Azshara királynő hosszú, nyugtalanító játszmája

Tízezer éven át Azshara királynő az óceán hullámai alatt élte életét – és ez egy kicsit aggasztó. Vitathatóan az egyik legerősebb varázsló ezen a bolygón, és mégis… feltűnően észrevétlen maradt az idő nagy részében. Mióta Zin-Azshari elesett, különböző fajok és frakciók versengtek évezredeken át a hatalomért. És Azshara még csak szerepet sem játszott benne. Azért ez egy kicsit furcsa. Azshara királynő egyetlen dolgot akar: a világot. És nagyon kevés dolog van a világon, ami megállíthatja abban, hogy rátegye a kezét. Akkor mi tartotta vissza mindezen idő alatt? Miért most tűnik fel, ahelyett hogy egy olyan időpontot választana, amikor szörnyű háborúk és inváziók foglaltak le minket? Miért most?

Királynő mindörökké

Kezdetben csak a War of the Ancients (Ősök Háborúja) trilógiából tudtunk csak Azshara átváltozásáról. A regényben, amikor a víz kezdte elönteni a palotát, Azshara hangokat hallott suttogni a homályból: “Több leszel, mint valaha voltál… és amikor eljő az idő, azért, amit neked adtunk… jól fogsz szolgálni minket…” Abban a pillanatban a védőpajzsa széttört, és víz lepte el a szobát, víz lepte el a tüdejét… de nem fulladt meg.

A Warbringers: Azshara még közelebbről vizsgálja ezt a pillanatot. Kiderül, hogy Azshara nemcsak vakon beleegyezett abba, hogy szolgálni fog, hanem megvoltak a maga követelései is. Királynő volt, nem egy szolga – vezető volt, sohasem alárendelt. Az Old God elkövetett egy végzetes hibát, amikor előállt ajánlatával Azsharának – felfedte, hogy évezredeken át volt bebörtönözve és ezalatt a királynőt figyelte. Talán ez a nyílt hízelgés másokon működött volna, de nem Azsharán. Ez az információ lett az alapja alkudozásának, és nem habozott ezt kihasználni.

Azshara haldoklott. Lassan vízbe fúlt, ahogyan a népe is. És annak ellenére, hogy tisztában volt azzal, hogy a saját halálával néz szembe, nem ment bele vakon bármibe, hogy biztosítsa a saját túlélését. Abban a pillanatban tökéletesen elégedett volt a halállal – mivel a birodalma összeomlott. Darabokban úszott körülötte a hatalmas tengerben. És a birodalma nélkül Azshara senki volt.

És Azshara nélkül az Old God volt a semmi istene. Eddig a pillanatig hasznavehetetlenül bebörtönözve élt, és ennek szellemében kötötte Azshara az alkut. Ami nem is akármilyen volt – Azshara megkapta, amit akart… egy birodalmat, a saját birodalmát, ami lehet, hogy kicsit másként nézett ki, de épen és sértetlenül állt.

N’zoth alkuja

Elsőre úgy tűnik, hogy N’Zoth az alkudozás során alábecsülte Azsharát. De jobban megvizsgálva a dolgot, lehet hogy N’Zoth szemszögéből ő se kötött rossz alkut. Tudta, hogy Azshara bármit megtenne a hatalomért. Ráadásul, miután nem is ezt ajánlotta fel elsőnek, a királynő is felfedte lapjait és megmutatta, hogy mennyire fontos dolog számára, hogy királynő lehessen – és ez egy olyan dolog, amivel a jövőben akár manipulálni is lehet őt. Bár a videó végén Azshara boldog, a háttérben látható N’Zoth szemhez képest eltörpül. Az Old Godhoz képest még mindig kicsi és innentől bármit tesz Azshara, azt az Old God szolgálatában teszi, függetlenül a titulusától.

Xal’atath egyik suttogása így szólt: “Itt történt réges-régen, hogy a Mélység Istene egy hatalmas csatát vesztett a Hétfejű Istennel szemben. De ahogy az gyakran megtörtént, végül ezzel a vereséggel is N’Zoth került előnybe.”

Lehet, hogy N’Zoth-nak a kezdetektől az volt a célja, hogy átváltoztatja Azsharát és népét, és csupán egy kis macska-egér játékot játszott, amikor Azshara ajánlatára először nem válaszolt, így a királynő néhány pillanatig azt hihette, veszített és meghal, hogy aztán N’Zoth megmutassa valódi erejét és megmentse őt.

Csend a hullámok alatt

Bár látszólag érdektelenséget mutatott a felette élő világ iránt, Azshara korántsem volt tétlen. Elkötelezett követői, a nagák, ott voltak a tengerpartokon és a romos épületek között szerte a világban. Lady Vashj és a nagái hűséget esküdtek Illidannak abban a reményben, hogy a Lich King elleni hadjárata egy új háborút fog kirobbantani Azerothon. Végül az utazásai aztán egy másik világra vezették, de a kapcsolatba lépés kezdete az Old Godok… és valószínűleg maga Azshara utasítására történt.

