A Sötét Csillag Draenor egén

Az alternatív Draenor Shadowmoon Valley-jának története

Draenor délkeleti részén fekszik az Árnyholdas Völgy (Shadowmoon Valley). Nevét nem véletlenül kapta: ezt a vidéket nem a nap világítja meg nappal sem, hanem Draenor nagyobbik holdja, a Sápadt Hölgy (Pale Lady), ettől különös, ezüstös csillogással vonja be a völgyet. Kékes virágok, nagy kiterjedésű síkságok, sziklás hegységek váltogatják egymást, ahol különféle vadak és növények találnak maguknak élőhelyet.

Ez a vidék ad otthont a Shadowmoon ork klánnak is. A klán különös hangsúlyt fektetett mindig a sámánizmusra: erejüket a földből és a holdból nyerték. Szoros kapcsolatot ápoltak őseikkel, temetkezési helyeik a klán rituáléinak is helyet adott. Emellett csillagászati tudásuk is jelentős volt: feljegyezték a csillagok és a bolygók vándorlását, melyet értelmezni is tudtak, ezt pedig szintén a hasznukra tudták fordítani.

300 évvel ezelőtt azonban a klán különös dologra figyelt fel: az égen világos tűz gyulladt, majd egy hatalmas fehér kristály landolt a pusztákon, amelyet sokan őseik ajándékának hittek. Nem sokkal ezután a sápadt hold mellett egy árny tűnt fel az égen, melynek több nevet is adtak: a sötét anya, a hatalmas apa, a klán törzsfőnöke azonban így hívta: a Sötét Csillag.

A sámánok észrevették, hogy a föld és a hold mellett egy újabb erő is megszólította őket: az árnyak mágiája. Izgalmas és hatalmas felfedezés volt, a mágiának egy igen erőteljes fajtája, amelyet aztán igyekeztek behatóbban is megismerni. Csakhogy az árnyak mágiája nagy árat követelt: a sötétség lassan elborította az őt használók elméjét, akik ettől végül megőrültek. Amikor az egyik sámán aztán meggyalázta őseik szellemét, a klán törzsfőnöke szigorú döntést hozott: megtiltotta ennek a különös, sötét mágiának a használatát egyszer és mindenkorra. A Shadowmoon klán számára őseik követésénél semmi sem volt fontosabb. Egyetértettek abban, hogy Sötét Csillag gonosz, az árnyak mágiájával pedig csak bemocskolnák klánjuk évszázados hagyományait.  A következő évszázadokban senki nem használta ezt a sötét mágiát, és békében éltek egymás mellett a völgyben az ideérkezett szomszédaikkal, a draeneiekkel.

Pár évvel ezelőtt azonban beállított a törzshöz a frissen alakult Vashorda (Iron Horde) vezetője, Grommash Hellscream. Választási lehetőséget kínált a Shadowmoon klán vezetőjének, a sámán Ner’zhulnak: vagy csatlakozik népével együtt a Vashordához, vagy mind meghalnak. Grommash azonban a csatlakozást is komoly feltételhez kötötte: mivel nincsen szükségük olyanokra, akik kényszerűségből csatlakoznak hozzájuk, de igazából semmilyen értéket nem adnak a Vashordának, ezért csak akkor lehet a Shadowmoon klán a Vashorda tagja, ha fel tud mutatni valamilyen erős fegyvert, amelyet Hellscream serege rendelkezésére tudnak bocsátani. A föld és a hold erőivel, valamint őseik szellemeivel kommunikáló sámánok az ő szemében nem jelentettek erőt a Vashorda hatalmas harci gépeivel összehasonlítva.

Ner’zhul számára nem maradt sok választás: népét életben kívánta tartani. Shadowmoon Valley korántsem volt stratégiailag megfelelő hely ahhoz, hogy ellenálljanak a Vashordának a Frostwolves klánnal ellentétben. Ezért úgy döntött, csatlakozik a Vashordához. Már csak egy erős fegyvert kellett találnia. Népe megmentése érdekében úgy döntött, ledönti az ősi tabut: a Sötét Csillag erejét fogja felajánlani Hellscreamnek. Annak a jelenségnek az erejét, amelynek használatáért hatalmas árat kellett fizetniük, de a void ereje elég nagy volt ahhoz, hogy lenyűgözze a Vashorda vezetőit. Ugyanakkor a Sötét csillag eredete továbbra is rejtély volt az orkok előtt.

