A Warsong klán és egykori legendás vezetőjük, Grommash Hellscream története – írta Neston

„Mikor meghallod az üvöltésünket és megérzed a remegő földet a lábad alatt, megtudod, mit jelent a Warsong!”

A Warsong klánt mindig is az egyik legerősebb és legvadabb ork klánként tartották számon. A klán otthona az élővilágban gazdag Nagrand volt. Itt, a szent Oshu’gun hegy közelében éltek táboraikban, ahonnan rendszeres hadjáratokat vezettek az ogrék ellen. A közelharc mesterei voltak, néhányan közülük elérték a Blademaster rangot is, ami egyébként a Burning Blade klán harcosaira volt jellemző. A klán neve a csatakiáltásaikról, illetve a harci dobjaik ritmikus hangjáról kapta a nevét. Ha Draenoron felzendültek az ogrék koponyáiból és talbukok bőréből készített dobok hangja, Nagrandban mindenki tudta, hogy a Warsong háborúba indul…

Grommash Hellscream
A klán leghíresebb vezére, Grommash (röviden: Grom) Hellscream igen fiatalon lett törzsfőnök- csak néhány évvel volt idősebb, mint Durotan vagy Orgrim. Habár néhány pletyka terjengett az elődje haláláról, a Warsong klán soha nem vonta kétségbe Grom uralmát.  Amint vezér lett, feketére festette az alsó álkapcsát (ez egyfajta hagyomány volt a Warsong törzsfőnököknél).

Uralma korai éveiben főként az ogrékkal háborúzott. Egy hadjárat alkalmával, amikor különösen mélyre merészkedett az ellenség területére, az ogrék olyan súlyosan vágtak vissza, hogy majdnem teljesen elpusztították Grommash seregét. A harcokban halálosan megsérült Grom párja, Golka is. Azonban, amikor az ork asszony a halálért könyörgött, megvetően „fogak nélküli farkasnak” nevezte párját, aki inkább a halál megváltó ölelését akarta, mint élni, és otthagyta szenvedni a csatatéren. A többi haldokló harcost, akik inkább a halált választották, hasonló jelzővel illette, úgymint „hajlik, mint egy fűszál”.

A harcok után Grom gyorsan összehívta megmaradt erőit, hogy levadássza az ogrékat. Azonban ismét csapdába került, ahol őt magát is elfogták. Az ogre hadúr kikötözte egy fához, és napokig éheztette – így próbálta megtörni őt. Azonban, míg a teste lassan elsorvadt, és csontig lesoványodott, Grom akaratát soha nem tudta megtörni. Kijelentette, hogy „ennek a farkasnak még megvannak a fogai”, és amikor az ogre hadúr óvatlanul közelebb jött, megölte őt. Úgy tért vissza a klánjához, mint „a Vasakaratú Hadúr”.

Bár a pontos dátum nem ismert, mielőtt Golka meghalt, életet adott egy fiúnak. A gyermeket Garroshnak nevezték el.

A Horda felemelkedése

Ezidőtájt, Gul’dan és a Shadow Council manipulációi folytán az orkok egyre vadabbakká és agresszívabbakká váltak. Hatalmas arénákat építettek, ahol  élet-halál harcot vívtak egymással. Néhány klán vezér fel is szólalt, hogy ha ez így megy tovább, romlottságba fog zuhanni az egész ork faj.  Durotan, a Frostwolf klán vezére figyelmeztette fajtársait, hogy ha nem hagyják abba az állandó vérontást, mind a düh és harag feneketlen vermében fognak elpusztulni. Szavai süket fülekre találtak, mivel az olyan erős törzsfőnökök, mint Grommash, magukat a háború és dominancia új korának bajnokaiként kiáltották ki.

