A Highmountain taurenek

Azeroth taurenjei egy olyan ősi vérvonalból erednek, amelyből Pandaria yaungoljai, Northrend taunkái és Kalimdor Shu’haloi származnak. Számos körülmény formálta ezeket a népeket. Nomád életmódot folytattak, ennek során az ősi Kalimdor déli, a moguk által birtokolt részére vándoroltak, ahol rabszolgasorba taszították őket. A Mogu Birodalom elleni nagy lázadás során ők is visszanyerték szabadságukat. Aztán szétszóródtak, néhányan északra, a mai Northrend területére vándoroltak, míg mások a Well of Eternity partja körül telepedtek le.

Őbelőlük lettek a ma is ismert taurenek. Mielőtt még a Lángoló Légió először Azeroth-ra érkezett volna, a taurenek elszigetelt életet éltek. A Well környékén élő tauren törzsek közül négyen egy hatalmas hegyen telepedtek le, amely olyan szent volt számukra, mint más népek számára a Hyjal vagy a Zandalar. Az Ősök Háborúja és a hatalmas Sundering (Hasadás) után a Highmountain, a Rivermane, a Bloodtotem és a Sykhorn törzsek elszakadtak a többiektől és csak saját magukra számíthattak a túlélés érdekében. A Légió harmadik nagy inváziója során azonban ismét egyesülhettek elveszettnek hitt testvéreikkel.

Huln megjelenése

Huln a Highmountain törzsből kora tipikus taurenje volt. Részt vett a törzsek közötti harcokban, amelyet a hegy uralmáért folytattak a törzsek és amely vetélkedés időnként erőszakba torkollott. Egy nap, amikor az ifjú Huln visszatért otthonába, népét legyilkolva találta… de nem a taurenek ölték meg őket. Nem is a hárpiák, sem a furbolgok, sem semelyik más nép, amelyet Huln ismert. Különös jelek és sebek voltak a holttesteken, egy nyugtalanító fertőzés jelei, amely nem hasonlított semmihez, amivel Huln korábban találkozott. Ekkor a fiatal tauren felvette fegyverét, Talonclaw, az Eagle Speart (Saslándzsát) és elindult, hogy megkeresse a többi törzs vezetőjét. Karjának ereje és kitartása meggyőzte a többieket szavainak igazságáról, hogy a taureneket egy új fenyegetés veszélyeztette. Hamarosan más módon is megerősítést nyert, hogy Azeroth a démonokkal áll harcban.

Huln az Ősök Háborúja során elvezette népét a Kaldoreiekhez, hogy segítsenek egymásnak, és közben barátra lelt Jarod Shadowsong személyében. Miközben a démonokkal harcolt, Huln megmentette a hatalmas fehér jávorszarvast, Eche’rot, valamint a Vad Isten, Omen oldalán is küzdött. Ezenkívül ő győzte le Xyburnt, a Doom Lordot akkor, amikor a Well of Eternity felrobbant. Az Eche’ro megmentésében vállalt szerepéért Cenarius megáldotta, és Huln hősként tért vissza népe közé.

Azonban ekkor sem vonult vissza. A bukott Aspektusnak, Neltharionnak volt egy otthona az általuk szentnek tartott hegy oldalában. Huln elhatározta, hogy véget vet a fenyegetésnek, és ebben a Drogbarok is csatlakoztak hozzá, akik generációk óta szenvedtek el rabszolgaságot és kemény büntetéseket az egykori Föld Aspektus részéről.Együtt merészkedtek be Deathwing barlangjának mélyére. Ott rátaláltak a Hammer of Khaz’gorothra, amelynek segítségével Huln száműzte Deathwinget Highmountainről.

Highmountain elnevezése

A hegyet az itt élő taurenek és drogbarok nevezték el Huln tiszteletére Highmountainnek. A hegyen élő négy törzs, akik követték Hulnt a háborúba, szintén Eche’ro áldását viselték magukon. Ez ugyanúgy elválasztotta őket a többi taurentől, mint a Sundering. Az ősi Kalimdor eltűnt, és a Rivermane, Bloodtotem és Skyhorn törzsek elfogadták a Highmountain törzs felemelkedését. Huln most már vitathatatlanul népének vezetője volt.

