A Zandalari trollok történelme

FavoriteLoadingAdd hozzá kedvenceidhez

“Úgy mondják, a Zandalarik uralkodója, Rastakhan király hatalmas birodalma felett egy tömör aranyból készült trónon uralkodik. Évekkel ezelőtt, miközben pazar uralkodói székében ült, meglátogatta legmegbízhatóbb prófétája: Zul. Zul egy szörnyű Kataklizmára figyelmeztette Rastakhan királyt. Látomásában egy hatalmas, páncélos sárkány jelent meg, aki vérengző állkapcsa közé vette a világot. Rastakhan király nem tett semmit.

Hónapokkal később Zul visszatért, és további borús részleteket mondott el látomásaiból. Kígyószerű lények légióját látta kiáradni egy tátongó hasadékból, amely az óceánfenéken nyílt meg. Rastakhan király továbbra sem tett semmit.

Végül, néhány hónappal a Kataklizma előtt Zul visszatért. Széttépte ruháit és botját a földre hajította. Földrengésekről és szökőárakról beszélt. Leírta, hogy Zandalar aranyló fővárosa hogyan süllyed lassan a hullámok alá a Kataklizma következtében. Hogy egykor hatalmas népe vízbe fullad, miközben nagyszerű munkájukat örökre magába szippantja a tenger. Rastakhan királynak már elege volt Zulból és az ő aggasztó rémálmaiból. Hogy megszabaduljon a prófétától, megengedte Zulnak, hogy a legnagyobb hajóit használhassa, hogy követőivel együtt új földeket kereshessenek, ha látomásai valóra válnának.

És a látomásai VALÓBAN valóra váltak.

Amikor Deathwing felemelkedett a Maelstromból, sötét, mérges hullámok csaptak le a Zandalarik fővárosára. A sziget gerince kettétört és hamarosan a város és valamennyi kincse elkezdett az éhes tengerbe csúszni. A Zandalarik a királyukhoz fordultak segítségért, de csak egy Zandalari volt elég jól felszerelt ahhoz, hogy segíthessen nekik: Zul próféta. A próféta és az ő hatalmas tengeri hajóhada, amelyet összeállított, mialatt a király tétlenül ült.

Látod, a királyok és uralkodók VALÓDI hatalma abból az erőből ered, amivel segítenek népükön. Amikor elbuknak, a hatalmat az örökli, aki képes segíteni.”

A fenti történetet még a MoP alatt hallhattuk Lorewalker Cho-tól, és ez volt az utolsó alkalom, hogy a Zandalarikról hallhattunk. Most azonban eljött az ideje, hogy felfedezzük magunknak ezt az ősi troll birodalmat. De kik is ők valójában és mi az ő történetük?

Az ősi múlt

A trollok az első és leginkább elterjedt halandó faj volt Azerothon, akik hatalmas létszámban éltek Azeroth dzsungeleiben és erdőiben. Kiváló vadászok voltak, ráadásul gyorsan épültek fel sérüléseikből. Babonásak voltak, többen gyakorolták a kannibalizmust és az állandó hadviselés jelentette számukra az élet értelmét. Megismerkedtek Azeroth Vad Isteneivel, a Wild Godokkal, akik közül többen lenyűgözőnek tartották a trollok erejét és tehetségét. Ezek az istenek elkezdték segíteni a trollokat, akik loáknak hívták őket, és nekik ajánlották győzelmeiket, valamint az ő segítségüket kérték a harcokhoz.

A trollok által tisztelt loák a Kalimdor déli részén található fennsíkok és hegyormok közelében telepedtek le. A trollok ezt a hegységrendszert Zandalarnak nevezték el, és hamarosan több állandó települést is létrehoztak lejtőin. A troll törzsek közötti különbözőségek is kezdtek előtébe kerülni. A legerősebb trollok törzsét Zandalarinak hívták, és ők Zandalar legmagasabban fekvő területeit foglalták el, és itt alakult ki fővárosuk, a nyüzsgő templomváros, Zuldazar is. A többi troll törzs közül a legjelentősebbek a Gurubashik, az Amanik és a Drakkarik voltak. Időnként ezek a törzsek harcba szálltak egymással, általában a vadászterületeik feletti vita miatt, igazán nagy konfliktus azonban meglehetősen ritkán alakult ki.

