Azerothi Históriák – A drustvari boszorkányok

Drustvar és a Waycrest család eredete

A Drustok eredetileg tengerjáró vrykulok voltak, akik a Sundering után Kul Tiras szigetén telepedtek le, és főleg a mai Drustvar régiójában éltek. Amikor Gilneasból ember tengerészek érkeztek Kul Tirasba 2700 évvel ezelőtt, a Gorak Tul vezette Drustok háborút vívtak az ember betelepülőkkel. Azonban nem minden Drust értett egyet a háborúval, és a druida életmódot folytató Thornspeakerek (Tövisbeszélők) elhagyták a Drustok társadalmát és az emberek oldalára álltak.

Gorak Tul végül elveszítette a háborút, és az emberek lemészárolták a Drustokat. Ők azonban szellemként továbbra is Azerothon éltek, és lassan elkezdtek azon mesterkedni, hogy hogyan térhetnének vissza a halandók világába.

Az emberek seregét, a Drustvar Militiát Colonel Arom Waycrest vezette. Ő volt az, aki végül legyőzte Gorak Tult, és megnyerte a Drustok elleni háborút. Győzelméért Lord címmel tüntették ki, és azóta is az ő családja, a Waycrest család, Kul Tiras négy nemesi családjának egyike, irányítja Drustvar vidékét.

Alku Gorak Tullal

Gorak Tul évszázadokon át várt a Drustokkal arra, hogy visszatérhessenek a halandók világába. A lehetőség végül akkor adódott, amikor Lord Arthur Waycrest, Arom egy távoli leszármazottja, súlyos beteg lett. Felesége, Meredith bezárkózott vele a szobáikba, és hosszú ideig senki sem tudott semmi arról, hogy mi zajlik az udvarházukon belül. Amikor Lady Waycrest végre újra megjelent, teljesen nyugodt volt, igyekezett a falusiakat is megnyugtatni és átvette az irányítást a sereg felett.

Meredith Waycrest, mint a Waycrest ház úrnője, kevés beleszólással rendelkezett a terület irányításába, és ha politikáról volt szó, még inkább visszahúzódott. Amikor férje halálos beteg lett, az aggódó feleség bezárkózott vele, és a bánattól meggyötörten könyörgött bármilyen erőért és hatalomért, amellyel megmenthette szeretett férjét. A Drustok királya, Gorak Tul meghallotta kiáltásait és felismerve a kínálkozó lehetőséget, lecsapott rá: megígérte, hogy bizonyos ellenszolgáltatásért cserébe a halál sem fogja elválasztani a párt.

Ezután Lady Waycrest előbújt szobái mélyéről, és biztosította Drustvar népét arról, hogy minden a legnagyobb rendben van. Egyetlen dolgot tartottak furcsának: hogy a nő átvette az irányítást a férfiak alkotta sereg felett. Emellett pedig titokban egy szervezet számára szervezett be újabb és újabb tagokat: ez volt a Heartsbane Coven.

A Heartsbane Coven tevékenysége

A Drustok mágiájáért cserébe Meredith Waycrest fiatal lányokat kezdett beszervezni a Covenbe, melynek célja az volt, hogy visszahozzák Gorak Tult az élők világába. A lányok éjjel a Waycrest Manorba mentek, ahol a Drust mágiával ismerkedtek, majd mire felkelt a nap, vissza is tértek otthonaikba, és az élet ment tovább a maga útján.

Miután kellően kiismerték és hozzászoktak új erejükhöz, mágiájukat az élőkön is elkezdték gyakorolni. Először Corlain lakosságából raboltak el embereket, és az éj leple alatt a Manorba vitték őket. Az őrökre pedig átkot szórtak, hogy a Coven szolgáiként viselkedjenek. Hamarosan egész Corlain az ő uralmuk alatt állt, és azok, akik a rengeteg eltűnés után nem menekültek el Arom’s Standbe, szintén egy varázslat alatt álltak, amely a Covenhez kötötte őket, hogy a megfelelő időben majd szolgáljanak nekik.

