A Battle for Azeroth teljes előzmény története

A Legion története

Az újabb Alliance és Horda közötti háborút egy másik háború előzte meg, melynek során több hősies önfeláldozást és rég nem látott egységet éltünk meg, amikor a Burning Legion démonjai ellen harcoltunk. Miután az első ütközetben, a Broken Shore-i csatában meghalt Varian Wrynn király és Vol’jin warchief, Azeroth lakosai együtt dolgoztak a kasztjaik Order Halljában annak érdekében, hogy legyőzzék a Legiont, és a frakció-ellentéteket is félretették.

Segítettek felszabadulni a Nightborne-oknak a démonok uralma alól, legyőzték Gul’dant, Illidannal, Velennel és Khadgarral karöltve közösen dolgoztak azon, hogy legyőzzék Kil’jaedent Sargeras sírjánál, majd végül Argusra utaztak, a draeneiek szülőbolygójára, hogy egyszer és mindenkorra véget vessenek a Burning Crusade-nek, vagyis a Lángoló hadjáratnak Sargeras bebörtönzésével.

Azerite Silithusban

Szörnyű árat kellett fizetni a végső győzelemért Antorusban, mivel Sargeras a kardját Silithusba döfte, megsebezve ezzel Azerothot és felszínre hozva az Azerite-et. A penge olyan mélyre hatolt, hogy Azeroth elkezdett túláradóan vérezni. Hogy meggátoljuk, hogy Sargeras korrupciója teljesen megfertőzze a bolygót, Azeroth legnagyobb hősei az artifact fegyvereiket áldozták be azzal, hogy a fegyverekbe szívták a korrupciót. Így egy ideig még nagyobb erővel rendelkeztek ezek a fegyverek, de egyre instabilabbá váltak, míg végül teljesen kiégtek.

Az Alliance és a Horda közben elkezdte tanulmányozni az Azerite-ot, és mindkét frakciónak megvolt a terve vele – Sylvanas meg akarta szerezni az ásvány feletti felügyeletet, míg a békére gondoló Anduin meg akarta akadályozni a Hordát abban, hogy rossz célokra használhassák fel az Azerite-ot.

Az Azerite, ez a rejtélyes ásvány, különleges szerepet fog betölteni a közelgő háborúban. Azeroth titán-lelke arra kéri Magni Bronzebeardet, hogy kutasson fel olyan hősöket, akik segíteni tudnak rajta, és cserébe ő is felajánlja segítségét. Ezeket a hősöket Magni Bronzebeard a Chamber of Heartba kíséri, ahol nekik adja a Heart of Azerothot, vagyis Azeroth szívét. Magni azt is elmondja, hogy a nyakláncot tartsák közel magukhoz mindig, míg ő tovább kutatja, hogy milyen megoldással lehet begyógyítani azt a sebet, amit Sargera okozott Azerothon. A Heart of Azeroth lesz majd a módja annak, hogy Magni kapcsolatba léphessen ezekkel a hősökkel, ha szüksége lesz rájuk.

Before the Storm

Miután mindkét frakció tudomást szerzett az Azerite-ról, Anduin megpróbált egyfjata békét elérni Sylvanas-szal. Ennek során felajánlott egy összejövetelt a Forsakenek és még életben lévő ember rokonaik és barátaik között. Sylvanas ebbe az összejövetelbe bele is egyezett, mivel távollétében Undercityben egy Desolate Council nevű önkéntes szervezet alakult, hogy a város és a Forsakenek napi életét irányítsa, és a Desolate Council tagjait akarta ezzel lekenyerezni.

Az összejövetel, amit Arathi Highlands közelében tartottak a Forsakenek határához közel, tragédiába torkollott. Amikor Sylvanas észrevette, hogy az összejövetelen résztvevő Forsakenekkel kapcsolatba lépett az álruhában ott tartózkodó Calia Menethil, Arthas nővére, a Banshee Királynő feldühödött. Megfújta a visszavonulást jelző kürtöt, néhány Forsaken azonban nem akart visszatérni Undercitybe, ezért Calia megpróbálta őket Anduin és az Alliance irányába, Arathi Highlands biztonságába terelni. Azonban soha nem sikerült eljutniuk a falakhoz, mivel az összes Forsakent, valamint Caliát lenyilaztatta Sylvanas.

Később Caliát a papok order halljában, a Netherlight Templomban az ottani naaru, Saa’ra irányítása alatt Anduin Wrynn és az élőholt Alonsus Faol visszahozott az életben, egyfajta lighttal keresztezett élőholtként.

