A Drustok története

A Drustok egyszerre újak és régiek. Nagyon réginek számítanak abban az értelemben, hogy a többségük évszázadokkal ezelőtt meghalt, amikor Kul Tirast megalapították. És vadiújnak számítanak, mert a Battle for Azeroth során hallunk róluk először, ugyanakkor eredetük mélyen összekapcsolódik ezzel a vidékkel és a Thornspeakerek eredetével. A Thornspeakerek azok a druida tulajdonságokkal rendelkező személyek, akik Kul Tirasban élnek, kapcsolatban állnak a Drust néppel és részesei voltak a Drustok végzetes megosztottságának.

Ha már végigjártad Drustvart, akkor első kézből láthattad a Drustok örökségét, és annak ellenére, hogy a nagy többség meghalt, távolról sem tűntek el. Birodalmukból, Throsból, a Blighted Landből (Kiégett Föld) a Drustok keze egészen a modern-kori Kul Tirasig terjed. De kicsodák ők valójában és mit is csinálnak?

Ettől kezdve spoilerek Drustvar területéből.

A múlt árnyaiból

Amit biztosan tudunk a Drustokról, az az, hogy mielőtt a mai Gilneas területéről tengerészek érkeztek volna Kul Tiras szigetére, a Drustok már ott voltak. Hogy mióta? Nem tudjuk, de elég régóta ahhoz, hogy Ulfar emlékszik még arra az időre, mielőtt Gorak Tul és az ő sötét mágiája színre lépett volna. Az ősi Drustok egyfajta druida mágiát gyakoroltak, amely hasonló, de nem közvetlenül abból a druidizmusból ered, amire Cenarius Malfurion Stormrage-et megtanította, ugyanakkor nem tudjuk, hogy honnan tanulták, vagy ki tanította meg rá őket. Lehetséges, hogy egyszerűen saját maguk jöttek rá valamikor a Sundering után, amely elpusztította az ősi Kalimdort és létrehozta a modernkori kontinenseket és szigeteket, amelyek a Hatalmas Tengert díszítik.

Elmélkedhetünk természetesen. Az Arom’s Standhez közeli területen található Drust Stele arra utal, mintha a Drustoknak és az embereknek közös őse lett volna a távoli múltban, de ez csak a Drustok és a Vrykulok, valamint az emberek közötti hasonlóságra épül. Amikor a múlt képein láthattuk Gurak Tult és az ő Drust követőit, embereknek tűntek – vajon másik leszármazottjai a Vrykuloknak, akiket érintett a Cruse of the Flesh? Tudjuk, hogy sok Vrykul délre vándorolt Tyr és Archaedas útvonalát követve, ezért lehetséges, hogy néhányan a mai Kul Tiras területén telepedtek le és úgy döntöttek, hogy ott maradnak.

A Drustok rögzített történelme már azelőtt tele volt háborúval, hogy a kul tirasiak ősei megérkeztek volna – egy nagyméretű kőtáblára felvésték, hogy hozzájuk hasonló lényekkel harcoltak, vagy hatalmas bestiákkal, vagy a gnómokhoz hasonló teremtményekkel, sőt, az emberek eljövetele előtt a nagákkal is. Ha ők ugyanúgy a Vrykulok leszármazottjai, mint az emberek, ez beleillene a képbe – a Vrykulok híresen harcos népség, akik gyakran harcoltak egymással. Titan-Forgedként tudomást szerezhettek ősi titkokról akár magától Freyától, ha esetleg segítettek neki létrehozni az Emerald Dreamet, és ez mindjárt megmagyarázná, hogy hogyan használhatják ugyanazt a mágiát, mint a druidák.

Érdemes megjegyezni, hogy Kul Tiras majdnem pontosan Stormheim és az Eastern Kingdoms között fekszik. Ha Northrend déli részéről indulnál el hajóval a Sundering után, és a Howling Fjordból Stormheimbe mennél, majd onnan Tirisfalba, ahol Tyr meghalt, akkor Kul Tiras lenne a legalkalmasabb hely a megállásra. Különösen, ha nem is tudod, hogy merre tartasz.

Gorak Tul felemelkedése

Gorak Tul megosztó személy volt a Drustok között – nyilvánvaló, hogy nagyerejű és kegyetlen vezető volt, aki még el is idegenítette a Thornspeakereket annyira, hogy nyíltan fellázadtak. Lehetséges, hogy a kőtáblán azok az alakok, akik hatalmas bestiáknak néztek ki valójában Drustok voltak, méghozzá Thornspeakerek, akik hátat fordítottak népüknek, mivel nyugtalanították őket Gorak Tul korrupt módszerei.

Akármi is volt, Gorak Tul egy különösen baljós mágia nagyhatalmú viselője volt, ami lehetővé tette, hogy lelkeket hívjon vissza a halottak birodalmából és képmásokba zárja el őket, mielőtt még arra használta volna őket, hogy fa- és kőszerkezeteknek adjon erőt velük, ami nagyon kiforgatott és perverz módon hajaz a Thornspeakerek saját druida művészetére. Még nem tudtjuk, hogy Gorak Tul hol tanulta meg ezt a mágiát, de a rúnák és vésések, amiket használ, nagyon hasonlóak ahhoz, amikor a vrykulok használtak Stormheimben és Northrendben. És Gorak Tul Thros birodalma, valamint a Helheim közötti hasonlóság sem hagyható figyelmen kívül.