Miután Corlaint megszerezték, a Coven a közeli településeket is elkezdte behálózni követőivel. Littlefield nővért Arom’s Standbe küldték, hogy a menekültek között toborozzon új tagokat. Adela nővér mágiája segítségével átvette a teljes irányítást a Watchman’s Rise katonái felett. Noella Briarwood nővér Falconhurstbe ment, ahol fejlett mágiája segítségével létrehozott egy Briarwood nevű alszervezetet, amely vesszőből font emberekből, ún. wickermanekből állt. A Briarwood megtámadta Falconhurst lakóit, és a tenger mellé kényszerítették őket. Egy másik boszorkányt Bleak Hill Minde-ba küldtek, hogy egy egész póksereget rontottak meg a Drust mágia segítségével, hogy megtámadják a helyi bányászokat.

Matron Levae-t Fletcher’s Hollowba küldték, ahol a nő úgy gondolta, hogy a bánya ősi ereklyéket rejt magában. Lezárta a bejáratot, és egy sereget küldött a falu ellen. A támadás teljesen váratlanul érte a lakókat, akik a közeli hegyen rejtőztek el. Westwood nővért Barrowknoll Cemeterybe, vagyis a temetőbe küldték, hogy az ottani szellemeket láncolja magához, és az így megszerzett lelkeket pedig helyezze a wickermanekbe, vagyis a vesszőből font emberekbe. Több boszorka is Gol Kovalba, illetve Gol Osigrba ment, hogy újraindítsák az emberek és a Drustok háborúja során használt Drust szerkezeteket.

A legsikeresebb hadjáratuk azonban Glenbrook Homesteadben volt. Egy Mary Hayes nevű hölgynek, akit ebből a faluból toboroztak a Covenbe, sikerült a teljes lakosságot a Coven szolgálatába állítania. A férfiakat kicsalta az erdőbe, ahol ellopta a szívüket, majd távozott, és az egész falu kiürült. A Carver’s Harborba utazott boszorkány a helyi henteseket disznókká változtatta, és Roland Hacksaw-t azzal az átokkal sújtotta, hogy folyamatosan kolbászokat készítsen. A Helena Gentle nevű boszorkány Fallhavenbe utazott, hogy ott a helyi lakosokat megrontsa azzal, hogy állataikat különösen agresszívvé varázsolta, a terményt elpusztította, és örök időkre megfagyasztotta őket az időben.

Miközben a Coven befolyása egész Drustvarban elterjedt, Corlain továbbra is a főhadiszállásuk és haditerveik kiindulópontja volt. Lady Waycrest, akit csak az „Anyának” hívtak, visszahúzódott Waycrest Manor falai közé, miközben követői az egész vidéket bejárták. Egyre több tagot toboroztak és képeztek ki Corlainben, és a boszorkányok száma egyre nőtt.

Lucille Waycrest tragikus nagy napja

Lucille Waycrest, Meredith és Arthur lánya azonban mit sem sejtet abból, hogy anyja mit művel éjszakánként. Szüleivel együtt Corlain városában élt, ahol viszonylag normális és átlagos gyerekkora volt, bár több alkalommal is vérlegyek csípték meg. Anyjával kapcsolatban az egyetlen megérzése az volt, hogy időnként kegyetlen természetűnek találta.

Felnővén Lucille egy helyi kereskedőbe, Alexander Treadwardba szeretett bele. Anyja nem volt elragadtatva a választásától, hiszen Alexander egyszerű közember volt, apja viszont tudta, hogy Lucille csak a szívét követi, és ezért kész volt elfogadni a vő-jelöltet. Azonban a ceremónia szörnyű véget ért: Alexandert a szertartás alatt Roland, a Kés meggyilkolta.