Jaina Proudmoore utazása

Jaina Proudmoore a Burning Legion első támadása után nem sokkal elhagyta a Kirin Tort, és elvonult, mivel nem volt hajlandó elfogadni, hogy Khadgar ismételten beengedte a Horda tagjait Dalaranba. Ezután a saját szakállára, egyedül harcolt a démonokkal a Legion elleni harc során, miközben igyekezett megbékélni magával, azzal a személlyel, akivé a Horda tette.

A Legion legyőzése után Jaina Theramore romjaihoz utazott, ahol visszagondolt azokra az eseményekre, amelyek ide juttatták őt, hogy elhagyta Dalarant, Kalecet, Theramore-t lebombzták, és természetesen apja halálára is visszagondolt Durotar inváziójakor. A benne feltorlódó kérdése hatására pedig Jaina úgy döntött, hogy ideje hazatérni Kul Tirasba. Álruhában érkezett Boralusba, ahol hamar rádöbbent, hogy a Kul Tirasiak szemében mélyen elárulta apját, de arra is rájött, hogy anyja és a királyság küszködik.

Jaina ezután visszatért Theramore-ba, a kardokkal teli temetőbe, és elhatározta, hogy segíteni fog a Kul Tirasiakon. Az egyik kardról felvett egy horgonyos nyakláncot, amivel aztán a kikötőben állomásozó csuklyás csónakost fizette meg. Együtt elindultak a partok mentén egy kanálisban, amely tele volt úszó holttestekkel és hajóroncsokkal. Végül a viharos tengeren eljutottak egy olyan különleges helyre, ahol Jaina látta a halottak arcát. Itt arcane ereje segítségével Jaina kiemelte a tenger mélyéről az egyik elsüllyedt Kul Tirasi hajót és aztán apja szelleméhez, a csuklyás csónakoshoz szólt, hogy most már érti, amiről apja beszélt neki és amire figyelmeztetni akarta. Ezután Jaina elindult a hajójával a közelgő háború felé.

War of the Thorns – A Tüskék Háborúja

Sylvanas Windrunner terve, hogy kiirtsa az egész Alliance-ot. Ennek első lépéseként Darnassust tervezte elfoglalni, ami előzetes reményei szerint annyira szét fogja bomlasztani az Alliance-t, hogy végül könnyedén esik majd el előtte Stormwind. A night elfek akaratának és reményének megtörése érdekében meg akarta ölni Malfurion Stormrage-et. Azonban ez a terve nem vált valóra, amikor Saurfang nem vitte be a halálos csapást, majd pedig a megjelenő Tyrande Whisperwind kész lett volna megölni az orkot, ha nem hagyja, hogy elmenekülhessen Malfurionnal együtt Stormwindbe.

Az Alliance kezdetben Silithusba veszényelte a night elfek csapatait, mivel azt hitték, a Horda ott készül háborúra. Azonban erről kiderült, hogy csak egy átverés, az Alliance-nak pedig kevés esélye volt megvédeni a night elfek területeit. Már a kezdetektől rosszul alakultak a dolgok, hiszen sokszoros túlerőben volt a Horda, így a night elfek úgy támadtak vissza, hogy tudták, végül veszíteni fognak – a céljuk az volt, hogy annyi időt nyerjenek, amennyit csak lehet annak érdekében, hogy a civil lakosság elmenekülhessen.

Teldrassil felégetése

Végül a haldokló Delaryn Summermoon szavai annyira feldühítik Sylvanas Windrunnert, hogy a Warchief úgy döntött: felégeti a Világfát, Teldrassilt, így véve el a reményt a night elfek elől. Úgy tűnt, hogy a Horda nagy része kész volt segíteni neki, hiszen a trollok gyújtották meg a tüzet és a sámánok segítettek, hogy a szelek segítségével minél messzebb eljussanak a lángok. Saurfang volt az egyetlen, aki kifejezte nemtetszését a tettel kapcsolatban, ahogy kiabált, hogy hagyják abba, aztán kényszerítette magát, hogy végignézze a fa égését órákon át.

Mindezalatt az Alliance igyekezett minél több civilt kimenekíteni az égő fából. Az evakuálást Mia Greymane irányította, aki maga is megsérült aztán, végül férje, Genn érkezett Stormwindből megmenteni őt és még akit lehetett. A hátramaradt night elfekkel ott maradtak Elune papnői is, akik istennőjükhöz imádkoztak, hogy enyhítse szenvedéseiket életük utolsó perceiben.

