A Shal’dorei mint játszható faj?
A Legion kiegészítő története lassan a végéhez közeledik. Jelenleg Arguson tartózkodunk, azonban a történet egyáltalán nem korlátozódik csupán az eredarokra, ahogyan a Legion sem önmagában kizárólag a Burning Legion története. A démonokkal való csatározások mellett itt-ott elszórtan utalásokat találtunk arra, hogy esetleg mi várható a jövőben. És ezekből az utalásokból akár arra is következtethetünk, hogy egy új fajjal játszhatunk – a Shal’doreiekkel. (A kérdést csupán a történet és nem a játékmechanika szempontjából vizsgáljuk – a szerk.)
A Shal’dorei-ok eredete
A Shaldorei-ok, vagy Nightborne-ok (Éjszülöttek) eredetileg night elfek voltak még Kalimdor kezdeti napjaiban. A Legion keigészítő során megismertük történetüket. Amikor rájöttek arra, hogy Azshara Királynő lepaktált a Burning Legionnel, ezek a night elfek úgy döntöttek, hogy egy mágikus védőpajzs mögé zárják magukat a démonokkal szemben. Kiderült, hogy ez részükről jó választás volt, hiszen a Sundering szinte mindent elpusztított Suramar közvetlen szomszédságában. A buborékban élők pedig azt feltételezték, hogy egész Azeroth romokban hever – ezért a buborékban maradtak és önként zárták el magukat a külvilágtól.
De amikor a készleteik fogyatkozni kezdtek, rájöttek arra, hogy ki kell találniuk valamit, amivel biztosíthatják a fennmaradásukat. A számukra fontos arcane mágia és az Eye of Aman’Thul felhasználásával létrehozták a Nightwellt. Ez a mágikus forrás alapvetően különbözik a Well of Eternity-től és a Sunwelltől. Nemcsak energiaforrás, hanem táplálék is. A Nightwell és a belőle kinyerhető Arcwine nélkül a night elfek lassan elsorvadtak volna az éhségtől és végül éhen haltak volna.
Ugyanakkor a pajzs mögött töltött 10000 év nyomot hagyott rajtuk. Mivel még a napfénytől is elzárták magukat, ezek a night elfek lassan egy teljesen más fajjá formálódtak. A Shal’doreiek azonban egy virágzó társadalmat hoztak létre. A tízezer év alatt tökélyre fejlesztették varászló képességeiket. És elszigeteltségük eredményeként szinte tökéletesen fennmaradt példái az ősi Kaldorei társadalom felépítésének.
Napjainkban
A Burning Legion ismételt támadásával azonban minden megváltozott. Amikor Gul’dan Azeroth-ra vezette a Legiont, Suramar sem maradt észrevétlen. És 10000 év után először Suramar közvelten támadásnak volt kitéve – méghozzá egy olyannak, amelyet valószínűleg nem éltek volna túl. Gul’dan egyezséget ajánlott a Shal’dorei-oknak: engedjék be a Legiont mint a szövetségeseiket, adják nekik a Nightwell erejét, és akkor életben maradhatnak. Ha megtagadják ezt a Legiontől, akkor meghalnak. Nem volt túl sok választási lehetőség. Grand Magistrix Elisande mérlegelt minden lehetőséget, majd az egyetlen logikus lépést választotta, amellyel életben tarthatta népét: az engedelmességet.
Ez a döntés azonban nem minden Shal’dorei-nak tetszett. First Arcanist Thalyssra volt a leghangosabb ellenzője a döntésnek. Tiltakozásai eredménye egy gyilkossági kísérlet lett és száműzték a városból. Thalyssra azonban nem adta fel. Az állandóan a feje fölött lebegő veszély ellenére, hogy végül elsorvad, lázadást indított egykori otthona ellen. Voltak mások is Suramarban, akik nem értettek egyet Elisande tettével – olyanok, akik azonban bölcsen befogták a szájukat. Titokban mégis segítettek Thalyssrának előkészíteni a lázadást a város falain belül.
A Legion kiegészítő során mi, játékosok is belopóztunk Suramarba (hugó ott van), és segítettünk a lázadás felvirágozásában. A Suramar történetszál végére a Nighthold ellen indítottunk támadást. És amikor a csata pora elült, Thalyssra és az ő seregei emelkedtek fel győztesen. Azeroth legkiválóbbjainak segítségével legyőzték Elisande-ot és kiűzték a Burning Legiont Suramarból. Ami még fontosabb, kifejlesztették az Arcan’dort, ez a mágikus fát. Az Arcan’dor gyümölcse képes volt megtenni azt, amit sokan lehetetlennek tartottak – képes volt meggyógyítani a Nightborne-ok Nightwelltől való függőségét. A Shal’dorei-ok már nem sorvadnak el.