Ekkoriban kezdődtek a rejtélyes eltűnések és halálesetek szerte Drustvarban. Az emberek nem bíztak az idegenekben, mindent és mindenkit gyanúsnak találtak. Így történt, hogy Lucille-t elfogták Fletcher’s Hollowban, miután a falu a wicker manek áldozata lett. Mivel idegen volt a településen, ezért megvádolták boszorkánysággal és azzal, hogy ő hozott sötét átkot a falura és nyilvános akasztásra ítélték.

Szerencsére azonban a Waycrest Guard Marsallja, Everit Reade és a Szövetség bajnoka segítettek Lucille-nek, hogy kiállja a három próbát, amellyel bebizonyíthatta, hogy nem boszorkány. Bár Everit Reade erőnek erejével akarta kiszabadítani a lányt, Lucille meggyőzte, hogy népének nem eshet bántódása, és joguk van őt megvádolni és tárgyalás elé állítani. Először azt kellett bebizonyítania, hogy tud hányni, ezért sauroliskek mérgét ette meg, melyet az emésztőrendszere nem volt képes befogadni. Ahhoz, hogy bebizonyíthassa, képes sírni, egy klasszikus módszerhez folyamodott: egy hagymát tartott az arca elé. És mivel azt is bizonyítania kellett, hogy a vérlegyek nem kerülik el őt, ezért hagynia kellett, hogy a rusnya dögök össze-visszacsípjék őt.

Azonban a tesztek sem tántorították el attól Henry Framert, hogy ne Lucille-t vádolja Fletchers Hollow megátkozásával. Nem volt más választás, ki kellett deríteni, hogy valójában mi áll a szörnyű jelenségek hátterében.

Lucille tisztázása a boszorkányság vádja alól

Az átok kiderítésében Fletcher’s Hollow polgármester asszonya, Evelyn Pare volt segítségükre, aki elmondta, hogy a wickerek között három furcsa ruhában öltözött nőt látott. Amikor a három nővel, Mooringgal, Earlyvel és Ashwellel szembeszálltak, a nők elejtették egy-két megjegyzést arra vonatkozóan, hogy a Coven előbb-utóbb el fog nyelni mindenkit és mindenki nekik fog behódolni. Miután legyőzték a nőket, egy levelet is találtak, amelyben egy Matron Leave utasítást adott a nővéreknek arra vonatkozóan, hogy biztosítsák a várost számukra, mert a város bányájában és a közeli romok között értékes ereklyék lehetnek.

A levéllel sikerült végre tisztázni Lucille nevét, és fel is mentették az ellene felhozott vádak alól. Azonban amikor kiszabadították, Widdowson nővér rajtuk ütött csapatával, hogy elfogják Lucille-t, azonban a támadást sikeresen visszaverték.

Lucille Waycrest eddigre elhatározta, hogy le kell győzniük ezt a rejtélyes Covent. Mivel úgy gondolta, hogy a Coven és a drustok között kapcsolat állhat fenn, ezért a szárazföldről érkezett hőssel együtt a hegyekben található családi kunyhójukhoz mentek. Itt egy titkos szobában rátaláltak arra a dokumentumra, amit a Waycrest család évek óta rejtegetett, és amely egy bizonyos Order of Embers (Parázs Rendje) tevékenységéről és a drustokról szólt.

Az Order of Embers

Azokban az időkben, amikor az emberek először győzték le a drustokat, a tudósok voltak nagy segítségükre. Ők ugyanis rájöttek arra vizsgálódásaik során, hogy hogyan lehet a drustok mágiáját legyőzni, illetve azzal szembeszállni. Ezt a tudást megtartották, óvták, védelmére pedig egy rendet, az Order of Emberst, vagyis a Parázs Rendjét hozták létre, amelynek tagjai végül sikeresen szembeszálltak a drustokkal és legyőzték őket.

