War of the Thorns (Tüskék Háborúja) – 1. fejezet

Az Azerite-nek, ennek az új és igen hatalmas erőforrásnak a felfedezése magával hozhatja, hogy megváltozik maga a háborúskodás Azerothon. A Horda Warchiefként Sylvanas Windrunner hajlandó megtenni bármit, amit szükségesnek érez ahhoz, hogy biztosítsa ezt az erőforrást a maga számára és távoltartsa tőle ellenségei kezét – még akkor is, ha ez azzal jár, hogy behatoljanak Darnassusba annak érdekében, hogy kiűzzék az Alliance-t Kalimdorról egyszer és mindenkorra.

Az Alliance számára tagadhatatlanul fenyegetést jelent a Horda. Anduin Wrynn királyt úgy tájékoztatták orgrimmari kémei, hogy a Horda megkezdte egy sereg mobilizálását Silithusba… de hamar rájön, hogy ez csak egy csel annak érdekében, hogy eltereljék az Alliance védők figyelmét. Vajon túl késő lesz már megtenni azokat az ártatlanokat, akik a Horda útjában állnak, miközben a hatalmas Világfa, Teldrassil felé vonulnak?

A rövid életű béke

A Lángoló Légió és Sargeras legyőzése után a legtöbben abban reménykedtek, hogy végre beköszönthet a béke időszaka Azerothon. A katonák hazamentek, a holtakat eltemették és meggyászolták, a földeken újra elvetették a magokat és a termelés és kereskedelem is újra beindult. Az élet úgy tűnt, hogy visszatérhet a régi kerékvágásba. A háttérben azonban olyan események történtek, amelyek egy újabb háború felé kezdték sodorni Azeroth lakosait. Sargeras legyőzése komoly árral járt: kardját Silithusba szúrta, ezzel magát Azerothot is mélyen megsebezte. A világon több helyen is egy furcsa, ismeretlen, ám igen nagy erővel rendelkező ásvány bukkant fel: az Azerite.

Így az Alliance egyik bajnoka nem sokkal a Légió legyőzése után levelet kapott Anduin királytól:

“Ahogy a Légió jelenléte lassan teljesen megszűnik világunkon, új fenyegetés tűnt fel. Nehéz szívvel kérlek arra, hogy tedd kockára az életedet ismét az Alliance-ért. Nyugtalanító üzenetet kaptam Orgrimmarban állomásozó ügynökeinktől. Stormwind Keepben várom érkezésedet, hogy bővebben is beszéljünk a problémáról.”

A bajnok ezért útnak indult Stormwind felé, hogy találkozhasson Anduin királlyal, aki már izgatottan várta őt a trónteremben.

– Bátran harcoltál az Alliance nevében időről időre. Ezért nagy hálával tartozom neked. De attól tartok, még többet kell kérnem tőled. Mivel az Azerite-ben rejlő potenciál elég jelentősen megváltoztathatja a hadviselés természetét, ezért nem meglepő, hogy a Warchief próbál minél többet szerezni belőle. A jelentések szerint egy sereget indít útnak Silithus felé, ahol a nagy seb található. Az Argus hadjárat során a Horda és az Alliance hősei egymás mellett harcoltak. Ha arra gondolok, hogy Sylvanas kész sutba dobni ezt az egységet… beszélj Mathias Shaw-val. Azt kívánom, hogy te felügyeld a csapatainkat Silithusban.

Ebben a pillanatban Shaw, az SI:7 vezetője rohant be a terembe:
– Csak egy pillanat, felség! Új információk kerültek napvilágra. A jelentések hamisak voltak!
Anduin és a hős azonnal részletesebb magyarázatot követeltek.
– Az átkozott Horda! – mondta Shaw. – Agyafúrt korcsok, meg kell hagyni. Barrens északi elágazásánál irányt váltottak, és most Ashenvale felé vonulnak. A kaldorei erők már kivitorláztak Silithus felé – mostanra már félúton járhatnak. A területet csak a Darnassusi Városi Őrség felügyeli. Jelenleg Astranaar felé tartanak, de nem fognak sokáig kitartani egy teljes sereggel szemben. Az Őrség parancsnokát Delaryn Summermoonnak hívják. Találd meg, és nyerj időt számunkra. Olyan gyorsan visszük oda a flottánkat, amennyire csak lehet.