A trollok egész Azerothon szabadon terjeszkedhettek egyetlen helyet kivéve. A loák figyelmeztették a trollokat, hogy a Zandalar hegység lábánál egy megfeketedett kövekből álló kisebb dombot nem szabad soha háborgatniuk, mert az szörnyű következményekkel járna. Hosszú évtizedekig nem mertek a trollok loáiknak ellenszegülni, végül azonban mégis győzött a kíváncsiság. Lázadó trollok egy csoportja a tiltott dombhoz ment, hogy megvizsgálta azt. Soha többé nem tértek vissza.

A Troll-Aqir háború – 16.000 évvel a Sötét Portál megnyitása előtt

A “domb”, amely a trollok számára tiltott volt, valójában Kith’ix, a Tyrt üldöző egyik C’Thraxxi szörnyeteg volt, aki súlyosan megsebesült a Tyrrel való csatában, de el tudott menekülni, és egészen idáig jutott, ahol összeesett és mély hibernációba került. A trollok azonban azt hitték, egy szunnyadó loával van dolguk, ezért véráldozatokat mutattak be neki, amivel sikerült is felkelteniük a C’Thraxxi szörnyeteget. Miután Kith’ix felébredt, úgy döntött, az Old Godok megelégedésére végezni fog a trollokkal. Ehhez pedig seregnek a Black Empire (Fekete Birodalom) megdöntése óta a földalatti barlangokban rejtőző aqirokat hívta elő.

Bár a trollok kitűnő vadászok és harcosok voltak, mégsem voltak kellően felkészülve az aqirok támadására és harcmodorára. A nyughatatlan rovarsereg inváziójának számos kisebb törzs vált rögtön áldozatává. Ahogy egyre közeledtek a Zandalar hegységhez, a Zandalari trollok felismerték, hogy sürgősen cselekedniük kell. Egyesítették a különböző troll törzseket egyetlen hatalmas sereggé, amelyet Zul Birodalmának neveztek el. Ebben az újonnan alakult társadalomban a troll törzsek hajlandóak voltak félretenni ellentéteiket és egymással szembeni bizalmatlanságukat a közös ellenségre tekintettel.

A harc sokáig tartott, azonban az egyesült troll seregeknek a loák segítségével sikerült visszaszorítaniuk az aqirokat és súlyosan megsebesíteniük Kith’ixet, aki leghűségesebb aqiri szolgáival együtt északkeletre menekült. Habár sikeresen visszaszorították az aqirokat, a Zandalarik tudták, hogy ellenségeik továbbra is nagy veszélyt jelentenek, hiszen, ha felügyelet nélkül hagynák őket, akkor újra megtámadnák a szélső troll területeket. Ezért a Zandalarik utasítására a troll törzsek elkezdték levadászni az aqirokat, és igyekeztek megakadályozni, hogy a föld alá mehessenek, hiszen akkor ellenőrizetlenül maradtak volna. A Zandalarik így meggyőzték a legnagyravágyóbb troll törzseket, hogy hozzanak létre új birodalmakat Azeroth területén. Így az Amanik, a Gurubashik és a Drakkarik új termékeny területeket szerezhettek maguknak anélkül, hogy bárki vitatta volna tulajdonjogukat.

A Drakkarik, a Gurubashik és az Amanik végül az összes fellelhető aqirral végeztek, az elmenekült bogarak pedig földalatti kolóniákban bujkáltak a trollok elől és már nem akartak harcba bocsátkozni. Miután már nem volt közös ellenség, amely egységet kívánt volna, a troll törzsek lassan távolodni kezdtek egymástól, és saját szokásokat, valamint saját birodalmakat építettek ki. A Zandalarik visszavonultak a hegyek közé, ahol a spirituális tudást tartották a legfontosabbnak, de továbbra is jelentős befolyást tudtak gyakorolni a különböző troll társadalmak felett.