Pedig csak szomszédaikat, a draeneiek vezetőjét, Velen prófétát kellett volna megkérdezniük, akik a jelenséggel egy időben telepedtek le ezen a vidéken, és építettek ki itt több települést is, illetve szent templomukat, Karabort. Velen próféta ugyanis elmondta volna az orkoknak, hogy a Sötét Csillag nem egy ősöktől küldött jel, ajándék, legfőképpen pedig nem egy fegyver. Hanem egy lény, akit K’arának hívnak. Egy naaru, amely a draeneiekkel tartott a Genedar nevű űrhajó fedélzetén. Aki olyan súlyosan megsérült a hajó Draenorba való becsapódásakor, hogy a pillanatnyi pánik és félelem hevében kidobták a dimenziós hajóból, és így került Shadowmoon Valley egére. Elmagyarázhatta volna az orkoknak, hogy ép állapotában K’ara egy Fénnyel, pozitív energiával teli lény, azonban a becsapódáskor szerzett súlyos sérülésétől void állapotba került, és most negatív energiákat bocsát ki magából és elszívja mások energiáit.

Az orkok azonban nem kérdezték meg a draeneieket, és mire Velen észlelte, hogy mit tesz a Shadowmoon klán, már majdnem késő volt. Addigra Ner’zhul teljesen a void hatalmába került népével együtt, void portálokon keresztül idéztek meg void lényeket és draeneieket ejtettek foglyul, hogy az ő energiáikkal táplálják a sötét naarut. Egy látomás megmutatta Velennek, hogy mi is lesz a Vashorda terve: megrohamozzák Karabort, és a Sötét Csillag segítségével fogják elpusztítani azt. A próféta tudta a szörnyű igazságot: a void állapotba került naaru ereje éppen olyan hatalmas, mint Fénnyel teli állapotában. A sötét naaru ellen semmilyen sereg nem lesz elég, még a draeneiek és az idegen bolygóról érkezett Szövetség egyesített serege sem. Ha pedig Karabor elveszik, azzal a draeneiek is elvesznek, és értelmetlenné válik több tízezer éve tartó vándorlásuk az univerzumban.

Szerencsére nem mindenki tartott a Shadowmoon klánban Ner’zhullal, amikor őseik törvényeit megszegte: saját felesége, Rulkan határozottan tiltakozott a sámán terve ellen, amikor pedig látta, hogy hasztalan a kérése, összegyűjtötte klánjából a hasonlóan gondolkozókat, és elhagyták otthonukat, hogy számkivetettként keressenek menedéket maguknak a völgyben. Rulkan régóta kapcsolatban állt Velennel, akiben felismerte a hozzá hasonlóan gondolkozót. Ezért, amikor Velen arra kérte, átadta a próféta által küldött bajnoknak az Anguish Fortress kulcsát, hogy sikeresen behatolhassanak az épületbe és megpróbálják megakadályozni a látszólag elkerülhetetlent.

Az idegen bolygóról érkezett bajnok Velennel és annak fiatal draenei tanítványával, Yrellel együtt behatolt az erődbe. Még éppen odaértek, hogy lássák, ahogy Ner’zhul bemutatót tartott Grommash Hellscreamnek a Sötét Csillag erejéről: Yrel nővérének, Samaraanak a feláldozásával megidézett egy szeletet a Sötét Csillagból, Arkeddont. Bár sikerült legyőzniük a void lényt, Samaraat már nem tudták megmenteni, és Ner’zhul is Karabor felé tartott, hogy a Sötét Csillag segítségével elpusztítsa azt annak lakóival együtt.

Velen tudta, hogy egyetlen módon tudja megakadályozni az elkerülhetetlennek tűnő véget. Míg Maraad Vindicator igyekezett feltartóztatni a Vashordát Karabor kapuinál, Yrellel és a bajnokkal együtt Ner’zhul nyomába eredt. A sámánt a Light’s Fall nevű romoknál találták meg, amikor már megkezdte a rituálét a Sötét Csillag megidézéséhez. Ehhez a szertartáshoz ősei szellemeit használta fel, akik feléledt szellemekként támadtak rá a draeneiekre. Velen próbálta megmenteni Ner’zhult, próbálta rábeszélni, hogy még nem késő letérni erről a sötét útról, akkor sem, ha a saját lelkét is odaadta a sötétségnek, mivel a Fény minden sötéten utat tud törni magának.

https://cdn.blizzardwatch.com/wp-content/uploads/2018/05/yrelandvelen.jpg

Ner’zhult nem lehetett megállítani. A sámánt olyannyira hatalmába kerítette a void energia és az ezáltal elérhető erő és hatalom, amelyről már nem tudott lemondani, ahonnan már nem kívánt visszafordulni. Hiszen olyan erőt tud a Vashorda rendelkezésére bocsátani, amellyel egy harci gép sem tud vetekedni, és amellyel megvásárolhatja népe biztonságát.