A hős azonnal griffre szállt és elindult Ashenvale felé. Közben azon gondolkozott, vajon hogyan kaphattak hamis jelentéseket Orgrimmarból…

Sylvanas terve

Történt ugyanis, hogy a Horda egyik hős bajnoka levelet kapott Sylvanas Windrunnertől:

” Fontos dolgokat akarok veled megbeszélni, de a diszkréció mindennél fontosabb. Találkozzunk Undercityben, a termeimben, ahol biztosíthatom, hogy beszélgetésünk privát marad. Győződj meg róla, hogy senki sem követ; Orgrimmar tele van SI:7 kémekkel. Úgy tűnik, hogy Anduin király és Mathias Shaw kétségbeesetten próbálják kideríteni, hogy mi a következő lépésünk. Mily csodálatos.”

Undercityben aztán Sylvanas elmagyarázta a bajnoknak, hogy mi is lesz a dolga.

– Silithus. Ez lett a játék neve… vagyis inkább azt akarom, hogy az Alliance ezt higgye. Nem vitás, az Azerite épp olyan nagyerejű, mint ahogy a szóbeszéd terjeszti, de nagyobb tervek vannak a fejemben. High Overlord Saurfang egy sereget vezet Silithus felé. Mostanra már Northern Barrensben kéne lennie. Azt akarom, hogy érd utol és tájékoztasd őt arról, hogy az előkészületeket megtették. Azt kérdezed, mire vannak az előkészületek? Hogyhogy mire, megyünk elfoglalni a Világfát.

– Megkérdezhetem Warchief, hogy miért akarjuk elfoglalni Teldrassilt?
– Az idő elég szűkös, de tiszteletben tartom, hogy többet kívánsz tudni – mondta Sylvanas, majd a kezében lévő térképen Silithusra mutatott. – EZ örökre megváltoztatja az erőviszonyokat Azerothon. Azerite lelőhelyek szerte a világon vannak. Bár még nem értjük egészen a teljes erejét, világos, hogy ennek az anyagnak óriási pusztító ereje van. Hogy fog kinézni a háború húsz év múlva? Száz év múlva? Hogy remélheti a Horda, hogy megvédi határait, ha az Alliance ellenőrzi az Azerite áramlását?
– Ez még nem biztos, Warchief.
– Ami biztos, hogy az Alliance Darnassust fogja biztos kikötőként használni ahhoz, hogy az Eastern Kingdomsba szállítsa az Azerite-et. Anduin Wrynn nagyerejű fegyvereket fog építeni, és előbb vagy utóbb a mi hazánk ellen fogja fordítani őket. Először Undercityt és Silvermoont fogja megtámadni, aztán Kalimdorra is szemet vet majd. A Horda jövőjének érdekében nekünk kell először lépnünk. Darnassus elfoglalásával mi fogjuk ellenőrizni az Azerite áramlását, és biztosíthatjuk, hogy nem használhatják fel ellenünk. Az Alliance nem meri majd megtámadni a saját városát, mert fél, hogy civilek is megsebesülhetnek. Egyetlen csapással generációk számára biztosíthatjuk a békét.
– A night elfek harcolni fognak velünk minden lépésért.
-A kaldoreiek tiltakozni fognak a megszállásunk ellen… hacsak meg nem törjük a lelküket. Olyan csapást kell mérnünk, amely megmutatja nekik, hogy mi forog valójában kockán. El kell veszíteniük valamit – valakit… akiben abszolút bizalmuk és hitük van. A remény szimbólumát. Malfurion Stormrage-nek meg kell halnia.

A Horda támadása Ashenvale-ben

A Horda bajnoka hamar elérte Saurfangot és csapatát a Golden Roadon. Az idős ork vázolta a tervet: egy összehangolt támadást fognak indítani különböző night elf helyőrségek ellen Ashenvale-ben. Igyekezniük kell, hiszen ha az Alliance rájön, hogy valójában merre tartanak, hamar utol fogják érni őket. Addigra már el kell foglalniuk Teldrassilt.

Az első helyőrség Astranaar, és rogue-ok, valamint mérgek segítségével pillanatok alatt sikerül kiiktatni a település védelmét és elfoglalni azt. Mire végeztek vele, Sylvanas és Saurfang is Astranaarba értek, ami azt jelentette, hogy Ashenvale nagy része már a Horda kezén volt. A következő feladat Zoram’gar Outpost, az egyetlen Darkshore-ban, a tengerparton található kikötő megerősítése és felkészítése volt Darkshore megostromlására.