Szövetség Lei Shennel

A Zandalarik igyekeztek mindennél jobban megérteni a körülöttük lévő világot, felfedezni annak titkait és valódi erejét. Ahogy a világot szemlélték, délen rábukkantak Lei Shenre, a moguk Villámkirályára (Thunder King), akinek a titkát meg akarták ismerni. Egyik vezetőjük, Zulathra főpap kiváló lehetőséget látott a mogukban, ezért egy troll küldöttség élén Lei Shen birodalmába utazott, és egy ajánlatot tett: Lei Shen mondja el nekik nem evilági hatalmának titkát, ők pedig megismertetik ezzel a világgal a mogut. Lei Shen az ajánlatot elfogadta, mivel a moguk továbbra sem merték elhagyni a rájuk bízott völgyet, így nem ismerték a külvilágot. A trollok révén könnyedén és gyorsan megismerhetnék a világ titkait, így még könnyebben tudnák leigázni azt.

Így született meg a megállapodás a két fél között: a Zandalarikat információért cserébe a moguk megtanítják az arcane mágia használatára, valamint egy termékeny földterületet is ígértek nekik a völgy közelében. Lei Shen ezenkívül még egy titkos megállapodást is kötött Zulathrával. Eddigre a Villámkirály már rájött, milyen módszerrel lehetne lelkét feléleszteni, ha valaha is megölik, azonban a hataloméhes mogukra nem mert rábízni a titkot, ezért a Zandalarikat bízta meg vele. Az egyezség ellenére valójában mindkét fél el akarta árulni a másikat, azonban arra végül soha nem került sor, mert hamarosan ráébredtek arra, hogy a másikban egy felbecsülhetetlen értékű szövetségesre bukkantak.

Amikor Lei Shen Uldumba ment, hogy megszerezze a tol’virok földjét és a rájuk bízott értékes titán gépezeteket, meghívta Zulathrát, hogy jöjjön el és legyen szemtanúja legnagyobb győzelmének. Zulathra beleegyezett az utazásba, mert Uldum erejétől a halhatatlanság kulcsának megtalálását remélte. A főpaphoz csatlakozott szinte az összes magas rangú Zandalari vezető, mint tiszteletbeli testőrség. A tol’virok azonban a Forge of Origination segítségével elpusztították Lei Shent és a vele együtt érkezőket, köztük a Zandalari trollokat.

A Zandalarik az őket ért veszteségekből csak generációk múlva tudtak felépülni. Ennek ellenére továbbra is fenntartottak egy távoli kapcsolatot a mogukkal, mivel soha nem felejtették el, hogy mit ígért nekik Lei Shen: egy hatalmas földterületet a Vale of Eternal Blossoms közelében, amely mindörökre a trollok tulajdona lehet. Amikor végül a Mogu Birodalom összeomlott, a Zandalarik meglátták a lehetőséget, hogy végre megszerezzék jogos jussukat. Zulathra egyik leszármazója, Mengazi meggyőzte a többeket arról, hogy csak fegyverrel lehetséges megszerezni a területet, mivel a mogukat legyőző pandarenek soha nem fogják tiszteletben tartani a mogukkal kötött megállapodásukat.

Ezért a trollok dél felé meneteltek, hogy egy, a Kun-Lai oromtól északra fekvő termékeny területet szerezzenek meg maguknak. Először egy békés pandaren falut igáztak le, majd betörtek a Jade Forestbe, az újonnan alakult pandaren birodalom központi területébe. A pandarenek között pánik tört ki a támadás hírére, hiszen nem nagyon értettek a fegyverforgatáshoz és a harchoz. Egy Jiang nevű fiatal pandaren azonban megszelídített egy cloud serpent fiókát, és annak hátán harcolva meghátrálásra tudta kényszeríteni a trollokat. Ekkor alakult meg az Order of the Cloud Serpent, vagyis a Felhősikló Rendje, és ők voltak azok, akik a háború kimenetelét végleg megfordították.

A trollok tudták, hogy ezek ellen a repülő szörnyek ellen kevés esélyük van, így Mengazi javaslatára megpróbálták feltámasztani Lei Shent. A Villámkirály sírja körüli harcban aztán Jiang egy utolsó, kétségbeesett támadással feláldozta magát, és így sikerült megölnie Mengazit. Vezetőjük halálával a trollok sorai felbomlottak, és a legtöbben igyekeztek visszamenekülni otthonukba. Ezt követően a Zandalarik hosszú évszázadokig nem kísérelték meg feltámasztani Lei Shent.

