Aethas Sunreaver, a Kirin Tor főmágusa

Aethas Sunreaver Silvermoon szülötte, a Scourge és a Burning Legion (Lángoló Légió) támadásainak túlélője mind Silvermoonban, mind Dalaranban. Ő volt az, aki a Quel’Thalas és Dalaran közötti modern együttműködés létrejöttét sürgette, végül azonban képtelen volt megóvni a Kirin Tor semlegességét és végig kellett néznie, ahogy őt és társait ismételten kiűzik Dalaranból, vagy bebörtönzik őket abba a Violet Holdba, ahol egykori hercegüket, Kael’thast is őrizték, akit Garithos és ember katonái akartak kivégezni. Aethas Sunreaver egész életében vékony jégen táncolt, és sokszor kemény árat kellett fizetnie ezért. De ki ez az elf, akinek arcát eddig egyszer láthattuk?

A Hatok Tanácsának (Council of Six) tagja

Aethas Sunreaver családjáról és őseiről nem tudunk semmit, ahogy nem tudjuk az életkorát sem, habár úgy tűnik, hogy egy fiatalabb elfről van szó. Aethas megélte, ahogyan a High elfekből (nemes elfek) kialakultak a Blood Elfek (vérelfek), és Kael’thas közvetlen alárendeltje lehetett, mivel az egykori herceget ő helyettesítette Dalaranban. Aethas is a Hatok Tanácsának tagja volt akkor, amikor Dalarant Northrendre költöztették. Ebből kifolyólag Aethas első kézből szembesült Malygos őrületével és a Nexus Háborúnak nevezett azonnali megoldásra váró konfliktussal, és emiatt döntött úgy, hogy Dalaran megsegítése érdekében elmegy Silvermoonban, hogy ott előadja a Hatok Tanácsának kérelmét Lor’themar Theron kormányzónak és Grand Magister Rommathnak.

Ez azonban nem sült el túl jól Aethas számára. Rommath a Kirin Tort is felelősnek tartotta abban, hogy a Burning Legion támadása után Dalaran romjai között Kael’thast bebörtönözhették, és Garithos majdnem kivégeztette őt és a blood elfeket a Scourge elleni harc során. Aethas semmi olyat nem tudott tenni, vagy mondani, amivel Rommathot meggyőzhette volna arról, hogy akár csak egyetlen mágust is elengedjen Silvermoonból azért, hogy segítsen a Kirin Tornak Malygos-szal szemben. Valójában csak Sylvanas Windrunner közbeavatkozása miatt egyeztek bele abba a blood elfek, hogy részt vegyenek a Northrenden zajló konfliktusokban, és akkor is csak amiatt, mert Slyvanas szinte megzsarolta őket azzal, hogy ha ezt nem teszik meg, akkor elveszítik a Horda támogatását. Aethas nem ilyen módszerekkel akarta, hogy Quel’Thalas Dalarant megsegítse. Ő azt szerette volna, ha a blood elfek felújítják a Kirin Tor és Quel’Thalas közötti szövetséget, azt a többezer éves kapcsolatot, amely a két várost azóta egymáshoz fűzte, hogy az emberek az elfek megsegítésére siettek a Troll Háborúk során. Hiszen Silvermoon elfjei voltak azok, akik megtanították az embereket a mágia használatára, amelynek következtében jött létre Dalaran és a Kirin Tor, és Aethas ezt az ősi tradíciót kívánta mindenképpen megőrizni.

Hűsége a Kirin Torhoz köti

Ezenkívül, bár népéhez mindvégig hű maradt, Aethasnak kétségei voltak a Hordával kapcsolatban. Ennek ellenére az ő érdeküket védte akkor, amikor a Kirin Tor a Nexus Háború lefolytatásával kapcsolatos megbeszélést tartotta, és sikeresen érvelt amellett, hogy a Malygos és a Lich King közé szorult Dalaran helyzete túl értékes ahhoz, hogy megengedjék maguknak, hogy elutasítsák azokat, akik harcolnának az ő céljaikért. Ezzel elérte, hogy abban az ősi városban, amit egykor a Régi Horda (Old Horde) megostromolt, most egy külön hordás negyed jöjjön létre. Ugyanakkor Aesthas egyre kevésbé bízott meg Garrosh Hellscreamben és gyanakodva nézte az ork befolyásának erősödését. Miután legyőzték Malygost és a Lich Kinget, egy időre Aethasnak csak a Kirin Torral kapcsolatos teendőivel kellett foglalkoznia, köszönhetően annak, hogy az Alliance és a Horda el volt foglalva Deathwing Kataklizmájával.