Saurfang, az öreg baka

Teldrassil felégetése után az Alliance összehívta csapatait és megindultak Lordaeron irányába, hogy véget vessenek Sylvanas Windrunner uralmának. A csata előestéjén Saurfang a bástyákon állva elmerengett fia halálán és Teldrassil felgyújtásán. Így talált rá egy fiatal troll, Zekhan, aki tanácsot kért tőle, a dicsőséges és legendás orktól, hogy mit tegyen, hogy dicső és becsületes legyen a harcban. Saurfang tanácsa az volt, hogy ne haljon meg, majd hozzátette, hogy ebben a háborúban nincs semmi dicsőséges és semmi becsületes.

Kiábrándulva a Hordából, az ork levette fegyverzetét és elindult egymaga az Alliance seregei elé, hogy végre elnyerhesse az oly régóta vágyott hősi halált. Azonban a fiatal troll utána sietett és meggyőzte arról, hogy mégis érdemesebb lenne életben maradni, majd átadta neki a korábban Varok által tűzbe vetett nyakláncot, ami egykor Dranoshé volt. Varok elfogadta, majd a trollal együtt visszafordult, hogy felkészüljön az Alliance-szal való ütközetre.

A Lordaeronért zajló csata

A csata kezdetén az Alliance erőt vezető Anduin Wrynn és Genn Greymane a Harmadik Flottával együtt északról a Tirisfal Glades-be érkezett, majd egészen Brillig meneteltek, amit felgyújtottak. A Horda Undercitybe menekítette ki a lakosságot, és igyekezett leszámolni az itteni SI:7 tagokkal. A védelmet Varok Saurfang, Baine Bloodhoof és Lor’themar Theron vezették. Miután az Alliance a csatamezőn visszaszorította a Hordát Lordaeron Keepig, Sylvanas az Azerite war machine-eket hívta, amelyek elpusztították az ostromtornyokat egészen addig, amíg őket is le nem döntötték az Alliance erői.

Ezt látva Sylvanas az egész csatamezőt elöntötte a blighttal, vagyis a métellyel, amely mindkét fél katonáit egyaránt megölte. Úgy tűnt, hogy az Alliance elveszíti a csatát, ekkor azonban megérkezett Jaina repülő hajóján, mágiájával pedig megfagyasztotta a blightot és ledöntötte az erőd egyik falát. Az Alliance Lordaeron romjain át harcolt az előrejutásért a troll védőkkel szemben. Alleria Windrunner és Gelbin Mekkatorque vezették a void elfeket és a gnómokat Lordaeron belsejében, hogy csatlakozzanak Anduinhoz és az ő seregéhez. Az így egyesült Alliance seregek aztán újabb meghátrálásra kényszerítették a Hordát, akik ismét a blightot használták fel annak érdekében, hogy elmenekülhessenek. Anduin megparancsolta Gelbinnek, hogy vigye vissza a sereget Brillbe.

Eközben Saurfang egyre jobban undorodott Sylvanas tetteitől, és éles szavakkal bírálta a Warchiefet azért, mert semmilyen becsületesség nincs benne. Sylvanas azt válaszolta, hogy a holttesteknek nincs szüksége a becsületre, és lehet, hogy élőholtként fogja majd feléleszteni Saurfangot, hogy úgy szolgálja őt. Ezután Saurfang távozott és az Alliance csapatai az erőd bejáratánál találták rá a nem védekező orkra, így foglyul ejtették és magukkal vitték Stormwindbe, ahol bezárták a Stockades-be.

Ezután Anduin a többi Alliance vezetővel együtt a főváros tróntermében felszólította Sylvanast arra, hogy adja meg magát, különben megölik. Azonban ahelyett, hogy átadta volna Lordaeront, Sylvanas az egész várost blighttal szennyezte be, ezzel lakhatatlanná téve bárki számára. Végül Jaina elteleportálta a vezetőket a városból, és így egy-egy gunship fedélzetéről nézték egymást az Alliance és a Horda vezetői, miközben egyre távolodtak Lordaerontól.

A háború Azeroth-ért elkezdődött.

FavoriteLoadingAdd hozzá kedvenceidhez

Gitta

Gitta vagyok, a WoWLore Fordítások blog írója és gazdája. 2008 óta játszok a WoW-val kisebb-nagyobb megszakításokkal (mostanában inkább nagyobbakkal). 2010 nyara óta fordítok lore témájú írásokat magyar nyelvre. 2011. januárjában indítottam el saját blogomat, a WoWLore Fordításokat, mely mára a legnagyobb magyar nyelvű lore-ral foglalkozó oldal. 2015-ben írásaim egy részéből gyűjteményt hoztam létre Azerothi Históriák néven, mely 2016. decemberében nyomtatott formában is megjelent (jelenleg csak elektronikusan elérhető).