, és ezeket a belső meggyőződéseket se a Light, se a Void nem tudja megérinteni.

Így sikerült magában egyesítenie a Light és a Void erőit, cserébe pedig egy valós látomást kapott: Turalyon lelkét éppen igyekszik kiszívni a Burning Legion. Abban a pillanatban otthagyta Locus-Walkert és elindult megmenteni Turalyont. Teljes void formában szakította meg a szertartást, majd ezúttal végleg, Arguson ölte meg a démoni gyilkost, így biztosítsa, hogy soha többé ne kelthesse fel a Burning Legion. A Lothraxion súlyos állapotát okozó mérget eltávolította Alleria, majd arra kérte a holy dreadlordot, hogy gyógyítsa meg Turalyont.

Természetesen mind Turalyon, mind Lothraxion elborzadva nézte Alleria átváltozását, és kérték, hogy vagy térjen vissza a Lighthoz és bánja meg bűneit, vagy meneküljön, mert Xe’ra nem fog megbocsátani neki.

A sorsom nem a Lightban végződik. Hanem a sötétségben. Ezt már nagyon, nagyon régóta tudom. És ha nem követem ezt az utat, akkor téged, Aratort és egész Azerothot veszélybe sodrom. Kérlek, higgyetek nekem – mondta Alleria.
Lothraxion szólalt meg: – Ismerem a sötétséget, Alleria. Láttam az abban elveszett teremtményeket. Te még nem tartozol közéjük. Még nem lépted át a küszöböt.
– Egy nap át fogom – felelte egyszerűen.

Ezután a Xenedarban megjelent Xe’ra, aki büntetésből, amiért a Voidot magához ölelte, börtönbe zárta Alleriát a Xenedaron belül. Xe’ra kijelentésével ellentétben azonban Lothraxion és Turalyon megállapították egymás között, hogy a Light mellett Alleriában és a döntéseiben is bíznak.

3 thoughts on “Egy ezredévnyi háború – Alleria és Turalyon története

  • September 26, 2017 at 2:04 pm
    Permalink

    Pontosan hogyan telik az idő a Twisting Netherben? Ami Azerothon 10 év az a Netherben 100 év? Turalyon és Alleria hány évesek? Gonolom több száz vagy akár ezer (hamár egy ezredévnyi háborúról beszélünk), és ugye ők a light miatt halhatatlanok.

    Reply
    • September 28, 2017 at 7:55 am
      Permalink

      Nincs ilyen pontos átváltó szám. Ha olvastad, akkor náluk pl. eltelt 40 év, míg nálunk kb. 2-3 év. Alleria ugye high elf, tehát elég sokáig képes élni, Turalyont meg halhatatlanná tette a Xe’ra, ahogy azt fent lehetett olvasni.

      Reply
      • September 28, 2017 at 12:23 pm
        Permalink

        Köszi a választ!
        El is felejtettem, hogy Alleria High Elf és ezért él ilyen sokáig 🙂
        Amúgy it az oldalon is máshogy telik az idő. Tisztán emlékszem, hogy a hozzászolásomat 4 óra után írtam nem sokkal és itt délután 2 óra 4 percet mutat 🙂 A honlap maga Azeroth mi pedig a Twisitng Netherben vagyunk 🙂

        Reply

Leave a Reply

You have to agree to the comment policy.