Azonban Deathwing legyőzése után Aethas nagyon hamar az események középpontjában találta a Kirin Tort – egy Hordás csapat ugyanis megszerezte a Focusing Irist, miután megölték a varázstárgyat szállító kék sárkányokat. Rövidesen Jaina Proudmoore is feltűnt Dalaranban, hogy segítséget kérjen Theramore megostromolt szigete kapcsán. Aethas pedig – annak ellenére, hogy tisztában volt azzal, hogy ezzel elveszítheti azt a modern kori semlegességét a varázsló városnak, amelyért olyan sokat harcolt, – szintén esztelennek találta Garrosh tettét, és szavazatával támogatta azt az elképzelést, hogy egy megelőző beavatkozás keretében próbálják meg a Hordát lebeszélni a további támadásokról. És ezzel a szavazattal ítélte saját magát és frakcióját arra Aethas, hogy majd újra száműzzék őket. De honnan tudhatta?

Az őt égető láng őrzője

Igaz, hogy Aethas volt az, aki Thalen Songweavert javasolta erre a küldetésre, de így tett Rhonin is. Egyikük sem láthatta előre a férfi árulását. Rhonin halála után Aethas megesküdött arra, hogy jóváteszi azt, amit Thalen okozott – talán a bűntudatnak és a kiegyezésnek ez a szelleme vezette arra, hogy ő is támogassa Jaina Proudmoore kinevezését a Hatok Tanácsának élére, arra a pozícióra, amit korábban Rhonin és előtte Jaina tanára, Antonidas töltött be.

Ugyanakkor a szűklátókörűség és az arrogancia jele is lehet az, hogy Aethas nem látott semmi problémát ezután abban, hogy visszatérjen Silvermoonba, és segítsen Lor’themarnak és Rommath-nak a mogu lélek-börtönök felkutatásában, holott tudta, hogy ezt a kutatást majd a Horda háborús gépezete fogja hasznosítani. Ezalatt kitette magát a Sha energiáinak és hangosan hőzöngött a Garrosh Hellscreammel szembeni bizalmatlanságáról, és egészen odáig ment, hogy a Garrosh-nak való szolgálatot egykori szeretett hercegük, Kael’thas bukásához vezető úthoz hasonlítsa. Mielőtt még kiszabadították volna a Sha fennhatósága alól, Aethas azt is kijelentette, hogy a Sin’doreieknek fel kéne szabadulniuk a Horda alól, és a saját útjukat kéne járniuk.

Azonban volt egy másik mágus, Fanlyr Silverthorn, aki tetteivel megakadályozta, hogy Aethas szavainak bármilyen hatása legyen. A Sunreaverek tagjaként Fanlyr Lor’themart és rajta keresztül Garrosh Hellscreamet szolgálta, ezért végül segédkezett annak a tervnek a végrehajtásában, amivel betörtek Darnassusba, hogy onnan a Divine Bellt ellopják, és ennek során Sunreaver portálokat használt, hogy Dalaranon keresztül jussanak el Darnassusba és onnan vissza. Jaina, akit Theramore elpusztítása mélyen megrázott, és akinek azon kérelmét, hogy a Kirin Tor semlegességét megtörve a Pandariában zajló háború során az Alliance-t segítsék, már elutasította egyszer a Tanács, teljesen elvesztette uralmát jogos haragja felett. És Aethas nagyon hamar szemtől szembe találta magát a varázslónő haragjával.