Más területeken is a nagák állandó veszélyforrást jelentettek. Kapcsolatba léptek az Old Godok egyéb követőivel, mint a Twilight’s Hammer szekta vagy a szatírok. Meg akarták olvasztani a jeget Northrend körül, hogy elárasszák az egész világot és egy óriási tengeralatti birodalmat hozzanak létre. Támadást indítottak Neptulon ellen, hogy betöltsék az Old God bosszúját Neptulon ellen, aki szembeszállt velük.

A Broken Isles-on Azshara egy egész sereget küldött el a Tidestone of Golganneth-ért, amelyet saját céljaira akart megszerezni. A kísérlet eredménytelennek bizonyult, és Azshara látszólag ismét visszahúzódott. Ennek során néhány hűséges követőjét is elvesztette, akiket Azeroth hősei öltek meg.

Amikor Azsharának megfelel

Az utóbbi években pár alkalommal láthattuk is Azsharát. Ott volt Azsunában, amikor felbukkant, hogy kérdőre vonja Prince Farondis szellemét. Előtte ott volt a Cataclysmben is – egy picinyke, magányos szigeten láthattuk Darkshroe-ban, ahol szemtől szembe állt Mafurion Stormrage-dzsel. Azonban ez a felbukkanása és a Darkshore-i ügyekben való részvétele csak figyelemelterelés volt. Azshara nem igazán akarta elpusztítani Darkshore-t; csak azt akarta, hogy Malfurion figyelmét elvonja Hyjalról. A fődruida nélkül ugyanis Ragnarosnak és a szolgáinak sokkal könnyebb volt megostromolniuk a hatalmas fa tetejét. Azshara még arra sem zavartatta magát, hogy tovább maradjon ott, vagy megpróbáljon harcolni Malfurionnal – egyszerűen csak távozott.

És habár az Old Godok nagy erőket mozgósítottak meg a Cataclysm során, Azshara a fenti eseményen túl nem igazán vett részt benne. Alattvalói elfogták Neptulont, de személyesen ebbe sem mártotta bele magát. El lehet gondolkodni azon, hogy vajon Azshara fellázadt volna az Old Godok ellen, vagy titokban mindig is az Old Godok ellen dolgozott? Vajon pusztán azért kötött alkut, mert abban a helyzetben neki megfelelt? Csak egy eszköz volt számára ahhoz, hogy túlélhesse Zin-Azshari bukását és ennél többet nem hajlandó az alkuért tenni?

Erő…

A Warbringers fényében azért elég világos, hogy Azshara nem akarja hagyni, hogy őt félreállítsák, és az Old Godok sem igazán próbálják meg rákényszeríteni valamire, amit ő nem akar. És ha a Cataclysm eseményeit vizsgáljuk, Azshara volt jórészt az Old Godok egyetlen olyan szövetségese, aki sikerrel járt mindabban, amit el kellett végeznie. Arra kérték őt, hogy terelje el Malfurion figyelmét – megtette. Arra kérték, hogy fogja meg Neptulont és megtette.

Tett-e ennél többet? Nem. Kellett volna? Egyáltalán nem. Ha Cho’gallra és a Twilight’s Hammerre, vagy a számos más Old God által megfertőzött teremtményre gondolunk, akkor általában azért tesznek meg bármit is, mert jutalmat ígértek nekik értük. Ez a jutalom a legtöbb esetben az erő, a hatalom. De milyen hasznát venné Azshara királynő az erőnek? Neki így is elég nagy ereje van… és az Old Godok már amúgyis adtak neki erőt.

A Warbringersből az is kiderült, hogy Azsharának nincs igazán szüksége az Old Godokra. Az Old Godoknak van rá szüksége. N’Zoth fogoly, képtelen bármi fontosat megtenni. Az egyetlen dolog, amit N’Zoth tenni tudott, hogy figyelt… és az Old God közel ezer éven át figyelte Azsharát. Az alkujuk során Azshara a halál szélén állt… és még akkor is nála volt a hatalom. És elég valószínű, hogy nem fogja hagyni, hogy N’Zoth elfelejtse ezt.

Kul Tiras, Zul és Azshara

Stormsong Valley-ben megtudtuk, hogy a kul tirasi híres flotta, melyet a Tidesage-ek is megáldottak, eltűnt. Ahogy haladunk a történetben, kiderül, hogy a tidesage-ek, akiket egy jóindulatú anya áldott meg korábban, az utóbbi időben dühös suttogásokat kaptak egy egészen más forrásból – Azsharától. Majd arra is fény derül, hogy a terület ura, Lord Stormsong is a nagák királynőjét szolgálja valójában. Ahhoz, hogy a területet és a tidesage-eket felszabadítsuk a nagák uralma alól, a Pride of Azsharát is le kell győznünk (Azshara büszkesége/kevélysége). Ezek után elgondolkodtató, hogy a Wrath (harag) és a Pride (kevélység, büszkeség) legyőzése után vajon a többi öt főbűn megtestesülését is le kell-e majd győznünk.