Miért a Shal’dorei-ok?
Ha a Nightborne-ok története lezárt, akkor mégis miért játszanánk velük? Valójában pont emiatt a történet miatt tűnnek a legalkalmasabbnak arra, hogy új játszható faj legyenek. Minden új fajnak és kasztnak, ami eddig bejött, volt valamifajta háttértörténete már azelőtt, hogy bejöttek volna. Sajnos ezek a háttértörténetek gyakran nem voltak valami kidolgozottak. A Worgeneké például egy brilliáns nyitó történet volt, aztán gyorsan rövidre lett zárva azzal, hogy Kalimdorba lettek küldve. A Wandering Isle pandarenjei sem tértek soha vissza otthonukba, miután elhagyták azt – kivéve a monkok a Legion kiegészítő során.
A Shal’dorei-okkal kaptunk egy teljes, elegánsan elbeszélt történetet, amely pontosan elmagyarázza, hogy kik ők és honnét származnak. A kezdőzónák questjei sokszor nyögvenyelősek, mert az új játékosok számára készültek. A kiegészítők fókusza inkább az újabb szintezésen és az end-game-en van. Az új fajokról csak annyi információt kapunk, hogy érdekesek legyenek, de nem szükségszerűen köteleződünk el mellettük érzelmileg. Csak egy kis ízelítőt kapunk abból, hogy kik ezek az új népek és mik ezek az új kasztok.
Ez azonban nem feltétlenül rossz, és a Blizzard elég ügyesen igyekszik érdekessé tenni ezeket az új kezdő zónákat. De a Shal’dorei-okkal egy olyan új fajt kapnánk, amelynek már a teljes ősi történetét ismerjük. Sokkal személyesebb kapcsolatba léptek karaktereink a Shal’dorei NPC-kel, mint bármelyik másik népnél. És részben a mi tetteink miatt jártak végül sikerrel Suramarban. Mi segítettünk nekik győzni – segítettünk nekik túlélni. Megmentettük őket egy szörnyű, elkerülhetetlennek tűnő végtől.
És ha a Shal’dorei-oknak valaha is okot kell keresniük, amiért csatlakozzanak hozzánk, ez egy elég jó indok.
Indoklás
Ettől függetlenül más tényezők is fontosak. Ott van mindjárt a Shal’doreiek alap tualjdonsága, hogy tízezer évig elzárva éltek egy mágikus pajzs mögött. Azeroth történelméből ennyi idő kimaradt nekik – fogalmuk sincs arról, hogy milyen Azeroth többi része. Most, hogy már nincsenek rászorulva a Nightwellre a túléléshez, van valamilyük, ami korábban nem volt: szabadságuk. Miért ne akarnák látni, hogy mit tartogat Azeroth számukra?
És mivel Suramar történetébe ennyire részletesen belemerültünk, a Blizzardnak nem is kellene túl sok energiát beleölnie a kezdő zónába. Hiszen már megismertük a Shal’dorei-okat és kaptunk egy kezdő történetet. Folytathatnánk onnét, hogy segítenek újjáépíteni Suramart – a helyet, amely már létezik is a játékban. Vagy, egy még érdekesebb szempontból a Shal’dorei karakterünk részese lehetne a lezárult lázadásnak, csak az ellenkező oldalon. Ahelyett, hogy kívülállók lennénk, akik betörnek Suramarba, lehetnénk Suramar polgárai is, akik belülről segítik a lázadást. (Abba ne menjünk bele, hogy a fejlődés során korábbi tartalmakat járna végig a karakter, hiszen Cata óta mindenkinek felborul 60-80 között a sorrend. Ahogy egyszer olvastam, tekintsük a fejlődést úgy ilyen esetben, mintha Chromie visszavinne minket az időben, hogy újraéljük ezeket az eseményeket – a szerk.)
És mivel a Shal’dorei-oknak egyaránt segített az Alliance és a Horde, ezért hasonló helyzetben vannak, mint a pandarenek voltak – szabadon dönthetnének arról, hogy hova csatlakoznak. Lehetnének semleges faj, mint a Pandarenek, és a kezdő zóna végén dönthetnének a frakcióról. Habár lehet, hogy mégis jobban húznak az egyik oldal felé.