Jaina ugyanis visszatért Dalaranba, és magához hivatta Aethast, hogy számot adjon a Sunreaverek tetteiről. Aethas azt állította (és lehet, hogy tényleg így van), hogy neki fogalma sem volt a lopásról és az abban vállalt szerepről. Ennek ellenére hiába támogatta Jainát a múltban két alkalommal is, ezzel a varázslónőt nem lehetett meggyőzni, és a most már feldühödött varázslónak megmutatta, hogy hiába volt főmágus, attól még hatalmánál fogva ő volt a feljebbjáró. Elfogta Aethast és Rhonin özvegye, Vereesa Windrunner segítségével megkezdték Dalaran megtisztítását a Sunreaverektől. Brutális volt, kompromisszum nélküli, és teljességgel elfogadhatatlan volt mindazon blood elfek számára, akik korábban a Scourge invázióját átélték és azt, hogy Garithos a blood elfeket a Violet Holdba börtönözte be. Ezzel nemcsak Lor’themart lökték még inkább a Horda karjai közé, de miután Rommath és a Horda egyik hőse kiszabadították Aethast, ez végül a mágust és a Sunreavereket is teljességgel Silvermoon Régens-kormányzójának szolgálatába állította. Így találta magát Aethas Pandarián, ahol Lor’themar nevében a Hordát szolgálta teljes mellszélességgel.

A Sunreaver Támadás

Vajon tudott a Divine Bell ellopásáról? Elképzelhető, hogy igen, de ugyanígy elképzelhető, hogy senki nem mondott róla semmit neki – tekintve, hogy Rommath nem igazán bízott benne, mivel a Kirin Torhoz húzott, illetve Lor’themar eléggé neheztelt rá amiatt a kommentje miatt, hogy Garrosh ugyanúgy a romlásba fogja vinni Silvermoont, mint Kael’thas. De ez akkor már nem számított. Miután kiűzték őket Dalaranból, a Sunreavereknek nem volt lehetőségük máshova menni. Akár akarták, akár nem, muszáj volt a Hordának dolgozniuk.

Aethas Sunreaver mindig is vékony határmezsgyén mozgott, és ennek az árát drágán meg kellett fizetnie. A semlegesség és az elköteleződés között járva egyre vékonyabb és vékonyabb lett előtte az út, míg végül teljesen eltűnt a hatalmas nyomás alatt, és Aethas Sunreaver az Isle of Thunderen ott találta magát, hogy pontosan azzal a szervezettel áll háborúban, amelynek nemrég még vezető tagja volt és amelynek vezetőjét ő maga választotta. De igyekezett kibújni a közvetlen összetűzés alól. Ő maga a Sunreaverekkel együtt inkább a szaurokokra és a mogukra fókuszált a szigeten lévő ellenséges frakció helyett. Igyekezett Lei Shenre és az ő mágiájának eredetére összpontosítani, és végül meg is fejtette, hogy a szigetet miért védték a természetellenes viharok.

Lei Shen erődjének támadása során azonban nem kerülhette el a szembenézést egykori társaival. Miközben végre átjutottak Shan Bu seregén, szembetalálták magukat Jaina Proudmoore-ral, aki felszólította Lor’themart, hogy adja át neki Aethast, tekintettel arra, hogy a főmágus még a Kirin Tor tagja volt, amikor elárulta Dalarant. Lor’themar ebbe természetesen nem egyezett bele, helyette arra utasította Jainát, hogy a még Violet Holdban fogva tartott Sunreavereket engedje szabadon. Végül Taran Zhu volt az, aki pontot tett a helyzet végére, és mindkét felet kötelezte arra, hogy a közös ellenségre való tekintettel tegyék félre viszályaikat, aminek nagy nehezen mind Lor’themar, mind Jaina engedelmeskedett.

Aethas számára hatalmas elégtételt jelentett, mikor lassan a Horda is kezdte észrevenni Garrosh tevékenységének eltúlzott és tarthatatlan jellegét, amitől ő már a kezdetektől ódzkodott. Orgrimmar ostroma során Bladefist Bayben ő is Lor’themar seregei között volt, és hogy kitűnjön, mennyire fontos is neki és mekkora elégtételt jelent a Garrosh elleni csata, még az arcát is megmutatta és megvált legendás sisakjától.