Hakkar, a Soulflayer elleni háború

A Zandalarik otthonukban maradtak és csak ritkán léptek kapcsolatban a többi fajjal. Az egyre növekvő kaldorei birodalommal és annak arcane mágiájával szemben nem sok esélyük volt, ezért még jobban visszaszorultak szent hegyeik közé. Amikor a Sundering bekövetkezett, a bölcs Zandalarik gyors mágiájuknak köszönhetően képesek voltak megóvni birodalmukat. A területük körül a föld megremegett, hullámok öntötték el, és a fákat a tenger nyelte el, a Zandalarik földje azonban ép maradt. A Sundering után felfedezték, hogy birodalmuk egy önálló szigetté vált. Mivel nem volt okuk rá, hogy elhagyják a szigetet, ezért az új körülmények között berendezkedtek a szigeten és visszatértek tanulmányaikhoz.

1500 évvel a Sötét Portál megnyitása előtt a Zandalarik észrevették, hogy Gurubashi rokonaik egyre erősebbek és egyre nagyobb területeket birtokolnak, köszönhetően annak, hogy Hakkar the Soulflayert kezdték el imádni. Kezdetben a Zandalarik örültek testvéreik sikerének, de amikor világossá vált számukra, hogy Hakkar vérszomját soha nem lehet majd kielégíteni, tudták, hogy az ördögi isten nemcsak a troll népet fogja a pusztulásba vezetni, hanem az egész világot. A Zandalarik összeszedték csapataikat, és elhajóztak az Eastern Kingdomshoz. Itt találkoztak azokkal a Gurubashi trollokkal, akik titokban tartották eltérő véleményüket a Hakkariak előtt. A Zandalarik és új szövetségeseik megtudták, hogy Hakkar legfanatikusabb papjainak egy csoportja, az Atal’ai, meg akarják próbálni élő alakban megidézni a loa szellemét. Az Atal’aiok tervétől elborzadva a Zandalari sereg megrohamozta a Gurubashi fővárost, Zul’Gurubot. Éjjel-nappal folytak a harcok a templomváros indákkal benőtt zigguratjai között. Végül Hakkar vérrel pecsételt oltáránál a Zandalarik legyőzték Hakkart és elvakult követőinek többségét.

Nem sokkal a Gurubashi polgárháború után a Zandalarik is majdnem áldozatává váltak egy, a törzsön belüli gonosznak. Ekkor történt az, hogy a törzsön belül kezdtek kiemelkedni a confessorok – olyan papok, akik nemcsak egyszerűen gyógyítani tudtak, de képesek voltak kiválasztani a törzs tagjai közül azokat, akiknek szándékaik gonoszak voltak. A confessorok által megjelölt trollokat aztán a törzs száműzte tagjai közül. A törzset az augurok vezették, akik nem számítottak witch doctoroknak, azonban isteni látással rendelkeztek, képesek a csontokból és levelekből olvasni. Ők vezették vissza a törzset biztonságos otthonukba a South Seas, vagyis a Déli Tengereken keresztül.

Ezután több mint ezer évig nem jöttek vissza a kontinensekre a Zandalarik. Azonban amikor néhány évvel ezelőtt a száműzött Atal’ai papok ismét megpróbálták megidézni Hakkart – ezúttal sikerrel jártak -, a Zandalarik szükségesnek tartották, hogy ismét beavatkozzanak. A megváltozott erőviszonyokra tekintettel ezúttal az Alliance és a Horde bajnokaihoz fordultak, hogy segítsenek nekik a vérszomjas Hakkar és követői legyőzésében.

Zul próféta megjelenése

A Zandalarik a Zul’Gurub, majd később Zul’Drak elleni támadásokkor megismerkedtek az Alliance és a Horde tagjaival, és a bölcs, tudós troll törzs a két frakcióval kölcsönösen segítette egymást. Azonban a Cataclysm eseményei megváltoztatták a Zandalarik világról alkotott gondolkodásmódját és a troll faj túlélésével kapcsolatos nézeteit. Ebben egy rejtélyes próféta, Zul is fontos szerepet játszott. A Rastakhan királyt segítő tanács, a Zanchuli Tanács egyik leginkább tisztelt tagja volt, mivel gyerekkorától kezdve sötét és szörnyű látomásai mind igazzá váltak az utolsó részletig is, így sötét prófétaként lett ismert a törzsben.