A Rend tevékenységéről szóló kötettel a hónuk alatt Lucille és a hős Arom’s Standhez lovagolt. Itt Lucille dekódolt pár oldalt a könyvből, és rájött, hogy a drustok mágiája érzékeny az ezüstre. Ha helyes volt a feltételezése, akkor a Covennek is érzékenynek kellett lennie az ezüstre. Egy ezüst tű segítségével sikeresen ki tudták szűrni a menekültek közül azokat, akik valójában boszorkányok voltak és ártani akartak Mindeközben Marshall Everit újabb és újabb tagokat toborzott annak érdekében, hogy sikeresen feléleszthessék a rendet, amely egyszer már szembeszállt a drustok mágiájával. Miután elég újonc összegyűlt, Lucille a régi kötetből vett szavakkal egy ceremónia keretében felélesztette az egykori Order of Emberst.

A Coven legyőzése

Miután Arom’s Standet biztosították, az Order of Embers egy offenzívába kezdett a Coven ellen. Míg a Szövetség követe és Inquisitor Joan Cleardawn Falconhurstbe mentek, hogy alkímiás tüzet szerezzenek Warren Ashtonetól, a többiek a Watchman’s Rise-hoz utaztak. Miután meghozták az alkímiás tüzet, a Rend megtámadta a tornyot Watchman’s Rise-nál, legyőzték a vezetőket és az épületet irányító boszorkát, Sister Adelát.

Miután megtették a szükséges előkészületeket, az Order of Embers Upper Corlainnél megkezdte a támadását, és sikeresen előrenyomult egészen Waycrest Manorig, hogy megmentsék Lucille szüleit. Itt azonban Lucille és mindenki más is szembesült a szörnyű igazsággal: hogy az Anya, a Coven vezetője valójában nem más, mint Lucille édesanyja.

Az Anya a drustok mágiájának segítségével megfertőzte Everitet, és Lucille hiába biztatta, hogy szálljon szembe a fertőzéssel, végül kénytelen volt végignéznie barátja halálát. A holttest mellett zokogó Lucille megesküdött rá, hogy elmegy az otthonukba, és leszámol az édesanyjával és véget vet a Coven uralmának.

Egy kisebb csapatot összegyűjtve Lucille Waycrest benyomult az ősi családi otthonba, hogy leszámoljon mindazokkal a rémségekkel, amelyeket a drustok igyekeztek előidézni. A harcok során saját édesanyjával és megrontott édesapjával is le kellett számolnia. A végén pedig Gorak Tul is testet öltött, azonban Inquisitor Mace-nek és a csapatnak sikerült száműzniük és visszaszorítaniuk őt Throsba.

Miután Lucille megtisztította nemcsak a Waycrest Manort, hanem egész Drustvart Gorak Tul és a Coven fenyegetésétől, egy ceremónia során Arom’s Standnél Joan Cleardawnt nevezeti ki a Waycrest Guardok új marsalljává. Ő maga pedig a Waycrest ház fejeként átvette az irányítást Drustvar felett, majd ott vol Boralusban, amikor Katherine Proudmoore a lányát, Jainát nevezte ki az új Lord Admirálissá. Lucille a Waycrest ház nevében hűségéről biztosította a Proudmoore-okat és a Szövetséget is.

FavoriteLoadingAdd hozzá kedvenceidhez

Gitta

Gitta vagyok, a WoWLore Fordítások blog írója és gazdája. 2008 óta játszok a WoW-val kisebb-nagyobb megszakításokkal (mostanában inkább nagyobbakkal). 2010 nyara óta fordítok lore témájú írásokat magyar nyelvre. 2011. januárjában indítottam el saját blogomat, a WoWLore Fordításokat, mely mára a legnagyobb magyar nyelvű lore-ral foglalkozó oldal. 2015-ben írásaim egy részéből gyűjteményt hoztam létre Azerothi Históriák néven, mely 2016. decemberében nyomtatott formában is megjelent (jelenleg csak elektronikusan elérhető).