Akármilyen makacs is volt, mégis Grommash volt az első, aki örömmel fogadta a háborút, amikor Ner’zhul figyelmeztette az orkokat az „új – régi ellenségre”, a draenei-ekre. És ő volt az első vezér, aki ivott Mannoroth Veremúr véréből is, ezzel évtizedekre démoni átok alá hajtva népét.  Miután ittak a démoni vérből, Grommash vezette az inváziót Shattrath városa ellen. A draeneik úgy jellemezték, hogy egy tetovált, lángoló szemű hatalmas ork, aki egy gonosz kinézetű csatabárdot hordoz, hosszú, hollószínű hajjal, és szurokfeketére tetovált alsó állkapoccsal. A Védelmező Nobundo elleni harcban jobb kezének ujjai eltörtek, de ő ezen csak mosolygott. Rövid idő lefolyása alatt bevették a várost.

A démoni romlás egyre jobban elhatalmasodott az orkokon. Lassan már egymást irtották feneketlen dühükben. Érezvén, hogy eljött az idő, Gul’dan egyesítette a háborúzó klánokat. Megszületett a Horda. Ugyanakkor, látva azt, hogy az olyan erős hadurak, mint Grommash vagy Durotan, nem tudnának egymás parancsának engedelmeskedni, Gul’dan egyik bábját, Blackhandet ültette a Horda élére, mint Warchief. Blackhand parancsnoksága alatt a boszorkánymester letesztelte a Hordát a közelben élő békés draeneiken. A teszt minden várakozást felülmúlt, a draenei-k majdnem kipusztultak. Gul’dan elérkezettnek látta az időt, megkezdődött a Dark Portal megépítése…

A Dark Portalon túl

A Warsong klán nem igazán vett részt az Első és a Második háborúban, köszönhetően Gul’dan ármánykodásának. A Horda úgy szenvedett vereséget a lordaeroni Szövetségtől, hogy Grommash és klánja nem igazán került szembe az emberekkel.

A Warsongot igazából csak a Második háború után vetették be, amikor újjáépítették a Hordát. Grommasht azzal a feladattal bízták meg, hogy szerezze meg Gul’dan koponyáját, és további ereklyéket Azeroth-ról. Miután a Dark Portalt újra kinyitották, Grommash és klánja megtámadta Nethergarde Keepet figyelemelterelés céljából, amíg a megszerzett ereklyéket biztonságosan átcsempészik a Portálon.  A következő hónapok harcai alatt a Warsong védte a Dark Portal Azeroth felőli oldalát, de a túlerő végül meghátrálásra kényszerítette őket. Miután a Portalt lezárták, Grommash és klánja Azerothon ragadtak, ahol évekig (sikeresen) bujdostak a Szövetség erői elől.

A túlélés

Mivel otthonuk a Ner’zhulnak köszönhető számtalan portál következtében megsemmisült, Grom és klánja bújkálni kényszerült. Közel 15 évig éltek a vadonban, az emberi civilizáció peremén. Az idősödő Grom lassan ráébredt a sámánizmus, és a boszorkánymesterség különbségére, és arra, hogy hatalmas szerepet játszott abban, hogy ilyen romlásba és becstelenségbe taszíttatott a népe.  Folyamatosan harcolni kényszerült saját démonai ellen, miközben klánja egyre inkább elvesztette régi nagyságát és vadságát. Ez a letargikus időszak akkor ért véget, amikor Grom találkozott egy ifjú és erős orkkal, aki a Thrall nevet viselte. Erőt merítve a fiatal ork akaraterejéből, elkezdte Thrallnak megtanítani az orkok régi útját. Mesélt neki azokról az időkről, amikor még az ork faj becsületes és hatalmas volt, mielőtt eljöttek a démonok. Ezután Thrall segítségével egyesítették erejüket Orgrim Doomhammerrel, valamint Thrall klánjával, a Frostwolffal, hogy felvegyék a harcok az emberek ellen, és kiszabadítsák ork testvéreiket az internáló táborokból.

Miután valamennyi orkot felszabadították, Thrall utasítására elhagyták Lordaeront, és Kalimdorra hajóztak, hogy új földet szerezzenek maguknak, és letelepedhessenek.