Mire az Alliance hőse és a darnassusi őrség Astranaarba ért, a Horda már távozott. Delaryn Summermoon döbbenten nézett végett a településen mindenfelé elszórtan heverő holttesteken.

– Testek… olyan sok… – próbálta megemészteni a látottakat. – Próbáltunk csapdát állítani a Hordának. Nem jött be. Nem tudtuk megállítani őket. A helyőrségeinket váratlanul foglalták el. Sorban elestek egyesével. Az őröket megmérgezték. És a civilek… még őket sem kímélték. Csak remélni tudom, hogy voltak néhányan, akiknek sikerült előtte elmenekülniük… Több wisp van itt, mint amennyit meg tudok számolni. A kioltott életek… irgalmas Elune, kérlek, áldd meg az elesetteket. A nővéreim Ashenvale puha földjén fekszenek holtan. Arra is kiképeznek minket, hogy elfogadjuk a veszteségeket. A harcokban katonák halnak meg. De ez… ez egy aljas támadás volt, még a Hordától is. Kevés időnk van a gyászra, de nem vagyunk olyan barbárok, mint az ellenségünk. Imádkozzunk Elune-hoz, így tisztelegjünk az elesettek előtt. Wispjeik megérdemlik áldásának fényét.

Miután gyorsan, de illőn meggyászolták a holtakat, sikerült még néhány Forsaken orgyilkos nyomára is bukkanniuk, és az ő megölésükkel legalább részben bosszút állniuk Astranaar és a többi night elf település feldúlásáért. Ezután pedig elindultak a Shan’do, vagyis Malfurion Stormrage irányába.

A Wispek Fala

Mire a Horda eljutott Darkshore bejáratáig, addigra Malfurion Stormrage is odaért és felállított egy falat wispekből, hogy útját állja Sylvanasnak.

– Nem jössz tovább, Banshee Királynő! – kiáltotta Malfurion, miközben Darkshore belseje felé futott. Sylvanas felderítőcsapata azonban a Sötét Úrnő tiltása ellenére nekirontott a wisp-falnak, amely könyörtelenül megölt mindenkit, aki át akart kelni rajta. – Legközelebb nem lesz hova futnod előlem, Malfurion! – kiáltotta még a banshee a távolodó druida után. Tudta, hogy jelenleg még kis létszámú a night elf sereg, és valahogy át kell jutniuk a wispek jelentette akadályon, ezért visszatért Zoram’garba, hogy Saurfanggal is beszéljen.

Közben Delaryn Silvermoon is megérkezett, hogy jelentést tegyen Malfurionnak:
– A Horda csapatai Zoram’gar Outpostnál gyülekeznek.
– A Banshee Királynő el akarja foglalni a Világfát – felelte a druida. – Delaryn, utazz a helyőrségeinkhez. Gyűjts össze annyi katonát, amennyit csak tudsz, és hozd őket ide.
– És te, Shan’do? – érdeklődött Delaryn.
– Sylvanas meg akar támadni engem, és úgy tervezem, hogy megadom neki, amire vágyik. Már üzenetet küldtünk a flottáinknak. Ha Elune is úgy akarja, hamarosan visszaérnek.
– Ahogy parancsolod! – felelte a Darnassusi Őrség parancsnoka, miközben Malfurion madár-alakban elrepült.

Mindeközben Sylvanas elmesélte a többieknek, hogy mi történt vele Darkshore bejáratánál.

– Egy wispekből álló fal? – kérdezte Nathanos Blightcaller megvetően. – Egész biztos, hogy sötét íjászaink és néhány romboló számára nem jelentenek akadályt, úrnőm.
– Az általam vezetett felderítő csapat is alábecsülte a wispeket – jegyezte meg Sylvanas. – Meg is fizették érte az árat. Nem tudjuk elpusztítani a wispeket… legalábbis nem akkora számban, hogy az számítson. De talán szétoszlathatjuk őket.
– Érdekes – szólalt meg Saurfang. A wispek Malfurion hívására válaszolnak. De mi van, ha maga az erdő kér tőlük segítséget?