Évezredek teltek el így, mielőtt még újra kapcsolatba léptek volna Kalimdoron maradt rokonaikkal. Míg a Kalimdoron élő Shu’halok folytatták nomád életmódjuk, a Highmountainen élők épp az ellenkezőjét tették. Huln és népe letelepedtek, vadászó, halászó és farmer életmódra rendezkedtek be, és már nem akarták meghódítani tovább a hegyet. Huln kalandjai tovább folytatódtak. Egy Ebonhorn nevű Spiritwalker személyében különösen hűséges tanácsadóra lelt, aki segített neki megóvni Highmountaint az Old Godok befolyásától. Huln megharcolt a korrupt Necrodark Drogbarokkal, akik az Old Godokat dicsőítették. És amikor Huln végül elhunyt, lándzsáját, Talonclaw-t az örököseire hagyta, ahogy ő is őseitől kapta örökül. Lelkét a Ohn’ahra, a Sas Vad Isten vitte végső nyughelyére.

A megosztott hegy

A Highmountain hegyen a taurenek és a drogbarok úgy éltek évezredeken át, ahogy Huln tanította őket. A kinti világ nem érte el hegyen lévő otthonaikat, őket pedig nem érdekelték mások. Highmountain rendületlenül és elmozdíthatatlanul állt. Semmit sem tudtak arról, hogy Gul’dan a Broken Isles-ra érkezett. Azt sem tudták, hogy kiemelte Sargeras Sírját a tenger mélyéről. Amikor a Lángoló Légió visszatért Azeroth-ra, Spiritwalker Ebonhorn volt az, aki összehívta a tauren törzsek vezetőit és a drogbarok Underkingjét és ő mesélte el nekik, hogy milyen szörnyű vereséget szenvedett az Alliance és a Horda a Broken Shore partjainál. De azt is elmondta, hogy a túlélők továbbra is lekötik a Légió figyelmét, így Highmountain népének van még ideje felkészülni a démonok várható támadására.

Ebonhorn elmondta ugyanis, hogy álmot látott, és ebben az álomban a Hammer of Khaz’goroth erejét a démonokkal szemben használták fel. Csakhogy a pörölyt nem a Highmountainen élő népek egyik tagja hordozta, hanem egy kívülálló. Dargrul, Jale Rivermane, Lasan Skyhorn és Torok Bloodtotem felháborodtak ezen az elképzelésen, mivel az ő szemükben a pöröly kizárólag Highmountain népeihez tartozott. A Highmountain törzs vezetője, a főtörzsfőnök Ulan azonban azt felelte, hogy engedelmeskedni fog a szellemeknek, így a többi törzsfőnök is vonakodva beleegyezett. Dargrul azonban nem felelt semmi, hanem előrelépett, megmarkolta a pörölyt, miközben csuklyás testőrei megakadályozták, hogy Jale, Lasan vagy Torok előrelépjen. Ulan lánya, Mayla megpróbálta lándzsájával leszűrni Dargrult, de őt is megállították. Az Underking elmagyarázta, hogy a Légióval nem lehet tárgyalni, és ezért saját kezébe vette népe sorsát. Ezután Dargrul a pöröly erejével megölte Ulan törzsfőnököt, majd elmenekült.

A halott apja mellett térdeplő Mayla hiába próbált segítséget kérni a többi törzsfőnöktől ahhoz, hogy levadásszák az Underkinget, csak elutasításra talált. A többiek inkább visszatértek otthonukba, hogy felkészülhessenek a drogbarok támadása ellen. Mayla azonban hitt abban, hogy a törzsek csak akkor élhetik túl a démonok invázióját, ha összefognak, és ha a pörölyre van szükség az összefogáshoz, akkor minden eszközt meg fog ragadni ahhoz, hogy visszaszerezze.

A Hammer of Khaz’goroth visszaszerzése

Mayla úgy döntött, hisze Ebonhorn álmában, és külső segítséget hívott tízezer év után először Highmountainre. Khadgar rögtön kalandorokat is küldött a vidékre, hiszen a Hammer of Khaz’goroth az egyik Pillar of Creation is volt, amely a Sargeras Sírjánál nyitott portál bezárásához kellett. Mayla először a Rivermane-ekhez küldte a segítséget, akiket először támadtak meg stratégiai okok miatt a drogbarok – Rivermane látta el hallal és élelemmel egész Highmountaint.