Kalimdor inváziója

Ezen az új földön Grommash újra érezni kezdte lelkében a démoni átok bizsergető fájdalmát. Mikor – Thrall közvetlen parancsai ellenére – Stonetalon Mountainsban megtámadott egy emberi települést, a Warchief utasította őt és klánját, hogy vonuljanak Ashenvale erdejébe, és kezdjék meg a faanyag gyűjtését az építkezésekhez. Azonban alig kezdődött meg a termelés, a Warsongot megtámadták az éjelfek, akik az erdőben éltek. Grom és harcosai – néhány eszement goblin tűzszerész segítségével – visszaverték a támadást, és rengeteg éjelffel végeztek, ami azonban felkeltette a figyelmét Cenarius félistennek is. Elhatározta, hogy megbosszulja a levágott éjelfeket, és gyermekei – a driádok, és a liget őrei – segítségével rátámadt az orkokra. Úgy tűnt, hogy Cenarius tudott valamit az orkok múltjáról, mivel „démon-szülte nyomorultaknak” nevezte őket, mire Grom azt felelte, hogy már lerázták magukról a rabigát, és többé már nem a démonok szolgái. Azonban a félisten nem hitt a szavainak, és módszeresen elkezdte legyilkolni az orkokat. Az orkok hamar felfedezték, hogy a közönséges támadások hatástalanok Cenarius ellen. A vég egyre közeledett…

…azonban Grom egyik troll vajákosa felhívta figyelmét egy közeli furcsa energiaforrásra, ami talán segíthet legyőzni a félistent. Mikor Grom utánajárt a dolognak, egy kutat talált, ami tele volt vérrel. Ez a vér Mannoroth-é volt, akinek uralma alatt egykor az orkok szenvedtek. Mannoroth mindenképpen el akarta pusztítatni Cenariust, mivel a félisten egyszer már megakadályozta a Burning Legion terveit az Ősök Háborúja alatt. A veremúr Tichondrius javaslatára újra megkörnyékezte vérével az orkokat abban a reményben, hogy még egyszer elcsábítja őket a hatalom, és képesek lesznek végezni a félistennel.

Mikor Grom odavezette a csapatát a titokzatos kúthoz, a vajákos közölte vele, hogy a kút valószínűleg démoni energiákat tartalmaz, az egyik harcosa pedig azt mondta neki, hogy ha isznak a démoni vérből, szembe mennek mindazzal, amit eddig Thralltól tanultak. Ezek azonban nem érdekelték a Warsong klán fejét. Teljesen kétségbeesett a félisten és az éjelfek jelentette fenyegetéstől, és ismét ivott a vérből, majd utasította harcosait, hogy kövessék a példáját. A démoni energiáktól vezérelt orkok megtámadták és elpusztították Cenarius erőit. Még maga a félisten se volt ellenfele a felbőszült ork törzsfőnök démoni energiáktól acélozott erejének…

Miután Cenarius elesett, megjelent maga a veremúr is. Mikor elmondta, hogy a vérének elfogyasztásával a Warsong ismét az uralma alá került, Grom teljesen elszörnyedt, de ez volt az egyik utolsó gondolata, mielőtt a veremúr teljesen az uralma alá nem hajtotta.  Miután Thrall megtudta, mi törént öreg barátjával, az új szövetségeseikkel, Jaina Proudmoore-ral és embereivel felvették a harcot a megrontott klán ellen.  Mikor Thrall elérte a megrontott törzsfőnököt, az elmondta neki a szörnyű igazságot a démoni vérről. Ezután a Warchief Cairne Bloodhoof és taurenjei segítségével elfogta Gromot, és Jainához vitték, hogy ő és más varázshasználók felszabadítsák a démoni rontás alól.

Megváltás és halál

Miután Grom felszabadult a démoni befolyás alól, elindultak Thrall-lal, hogy levadásszák a veremurat. A hatalmas démont a most Demon Fall Canyon néven ismert helyen találták meg.  Először Thrall támadt rá a Doomhammerrel a kezében, ám a hatalmas leviatán könnyedén félresöpörte a Warchiefet.  Miután Mannoroth kigúnyolta Gromot, és azt mondta neki, hogy hasonlóak, a Warsong klán törzsfőnöke megrohanta a démont, majd a mellvértjét eltörve belecsapta a Gorehowl-ot a démon mellkasába, kettévágva annak szívét.  Halálosan megsérülve, Mannoroth-ot szétvettették a pokol lángjai, aminek robbanását Grom is elkapta.