Sylvanas terve az volt, hogy ahelyett, hogy a wispek falát támadják meg, goblin repülőkkel mögéjük kerültek, és Darkshore fáit bombázták. Ekkor az erdő, a fák hívták magukhoz a wispeket segíteni, akik természetesen elsődleges feladatuknak az erdők védelmét tekintették, ezért többen elhagyták őrhelyüket és szétszóródtak az erdőben. Így már kisebb létszámban nem okozott gondot az elpusztításuk, és nyitva állt az út a Horda előtt Auberdine felé. Sylvanas Windrunner utasította a High Overlordot, hogy egy csapattal menjen Felwoodba, és próbáljon egy utat találni a hegyeken keresztül Darkshore-ba, hogy két oldalról vehessék körül Malfuriont és seregét.

– Warchief, nincs biztonságos átjáró Felwoodon keresztül – jegyezte meg Saurfang.
– Keress egyet, vagy találj egyet – sziszegte a fogai körül Sylvanas, aki kezdte elveszíteni a türelmét. – Az idő olyan luxus, amivel nem rendelkezünk.
– Hmmm… – hümmögött az idős ork -, sok csempészt ismersz, Blightcaller?
– De kérlek! – kiáltott fel méltatlankodva Nathanos.
– Nem vagyok naiv – magyarázta Saurfang. – Kicsi az esély rá, hogy Everlook minden szállítmánya törvényes úton érkezik. Valaki biztosan használ egy rejtett utat Felwoodban.
– A legtöbb csempész inkább elkerülné a High Overlord kitüntető figyelmét – felelte a Blightcaller. – De úgy hiszem, találhatunk valakit, akit rávehetünk az együttműködésre.
– Akkor ez el van döntve – zárta a beszélgetést rövidre Sylvanas. – Nathanos, Saurfang, induljatok azonnal.

Darkshore

A sereg ezzel szétvált. A bajnok Sylvanas-szal együtt a wispek falán átkelve tört egyre beljebb Darkshore-ba. The Master’s Glaive-nél az ott állomásozó Sentinel sereggel sikerült végezniük. Ezt követően az erdei baglyokkal és a feldühödött furbolgokkal is végeztek, nehogy jelentést tegyenek Malfurionnak. Végül az erdő legősibb védelmezői, az Ancientek következtek. Az Ancientek kiáltásait azonban Malfurion is hallotta, ezért utasította az Alliance bajnokát, hogy hívja a Twilight Vale-ben található druidákat a Grove of the Ancientsbe, hogy megmentsék az ősi lényeket. A goblinok egyik félelmetes szerkezetét, egy Monstrous Sheddert is sikerült tönkretennie az Alliance bajnokának. Csakhogy ezalatt a Horda csapata végzett az egyik hatalmas, égő Ancienttel. Az Ancient megölése úgy feldühítette Malfurion Stormrage-et, hogy személyesen jelent meg a Warchief előtt.

– Sylvanas! Őrült tetteid megszentségtelenítették ezt a szent helyet! Andu-falah-dor!
– Malfurion! Mily kegyes tőled, hogy csatlakozol hozzánk. Ki gondolta volna, hogy eljössz megvédeni a drága fáidat?
– Tűnj el, boszorkány – kiáltotta Malfurion és felemelte a kezét. A következő pillanatban sárga fény vakította el a Horda csapatát.
– Ááá! A szemeim égnek! – kiáltott fel a Banshee Királynő. – Hova repültél el, kismadár? – De addigra Malfurion már eltűnt Darkshore belseje felé.

Ezután Sylvanas úgy döntött, egy helyőrséget kell kiépíteniük a wispek falán túl Darkshore-ban is. Erre a legkiválóbb helynek Balckwood Den tűnt, amelyet furbolgok laktak. Miután megölték vezetőiket és a furbolgok nagy részét, a maradék furbolgok önként elhagyták otthonukat, hogy azt a Hordának átengedjék. Miközben a seregek igyekeztek kiépíteni az új állomásukat, azért nehézségekkel is szembe kellett nézniük: a night elfek és az Alliance hősei a Horda gépeit bütykölték meg titokban, és igyekeztek kimenteni az itt rekedt furbolgokat.

Sylvanas Windrunner közben lelkesen mutatott valamit a Hordás bajnoknak: egy Azerite lelőhelyet! A lelőhely Nazj’velben, a régészeti kincsekben gazdag területen volt. Az Azerite egyébként fizikai fájdalmat okozott Onunak, a hatalmas Ancient of Lore-nak, így nemsokára a Delaryn Summermoon és a night elfek is megtalálták a lelőhelyet. Hamarosan heves harcok bontakoztak ki a night elfek és a Horda csapatai között. Végül a Hordának sikerült a night elfeket elűzniük a területről és megkezdhették az Azerite nagyüzemi kitermelését a goblinok gépei segítségével, valamint fegyvereik és harci gépeik feltuningolását.