Miután Jale Rivermane vezetésével a törzs csatlakozott a Highmountain taurenekhez, Mayla a Bloodtotem törzshöz küldte a kalandorokat. Itt azonban kiderült, hogy ez az agresszív és kegyetlen törzs valójában megtámadta a közelben található békés Stonedark drogbarokat. A törzs vezetője, Torok Bloodtotem megállapodott a Lángoló Légióval, és taurenjeiből a Feltotem törzs lett. Végül a Stonedark drogbarok vezetőjének, Navarroggnak a segítségével sikerült Torokot legyőzniük, és a Bloodtotem törzs helyett a Stonedarkok csatlakozhat Maylához és a Highmountainekhez. Utoljára Lasan Skyhorn és a Skyhorn törzs csatlakozott Maylához, akit így egy szertartás során High Chieftainné, vagyis Főtörzsfőnökké avattak.

Mayla eleinte tiltakozott a szertartást ellen, Spiritwalker Ebonhorn azonban ragaszkodott hozzá. A rejtélyes tanácsadó azt is felfedte Mayla és az őt segítő kalandor előtt, hogy valójában egy fekete sárkány, akinek tojását Huln Highmountain a Hammr of Khaz’goroth segítségével tisztította meg. Ezért a tettéért Ebyssian elhatározta, hogy mindig segíteni fogja Huln vérvonalát. Mayla ekkor rájött, hogy Ebonhorn valójában mindvégig azt próbálta elmagyarázni neki, hogy a taureneknek nem a pörölyre, hanem egy olyan vezetőre van szükségük, aki hajlandó szembenézni bármilyen fenyegetéssel. Ezután Mayla támadást indított Dargrul seregei ellen, az Underkingnek azonban sikerült lerombolnia Snowmane Village-et és elmenekülnie Neltharion egykori barlangjába. Itt azonban nem kerülhette el végzetét, amikor egy kisebb csapat behatolt a barlangba, megölték Dargrult és visszaszerezték a Hammer of Khaz’gorothot. Később az ereklyét felhasználták Sargeras Sírjának bezárásához.

Csatlakozás a Hordához

A Légióval való háború lezárása után Sylvanas Windrunner Warchief szövetségeseket keresett a Horda számára. Utasította Baine Bloodhoofot, Thunder Bluff törzsfőnökét, hogy lépjen kapcsolatba rég elveszett rokonaival. Ezt Baine meg is tette, és elhívta Maylát és népét Thunder Bluffba, ahol a tiszteletükre egy ünnepséget szervezett. Ez azonban bonyodalmassá vált, amikor az Old Godok ügynökei megpróbálták megrontani Spiritwalker Ebonhornt és megtámadták az ünnepséget. Highmountainben fény derül arra, hogy a Spiritwalkerek különböző wardokat helyeztek el annak érdekében, hogy az Old Godok szolgáit távol tartsák Highmountaintől. Kiderült az is, hogy egy C’Thrax, Uul’gyneth próbálta meg Ebonhornt megrontani, ahogyan apját, Deathwinget is megrontották, és az Old Godok már tízezer éve uralmuk alá akarták vonni Highmountaint, azonban nem jártak sikerrel, mert a wardok akadályozták őket. Végül sikerült a wardokat helyreállítani és Ebonhornt megszabadítani az Old Godok befolyásától.

A közös küzdelem eredményeként a két törzsfőnök, Baine és Mayla megerősítették a közöttük élő ősi köteléket, amelyet még a Sundering szakított szét. Mayla ezzela Highmountaineket a Hordába vezette, miközben Baine rájött arra, hogy Spiritwalker Ebonhorn valójában egy fekete sárkány, de megesküdött rá, hogy titokban tartja. Maylát és a Highmountaineket szeretettel fogadták a Hordába, hiszen mind a Légió, mint az Old Godok elleni harcban vannak tapasztalataik.

Az Ősök Háborúja óta először Huln Highmountain leszármazottjai ismét a Shu’halokkal együtt harcolnak.

Forrás részben: Matthew Rossi – Know your lore: The children of Huln /Blizzardwatch/

FavoriteLoadingAdd hozzá kedvenceidhez

Gitta

Gitta vagyok, a WoWLore Fordítások blog írója és gazdája. 2008 óta játszok a WoW-val kisebb-nagyobb megszakításokkal (mostanában inkább nagyobbakkal). 2010 nyara óta fordítok lore témájú írásokat magyar nyelvre. 2011. januárjában indítottam el saját blogomat, a WoWLore Fordításokat, mely mára a legnagyobb magyar nyelvű lore-ral foglalkozó oldal. 2015-ben írásaim egy részéből gyűjteményt hoztam létre Azerothi Históriák néven, mely 2016. decemberében nyomtatott formában is megjelent (jelenleg csak elektronikusan elérhető).