Gorak Tul nyílt lázadásra késztette a Thornspeakereket, de nem tudjuk, hogy ez a lázadás meddig terjedt, illetve hogy valóban volt-e konfliktus a druidák és a Drust társadalom többi része között. Ugyanakkor, amikor az emberek felbukkantak Kul Tiras partjainál, a dolgok gyökeresen megváltoztak.

Az utolsó Drust háború

Először Gorak Tul nyilván nem aggódott túlságosan az emberek miatt, akik kikötöttek a szigeten. Egészében véve egyszerű telepesek voltak, nem igazán voltak felfegyverkezve, és a legtöbbjük tengerész volt. A Drustok számos háborút vívtak sokkal félelmetesebb ellenfelekkel szemben. Amikor az emberek kapcsolatba léptek a Drustokkal, Gorak Tul egyszerűen megölette azokat, akik túl közel merészkedtek hozzájuk. Ezek többsége fegyvertelen farmer volt, és Gorak Tul követői vérgőzben gázolva mészárolták le védtelen áldozataikat.

Könnyű hadjáratra számítottak.

De az emberek hamar megmutatták, hogy több van bennük, mint amire Gorak Tul számított, és a Thornspeakerek támogatása nélkül hamarosan védekezni kényszerültek. A druidák ugyanis átmentek a kul tirasiakhoz és idővel elkezdték az arra alkalmas újonnan érkezőket a druidizmus művészetére tanítani. Az olyan lények, mint Althair, a Fehér Szarvas, akik már belefáradtak a Drustok brutalitásába, szintén az embereknek segítettek, akiket Arom Waycrest vezetett, és idővel Waycrestnek sikerült is megfordítania a háború állását a Drustokkal szemben. Ez részben annak is köszönhető volt, hogy Waycrest kutakodni kezdett a Drustok mágiájának gyengeségei iránt, és több titkot is felfedett ezzel kapcsolatban.

Ahelyett, hogy elfogadta volna a vereséget, Gorak Tul a saját népének lelkeit kezdte elfogni és bezárni a képmásokba, amelyek az őrületbe kínozták ezeket a szellemeket – aztán vesszőből font, illetve kőből készült undormányokba helyezte őket, hogy még a halálon túl is harcoljanak. Ezek a szerkezetek rettenetes ellenfelek voltak, de Arom Waycrest és az ő Order of Embers-e végül sikeresen szembeszállt a Drustok vezetőjével és halálos sebet ejtettek rajta. Gorak Tul elvesztette az uralmat szerkezetekből álló hadserege felett, népének nagy része pedig kihalt (nagyrészt ő maga ölte meg őket, hogy még több szerkezetet készíthessen), ezután eloldalgott Throsba, a Blighted Landre.

Ott laknak ma is a Drustok. Ulfart kivéve, aki túlélte a háborúkat, úgy tűnik, hogy Gorak Tul őrülete és gonoszsága a Drustokat is felbőszült kísértetekké változtatta, akik csapdába esve élnek Throsban, és vissza akarnak térni az élők birodalmába még akkor is, ha csak szörnyű utánzatai lennének egykori élő formájuknak. Gorak Tul sem tétlenkedett az utóbbi évszázadokban, és hamar kiderül, hogy a gonosz, ami Drustvarban ólálkodik, az az ő mesterkedése – lehet, hogy a Heartsbane Coven a parancsait a rejtélyes Anyától kapja, de az anya nyilván Gorak Tul kívánságait szolgálja, hogy visszatérhessen és bosszút állhasson azok leszármazóin, akkor régen legyőzték őt.

A megmaradt titkok

A Drust egy lenyűgöző népcsoport, éppen azért, mert olyan keveset tudunk róluk. Több nyom is Vrykul eredetre utal, de egyik sem perdöntő bizonyíték – hiszen távolról az emberek az emberek és az elfek is hasonlítanak egymásra egy kicsit, mégsem állnak semmilyen leszármazói kapcsolatban egymással. Az, hogy a Drustok rúnákat használnak és hasonlítanak az emberekre, még nem jelenti azt, hogy vrykulok, vagy a Curse of the Flesh-sel fertőzött Vrykulok leszármazói lennének, még akkor sem, ha az, hogy kőből és fából olyan szerkezeteket hoztak létre, amelyek lelkek tárolására is alkalmasak, éppen ezt a kapcsolatot sugallnák.

Reméljük, hogy a jövőben még többet láthatunk belőlük és még többet tudhatunk meg róluk. És ki tudja, hogy nem-e lesznek esetleg szövetségeseink a jövőben 😉

Forrás: Matthew Rossi – Know your lore: Who are the Drust? /Blizzardwatch/

Jelenleg is zajlik a blog olvasói elégedettségének mérése. Ha még nem töltötted ki az űrlapot, kérlek szánj rá néhány percet, ezzel sokat segítesz nekem és annak, hogy a blog minél jobban kiszolgálhassa olvasóit. Előre is köszönöm!

FavoriteLoadingAdd hozzá kedvenceidhez

Gitta

Gitta vagyok, a WoWLore Fordítások blog írója és gazdája. 2008 óta játszok a WoW-val kisebb-nagyobb megszakításokkal (mostanában inkább nagyobbakkal). 2010 nyara óta fordítok lore témájú írásokat magyar nyelvre. 2011. januárjában indítottam el saját blogomat, a WoWLore Fordításokat, mely mára a legnagyobb magyar nyelvű lore-ral foglalkozó oldal. 2015-ben írásaim egy részéből gyűjteményt hoztam létre Azerothi Históriák néven, mely 2016. decemberében nyomtatott formában is megjelent (jelenleg csak elektronikusan elérhető).