A fegyverzetre pedig szükség volt, hiszen Wildbend Folyónál csata bontakozott ki az Alliance és a Horda között, és minden segítségre szükség volt. A night elfek derekasan állták sarat, hiszen a folyó kulcsfontosságú volt abban, hogy megakadályozzák, hogy a Horda közelebb kerülhessen Teldrassilhoz. A két fél nem bírt egymással, Sylvanas és Malfurion egyaránt belátta, hogy értelmetlen a további küzdelem, okosabb visszavonulni Blackwood Denbe, illetve Darnassusba és megerősíteni csapataikat.

– Patthelyzetbe kerültünk a Wildbend folyónál, és ezt Malfurion is tudja – mondta Sylvanas, a Horda Warchiefje. – Most csak ki kell tartanunk. Folytatom katonáink átvezetését a wispek falán, amíg nem hallunk valamit Saurfangékról. Ezalatt megteszünk mindent, amit tudunk, hogy nyomás alatt tartsuk a kaldoreieket. Nem engedhetjük, hogy akárcsak egyetlen nyugodalmas éjszakát is élvezhessenek. Ez háború.

Darnassus

Darnassusban Delaryn Summermoon az Alliance bajnokát kérte arra, hogy segítsen összehívni minden lehetséges erőt.

– Ha ki akarjuk űzni a Hordát a földjeinkről, muszáj népünk minden erősségét fegyverbe hívnunk. Menj, keresd meg a druidákat, a papnőket, a sentineleket! Hívd harcba őket, és nézd, ahogy a kaldoreiek felkelnek, hogy cselekedjenek. Csak együttes erővel remélhetjük, hogy véget vetünk a Wildbend folyónál kialakult patthelyzetnek. Ha végeztél. tégy jelentést Malfurion Stormrage-nek Ru’theran Village-ben.

A hős felszólítására össze is gyűltek a Druid of the Claw druidái Janthes Shadeleaf vezetésével, ráadásul figyelmeztették szövetségeseiket az erdőben is a veszélyre. Myara Sunsong, a Sentinelek vezetője utasította a vadásznőket, hogy erősítsék meg Darkshore déli határait, nyissanak egy újabb frontvonalat a Wildbend folyónál, a hippogriffen repülő íjászok pedig repüljenek Lor’danelbe, hogy készenlétben álljanak. Astarii Starseaker vezetésével Elune papnői is csatlakoztak, illetve üzenetet küldtek Tyrande Whisperwind számára.

Malfurion már a kikötőben várt a hősre.

– Nem számítanak az esélyek, erősnek kell maradnunk – jelentette ki a Shan’do. -A flottánk visszatért Silithusból, hála Elune-nak! Nagy szükségünk van az ő erejükre. Anduin király is katonákat küld a megsegítésünkre. Ki kell tartanunk, amíg meg nem érkeznek. A tetteidet nem fogják elfeledni a kaldoreiek. A segítség, amit nyújtasz ezekben a sötét időkben, jelentheti a különbséget.
– Legyen az akaratunk erősebb, mint az ő harci gépezeteiké – tette hozzá Delaryn.
– Egyetlen háborút sem nyertek meg vagy veszítettek el egyetlen csatával – folytatta Malfurion Stormrage. – Eljő a mi időnk is.

Folytatjuk…

A War of the Thorns eddigi eseményeinek helyszínei
FavoriteLoadingAdd hozzá kedvenceidhez

Gitta

Gitta vagyok, a WoWLore Fordítások blog írója és gazdája. 2008 óta játszok a WoW-val kisebb-nagyobb megszakításokkal (mostanában inkább nagyobbakkal). 2010 nyara óta fordítok lore témájú írásokat magyar nyelvre. 2011. januárjában indítottam el saját blogomat, a WoWLore Fordításokat, mely mára a legnagyobb magyar nyelvű lore-ral foglalkozó oldal. 2015-ben írásaim egy részéből gyűjteményt hoztam létre Azerothi Históriák néven, mely 2016. decemberében nyomtatott formában is megjelent (jelenleg csak elektronikusan elérhető).