Zul többször is figyelmeztette Rastakhan királyt a Cataclysm veszélyeire, amiket látomásaiban előre látott. Azt tanácsolta a tanácsnak és a királynak, hogy egyesítsék a troll törzseket és ők amguk hagyják el halálra ítélt otthonukat. Zul imsertsége ellenére a tanács nem volt hajlandó elhinni, hogy ekkora mértékű katasztrófa bekövetkezne, sőt, sokan úgy gondolták, hogy Zul csak a saját hatalmát akarja a törzsön belül felerősíteni ezekkel a kijelentésekkel. Zul szörnyű látomásaiba a király is belefáradt, ezért inkább neki adta legnagyobb hajóit, csak megszabaduljon a prófétától. Zul ki is épített egy hadiflottát magának, majd elindult az óceánon keresztül, hogy találkozzon más, kisebb troll népekkel, mint a Sandfury trollokkal vagy a Drakkarikkal.

Zul látomásai azonban valóra váltak. Deathwing Cataclysmája alapjaiban rázta meg Zandalart. A nép a királyhoz fordult segítségért, azonban csak egyetlen Zandalari volt, aki képes volt rajtuk segíteni: Zul próféta. Zul gondolkodásának kiindulópontja a következő volt: Zul’Farrak lakatlanná vált, Zul’Gurub halvány árnyéka volt önmagának, a Zul’Aman elleni támadásokat is csak néhány Amani troll élte túl, Zul’Drak pedig a Scourge áldozata lett. Úgy tűnt, a trollok egy kihalásra ítélt faj, és ezt a kihalást leginkább saját maguk okozták azzal, hogy céljaik elérése érdekében egymással háborúztak és feláldozták loa isteneiket. Az egyetlen megoldás az, ha egyesülnek a troll törzsek és egyságes toll nemzetként állítják vissza régi dicsőséges birodalmukat. Zulnak sikerült meggyőznie a Zandalarikat arról, hogy csak a hatalom birtokosa tudja megőrizni a troll történelmet és kultúrát, és ennek eléréséhez szükséges a háború.

Ezután összehívták a hatévente esedékes troll gyúlést, amelyen képviselték magukat a fagytrollok, az Amanik, a Gurubashik és a Darkspear törzs nevében Vol’jin is. Felvázolták a trollok előtt a reménytelennek tűnő helyzetet, majd ajánlatot tettek: csatlakozzanak a Zandalarikhoz, hogy egy egységes troll zászló alatt visszafoglalják régi földjeiket, és visszaállítsák a trollok régi dicsőségét. Az Amani és Gurubashi trollok örömmel elfogadták az ajánlatot, és a Zandalarik segítségével elkezdték újjáépíteni fővárosaikat. Ez az új troll birodalom terve azonban nem mindenkit nyűgözött le: Vol’jin és a Darkspear trollok visszautasították az ajánlatot.

Vol’jin meg akarta akadályozni a vérontást, amit a Gurubashik és az Amanik okozhattak volna a Zandalarik támogatásával, ezért társaihoz fordult a Horde-ban, illetve szövetségeseket keresett az Alliance-ben. Az ő segítségükkel személyesen vezette a Zul’Aman elleni támadást, miközben délen a Zandalarikat kiűzték Zul’Gurubból, igaz, ennek során Hakkar kiszabadult. Ha a Darkspearek kampánya kudarccal végződött volna, egy új troll birodalom emelkedett volna fel és a Cataclysm miatt amúgyis szenvedő és konfliktusokkal terhelt világra újabb háborút hozott volna.

Lei Shen feltámasztása

Amikor a Pandariát beborító köd felszállt, nemcsak a Horde és az Alliance volt kíváncsi az új kontinensre. A Zandalarik szintén érdeklődve figyelték az új kontinenst, hiszen eszükbe jutott a moguk régen tett ígérete: egy földdarab Pandarián. Elhatározták tehát, hogy felelevenítik szövetségüket a mogukkal és felélesztik a Thunder Kinget, Lei Shent, miután annak titkát a mogu uralkodó nekik elárulta.