Azshara befolyása a Zandalarikra is kiterjed, hiszen a keleti tengerparton található nagáktól érdekes levélre lehet bukkanni, amely Azshara királynőnek szól:

“Legfenségesebb Azshara királynő. Megkörnyékeztük a Zanchuli tanácsot. Sokkal könnyebb volt, mint azt bármelyikünk sejtette volna. A tanács fele felesküdött ügyünkre. A másik fele ellenáll, vagy elbukik, amikor eljő az idő. Az ellenállás útja hamarosan tiszta lesz.
Rastakhan azt feltételezi, hogy a Zanchuli Tanács a népet akarja szolgálni. A nép nem érdemel szolgálatot! Önzők, bolondok, reményvesztettek, de eltérek  tárgytól. Újra naggyá teszem a Zandalarikat… bármilyen formában is történjék.
A királyságod újra fel fog emelkedni. Mindketten uralkodni fogunk, ahogy arra rendeltettünk. Senki se fog szembeszállni velünk.
Egy új világrend van készülőben!”

Nem sokkal később a válaszlevélre is rá lehet bukkanni:

“Úgy tűnik, hogy csak egy pár ereklye volt ott, ahol javasoltad. Egy új csapatot küldtünk oda az ő vezetése alatt, hogy ráleljünk arra, amire a többiek nem. 
Ő biztos a dolgában, hogy ott valamilyen erő található.
Aggódok, hogy a templom széttörése nem volt elég. Az óceán Gral temploma. De követői hiányában már csak idő kérdése a dolog.
Vánszorgó Tortollanok vannak mindenfelé mostanában. Szerencsére az észjárásuk olyan gyors, mint a lábuk, semmit sem sejtenek arról, hogy mire készülünk.
Új világrend, valóban. 
Aláírás: Azshara.”

Ezekből a levelekből kiderül, hogy Azshara is benne volt Zul tervében, hogy átvegye a hatalmat a Zandalarik felett, a Zanchuli Tanács tagjait Rastakhan ellen fordítsa, és a mogukhoz hasonló erős szövetségeseket keressenek.

…és irányítás

Akkor ki irányít itt valójában? Az Old God vagy Azshara? Habár a Stormsongban zajló események egy Old God fertőzésére utaltak, nem N’Zoth az, aki a kul tirasi flottát meg akarta szerezni… hanem Azshara. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy N’Zoth megbízásából cselekszik, vagy a saját szakállára próbál egy birodalmat felépíteni. De ha belegondolunk, valóban most van a legalkalmasabb időpont arra, hogy Azshara felbukkanjon.

Most el vagyunk foglalva egymással. Legyőztük a Burning Legiont, már nem jelent veszélyt a világ számára. Még a többi Old Goddal, C’Thunnal és Yogg-Saronnal is végeztünk, akik pedig Xal’atath szerint sokkal erősebbek voltak, mint N’Zoth. Xal’atath szerint amúgyis N’Zoth a leggyengébb mindannyiuk közül. De N’Zothnak úgy tűnik, hogy nem maradt versenytársa… és ha így nézzük, Azsharának sem. A Dragon Aspectek kimerítették erejüket; ők már nem tudják megvédeni a halandókat.

És micsoda véletlen, de az összes csodálatos Artifact fegyvert, amit az előző kiegészítőben használtunk, szintén elvesztettük. Ahogy a Pillars of Creationt is. Most már csak mi vagyunk, az Alliance és a Horda egymás ellen harcolva… ami sebezhetővé tesz minket hosszú idő után.

A Burning Legion el akarta pusztítani a világot. Az Old Godok teljes egészében meg akarják fertőzni. Azshara meg akarja hódítani. Sikerül végre újjáélesztenie birodalmát? Már csak ki kell várnunk… de a sok-sok ellenség közül, akikkel már szembenéztünk, Azshara Királynő mindenképpen az egyik legtöbb meglepetést okozhatja. Semmiképpen se becsüljük le őt.

Forrás: Anne Stickney – Know your lore: The long, unsettling game of Queen Azshrar /Blizzardwatch/ és Wowhead

FavoriteLoadingAdd hozzá kedvenceidhez

Gitta

Gitta vagyok, a WoWLore Fordítások blog írója és gazdája. 2008 óta játszok a WoW-val kisebb-nagyobb megszakításokkal (mostanában inkább nagyobbakkal). 2010 nyara óta fordítok lore témájú írásokat magyar nyelvre. 2011. januárjában indítottam el saját blogomat, a WoWLore Fordításokat, mely mára a legnagyobb magyar nyelvű lore-ral foglalkozó oldal. 2015-ben írásaim egy részéből gyűjteményt hoztam létre Azerothi Históriák néven, mely 2016. decemberében nyomtatott formában is megjelent (jelenleg csak elektronikusan elérhető).