Mikor Thrall sántikálva odaért a földön fekvő Grommashoz, még éppen látta a vörös izzást eltűnni a szeméből; a démonok átka, ami évtizedekig tartotta befolyása alatt az orkokat, örökre véget ért. Legjobb barátjával az oldalán, Grommash Hellscream úgy halt meg, hogy végleg feloldotta az orkokat sújtó rontást, és elcsendesítette a suttogást a lelkében. Mannoroth halálával a Légió bilincse az orkokon végleg összetört. Ezzel a tudattal Grommash Hellscream, a Warsong klánból, feloldozott lélekkel hagyhatta itt ezt a földi életet.

Örökség

Halála utána Grom heves viták középpontja lett. Az orkok Hellscreamre általában úgy emlékeznek vissza, mint hősre és megmentőre, aki feloldozta őket a démoni megrontás alól. Ugyanakkor ő volt az első törzsfőnök, aki ivott a vérből, ezzel Mannoroth uralma alá hajtva népét. Mindazonáltal Grom mégis megmaradt egy hősnek, akinek haláláról a mai napig megemlékeznek a Horda tagjai.

Outlanden Thrall találkozott Grommash fiával, Garrosh-sal. Az ifjú ork a Vörös himlő által nevezett betegségben szenvedett Garadarban, ahol a Mag’har elnevezésű törzsnek volt a vezére. A fiatal Hellscream szégyellte az apja örökségét, nem tudva annak önfeláldozásáról. Mikor megtudta Thralltól az igazságot, büszkeség töltötte el, és Thrallt követve Azeroth-ra utazott, ahol átvette apja egykori helyét mint a Warsong törzsfőnöke, később pedig ő lett a Horda Warchiefe, egészen addig, amíg a Horda többi vezetője és a Szövetség el nem távolították posztjáról.

Ashenvale déli részén, a Demon Fall Canyon néven ismert helyen áll Grommash emlékműve. A felirat rajta:

„Itt nyugszik Grommash Hellscream, a Warsong klán törzsfőnöke.
Az átok, ami évtizedekig sújtotta népünket, sok szempontból Grommal kezdődött és végződött. A neve „az óriás szívét” jelenti a nyelvünkön, és ezt a nevet százszorosan kiérdemelte, amikor Mannoroth elé állt – és saját vérével nyerte meg a szabadságunkat.
Lok’Tar Ogar Nagy Testvér, a Warsong soha nem felejt!
– Thrall a Horda Warchief-e”

A Warsong jövője

Grommash Hellscream halálával a klán élére fia, Garrosh került.  A Warsong klán jelenlegi tartozkodási helye Ashenvale, ahol máig a fafeldolgozást felügyelik, aminek következtében rendszeresen összecsapnak az éjelfekkel.

A Lich King elleni háború idején a klán nagy része Northrenden, Warsong Holdban állomásozott, ahonnan ők és a Horda más egységei indítottak támadást az élőholtak ellen.

A Cataclysm ideje alatt az újra kirobbanó Horda-Szövetség háború következtében a Warsong klán ismét teljes erővel folytatta Ashenvale meghódítását.

Orgrimmar ostroma végeztével Garrosh-t elfogták, majd Pandariára vitték, hogy elnyerje a büntetését. Garrosh távozásával nem tudni, hogy most ki vezeti a klánt.

Nevek, helyszínek, szervezetek magyarul:

Warsong clan = Csatadal klán
Blademaster = Penge mester
Burning Blade = Lángoló Penge
Grommash Hellscream = Pokolsikoly Grommash
Shadow Council = Árny Tanács
Frostwolf clan = Fagyfarkas klán
Dark Portal = Sötét Kapu
Stonetalon Mountains = Kőkarom hegység
Ashenvale = Kőrisfa völgy
Burning Legion = Lángoló Légió
Warchief = Hadfőnök
Demon Fall Canyon = Démon Vész Kanyon
Doomhammor = Sorspöröly / Végzetpöröly
Northrend = Északszírt
Warsong Hold = Csatadal Erőd

Add hozzá kedvenceidhez