Legion – Visszatérés Dalaranba

Miután Garrosh legyőzése után lecsillapodtak a kedélyek és a csapatok elindultak az Iron Horde után egy alternatív világba, Azerothon mindenki igyekezett tovább tenni a dolgát. Aethas is csöndben maradt Silvermoonban, azonban az ő fülét sem kerülték el azok a pletykák, amely szerint Khadgar igencsak ellentétes felfogást vall Jainával szemben a Kirin Tor hovatartozásáról. Nyíltan nem tett semmit, de figyelt, hallgatta a beszámolókat, és valószínűleg ő is megtudta, hogy egy távoli, ismeretlen világban, az Iron Horde és a Légió elleni harc során Khadgar nyíltan is segítséget kért a Hordától kalandorok személyében, amelyet meg is kapott.

Jaina Proudmoore azonban továbbra is neheztelt Aethasra, ezért meg sem próbált lépni semmit. Jaina azonban számunkra egyelőre ismeretlen okokból otthagyta a Kirin Tort és Dalarant, és Aethas úgy érezte, hogy itt az ideje, hogy megpróbáljon visszatérni otthonába. Mert bármennyire is a blood elfekhez tartozik Aethas, bármennyire is hű Lor’themarhoz, a szíve mélyén az ő otthona Dalaran és a Kirin Tor. Ezért felvételét kérte a testületbe, de kiderült, hogy nem Jaina volt az egyetlen, aki nem tudott átsiklani a Divine Bell-incidensen, emiatt kérelmét elutasították. Aethas azonban nem sértődött meg, hanem úgy döntött, ezúttal tettekkel fogja bizonyítani hűségét Dalaranhoz. Legrégebbi és legközelebbi barátját kereste fel Dalaranban, a Hatok Tanácsának legrégebbi tagját, Archmage Moderát, azzal kapcsolatban, hogy talán tud segíteni a Kirin Tornak abban, hogy egy igen értékes fegyvert megszerezzenek. Elmondta, hogy tudomása van arról, hogy Anasterian Sunstridernek egy távoli rokona, Lyandra Sunstrider még ma is él, és jelenleg azzal foglalatoskodik, hogy a Kael’thas herceg halálával eltűnt Felo’melornt felkutassa. Ő árulta el Moderának, hogy Lyandrát a havas Northrenden kell keresni.

Aethas remélte, hogy ez az információ, amelyet a blood elfek eddig megőriztek, elegendő lesz ahhoz, hogy visszatérhessen a mágusok közé. Modera azonban elmondta neki, hogy az információ önmagában nem lesz elég, tettekre is szükség lesz. Ezért Aethas csatlakozott ahhoz a mágushoz, akit Modera küldött hozzá, és ketten együtt győzték le a most már élőholt Lyandrát, hogy megszerezzék Felo’melornt. A csata után, melyben egykori jóbarátját kellett megölnie, Aethas visszatért a Violet Citadelben mágus-társával, akit a Felo’melorn új viselőjeként mutatott be, ezután pedig ismételten kérte felvételét az újjá formálódó Hatok Tanácsába.

Khadgar úgy döntött, a kérdést szavazásra bocsátja, és hagyja, hogy a tagok maguk dönthessenek Aethas kérelme felől. Ansirem Runeweaver továbbra is megkérdőjelezte Aethas hűségét, hiszen szerinte egyszer már csúnyán elárulta a Kirin Tort, Karlain és Modera azonban kezeskedett Aethas hűségéért a Felo’melorn felkutatásában és megszerzésében játszott szerepének köszönhetően. Ebben jelentős szerepe volt, hogy Aethas hagyta, hogy ne ő és még csak ne is a Sunreaverek egyik tagja, hanem egy ismeretlen, de harcban jelentős érdemeket szerzett mágus szerezze meg a fegyvert. Végül Ansirem is beleegyezett, és Vargoth és Kalecgos is áldásukat adták arra, hogy Aethas visszatérhessen Dalaranba. Habár azt nem engedték meg, hogy a Hatok Tanácsának tagja legyen, a Kirin Torba visszatérhetett, azonban figyelmeztették, hogy ha most is eljátssza becsületét, akkor nem fogja olcsón megúszni.

Add hozzá kedvenceidhez