A pandariai Zandalari sereget Khar’zul próféta vezette, aki közvetlenül Zul prófétától kapta utasításait. A trollok egy sötét mágia segítségével a spiritbindingnak nevezett szertartást művelték főleg: ennek segítségével egy lelket egy új testbe tudtak költöztetni. Így akarták feltámasztani a Kun-Lai Summitban található Valley of the Emperors kriptáiban nyugvó terrakotta testeket, hogy az egyre növekvő mogu seregeknek utánpótlást biztosítsanak. A Zandalariknak végül sikerült megszerezniük a rettegett Lei Shennek a holttestét, majd azt az Isle of Reckoningra vitték. A Kun-Lai Summithoz közel eső Zouchin Village-t is elkezdték ostromolni, azonban az inváziót végül visszaszorították és Khar’zul prófétát is megölték. Azonban ez se tudta megakadályozni a Thunder King felélesztését.

Néhány héttel Lei Shen feltámasztása után a Zandalarik egy újabb csapattal ostromolták meg Zouchin Village-t, amelyet egy Kha’lak nevű Zandalari nő vezetett. A támadás célja az volt, hogy kikötési pontot biztosítsanak a Zandalari hajók számára Pandaria és az Isle of Thunder között. Azonban a támadókat a Shado-Pan csapatai, valamint a Shado-Pannál éppen akkor lábadozó Vol’jin és az ember Tyrathan Khort fogadta. Ennek ellenére a Zandalariknak sikerült elfoglalniuk Zouchint. Később Khalak a csapataival együtt a Tu Shen Burial Groundhoz ment, hogy Lei Shen egyik legfőbb bizalmasát, Warlord Kaot felélesszék. Itt ismét csak a Shado-Panba botlottak, azonban a pandareneket elfogták Vol’jinnal együtt. Kha’lak megpróbálta meggyőzni Vol’jint arról, hogy hagyja el a Hordát, amelynek Warchiefje éppen meg akarta ölni és csatlakozzon a Zandalarik seregéhez.

Vol’jin azonban visszautasította az ajánlatot, majd kiszabadította a foglyul ejtett pandareneket és visszatért velük Shado-Pan Monasterybe. Itt a Zandalarik mogu szövetségeseikkel együtt megtámadták a Monasteryt, amelyet mindössze harminchárman védtek. Azonban minden körülmény dacára a Zandalarik valójában egy csapdába sétáltak bele, és a védők kivételes harci képességeivel szemben alulmaradtak. Kha’lakot maga Vol’jin ölte meg, amikor átvágta a torkát.

A Zandalarik többsége csatlakozott Lei Shenhez a Throne of Thunderben. A trollok itt Lei Shen utasítására hatalmas hajókat építettek, hogy a mogukkal együtt megkezdjék Pandaria partjainak támadását és megszállják a környező területeket. Lei Shen hatalmas területeket ígért a Zandalariknak Pandaria északi részén. Végül azonban a mogukkal együtt a Zandalarik is elbuktak a Horde, az Alliance és a pandarenek egyesített seregei előtt.

A jövő – Zandalar felfedezése

Tudnunk kell, hogy nem minden Zandalari troll vett részt a pandariai eseményekben, hanem csak azok, akik a Cataclysm eseményei után is követték Zul prófétát. Mindenesetre Lei Shen legyőzése óta nem hallottunk róluk, és nem tudtuk, hogy vajon otthonuk a víz alá süllyedt-e. Az új kiegészítő, a Battle for Azeroth kapcsán megtudtuk, hogy egyelőre még nem süllyedt a tengerbe Zandalar, és a Horde megpróbálja majd meggyőzni a Rastakhan király által vezetett törzset arról, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Hogy pontosan mi zajlik Zandalaron jelenleg és miért döntenek úgy, hogy segíteni fognak minket, azt majd a jövőben megtudjuk.

Oszd meg:

2 thoughts on “A Zandalari trollok történelme

  • November 9, 2017 at 4:33 pm
    Permalink

    Nagyon köszönöm a cikket! 😀 Már régóta vártam egy ilyen terjedelmes troll lore-t. 🙂

    Reply
  • November 12, 2017 at 8:05 am
    Permalink

    Hát eléggé rájuk járt a rúd…:D

    Köszöntem

    Reply

Leave a Reply

You have to agree to the comment policy.