Velen próféta azonban tudott valamit, amit az ork sámán nem: a naarut vissza lehet hozni ebből a void állapotból, csak elég erős pozitív energia, Fény kell hozzá, de ez a folyamat általában évszázadokat vesz igénybe. Most nem volt ennyi idő, még csak ennek a töredéke sem állt a rendelkezésükre. Azonnali, nagy erejű Fényre volt szükség ahhoz, hogy K’arát meg lehessen menteni. Velen bízott benne, hogy 25 000 év alatt, mióta a naaruk a társai lettek, elég pozitív energia gyűlt fel benne ahhoz, hogy visszahozhassa a naarut void állapotából. És ezért a próféta ezt a rengeteg energiát, ezt a 25 000 év alatt felhalmozott és benne rejlő Fényt, a saját valóját és lényét, tapasztalatát, tudását és hatalmát mind odaadta a Sötét Csillagnak, hogy megmentse népét: Velen saját magát áldozta fel ahhoz, hogy K’ara újra a Fény gyermekévé változhasson. K’ara az életét adta a draeneiekért, hogy elmenekülhessenek a Lángoló Légió haragja elől. Cserébe Velen is az életét adta K’aráért, hogy visszatérhessen régi formájába és ismét megmenthesse a draeneieket.

Yrel és a bajnok megrendülten nézték végig Velen tettét, és azt, hogy a Sötét Csillag hogyan változott vissza K’arává, a fényes naaruvá. Vesztegetni való idejük azonban nem maradt: ha még azelőtt oda akartak érni, hogy a Vashorda elpusztítsa Karabort, sietniük kellett. Maraad már várta őket. Bár a Sötét Csillag nem állt már a Vashorda rendelkezésére, Grommash serege Vorka parancsnok vezetésével így is erősebbnek bizonyult a kapkodva összeálló draenei sereggel szemben. K’ara azonban ismét a draeneiek segítségére sietett: megmutatta, hogy milyen erős a naaru, hiszen nélküle nem valószínű, hogy mégvédték volna Karabort.

Az első csatát sikerült a draeneieknek megnyerniük a Vashordával szemben, ezért azonban hatalmas árat kellett fizetniük: elvesztették vezetőjüket, prófétájukat, tanácsadójukat, Velent. Azonban Velen utolsó üzenetével még egy fontos útravalót adott nekik: az élet fény és a fény maga az élet. Lehet, hogy megváltoznak, de egyik sem vész el örökre.

Csakhogy Ner’zhul számára nem volt menekvés. A sámán Grommash és a Vashorda haragjától menekülve, illetve azért, hogy új fegyver után kutasson, népének megmaradt tagjaival együtt föld alatti temetkezési helyükre menekült. Sámánjaival és halottidézőivel, necromancerjeivel együtt újabb és újabb kísérleteket tett arra, hogy a void energia urává váljon. Azonban még mielőtt a Vashorda keze lesújthatott volna rá, az idegen bolygóról érkező hősök megtalálták és megölték a nagy hatalmú sámánt, aki úgy tűnt, még ebben az alternatív idővonalban sem tudta elkerülni végzetét. Azt a végzetét, amellyel mindkét helyen az árny mágiájával találta szembe magát, és azt a végzetét, ahol népe érdekeit szem előtt tartva került a sötét útra.

FavoriteLoadingAdd hozzá kedvenceidhez

Gitta

Gitta vagyok, a WoWLore Fordítások blog írója és gazdája. 2008 óta játszok a WoW-val kisebb-nagyobb megszakításokkal (mostanában inkább nagyobbakkal). 2010 nyara óta fordítok lore témájú írásokat magyar nyelvre. 2011. januárjában indítottam el saját blogomat, a WoWLore Fordításokat, mely mára a legnagyobb magyar nyelvű lore-ral foglalkozó oldal. 2015-ben írásaim egy részéből gyűjteményt hoztam létre Azerothi Históriák néven, mely 2016. decemberében nyomtatott formában is megjelent (jelenleg csak elektronikusan elérhető).