És itt jön be a Legion kiegészítő.
Silgryn
Azok a játékosok, akik eljutottak Argusra, talán felfigyeltek egy ismerős hangra a Vindicaaron. Silgryn az első suramari lakos, akivel Suramarban találkoztunk a történet során. A Duskwatch (Alkonyi Őrség) egykori tagjaként Silgryn fontos szerepet játszott a lázadásban, ahol a Nightfallenekhez csatlakozott, hogy felszabadítsák a várost a démonok uralma alól. És miután mindent szépen elrendeztek, ő a Vindicaarhoz utazott, hogy elrepüljön egy másik világra.
Silgryn Vindicaar alsó szintjén, a mission table mögött található. Ha Krokuunban beszélünk vele, akkor felugrik egy olyan lehetőség a dialógus-ablakban, hogy maradjunk ott és hallgatózzunk. Az ezt követő párbeszéd Lady Liadrinnal meglehetősen beszédes.
Sylgrin: Még soha életemben nem hagytam el Suramar határait. Az, hogy láthatom ezt a helyet, megérteti velem, hogy milyen végzet várt volna népemre.
Lady Liadrin: Ahogy majdnem az enyémre is. A sin’dorei-oknak szintén volt egy olyan vezetőjük, aki egyezséget kötött a Legionnel, ezzel megmérgezve minket.
Silgryn: A zabolátlan hatalomvágy a legrosszabb korrupció mind közül. A te néped hogyan tudott továbblépni?
Lady Liadrin: Összefogtunk, hogy kiharcolhassuk a helyünket Azeroth népei között. Aztán rájöttünk, hogy szövetségesekre van szükségünk, akik mellettünk állnak.
Silgryn: És a Horda ezt a célt szolgálja számotokra?
Lady Liadrin: Igen. Ne feledd, a mi utunk sem volt egyszerű, és mi is sötét időket vészeltünk át. De együtt szembenéztünk a világgal, amely gyakran hátat fordított nekünk. Együtt megtaláltuk az erőnket.
Silgryn: Igen értékes nézőpont, Lady Liadrin. Sok mindenen el kell töprengenem.
Érdekes, hogy Silgrynt érdekelni kezdték a szövetségesek és a Horda, ugye?
Korábbi jelek
Ezt a megoldást már láttuk korábban is. A Wrath of the Lich King végén több kisebb jelenet is lejátszódott olyan területeken, amelyeknek nem sok közük volt Northrendhez. Thunder Bluffban egy Aponi Brightmane nevű taurennek volt egy beszélgetése barátjával, Tahu Sagewinddel. An’she elfeledett tanításainak lehetőségéről beszéltek. Darnassusban egy Shen’dralar küldött – egy night elf mágus -, akit Mordent Evenshade-nek hívtak, jelent meg és várakozott arra, hogy Tyrande-dal beszélhessen. Mindkét esetben a játék új lehetőségeit vezették fel. A Cataclysm során lettek tauren paladinok és papok, valamint night elf mágusok.
Éppen ezért egyáltalán nem elrugaszkodott dolog arról beszélni, hogy a Liadrin és Silgryn közötti beszélgetés valami hasonlót vezet fel. A Shal’dorei-oknak lenne okuk az Alliance-hoz csatlakozni, hiszen végülis az ősi night elf társadalom képviselői. A Hordához nem fűzik őket ilyen szálak. De ez az apró beszélgetés a Vindicaaron akár meg is alapozhatta a közöttük lévő esetleges jövőbeli kapcsolatot.
Természetesen nem tudjuk biztosan, hogy a Shal’dorei-ok játszható fajok lesznek-e. Azonban a történetük és küldetés-sorozatuk olyan széles és mély volt, amilyenre még nem nagyon volt példa a játék története során. Remélem, hogy nem ez lesz a befejezés számukra, hanem csak az első fejezete a Shal’dorei-ok történetének.
Forrás: Anne Stickney – Know your lore: The Shal’dorei as a playable race? /Blizzardwatch/
Add hozzá kedvenceidhez
Érdekes ,szerintem egy biztos pont van eddig az új kiegészítőhöz lesznek night elf paladinok mert ugye volt egy ilyen ,,jel”(Hú paladin ami shadowmeldel meredek :D)
Nightborne (Blood Elf Variant)
Highmountain Tauren (Tauren)
Void Elf (Night Elf)
Lightforged Draenei (Draenei)
Ezeket a 7.3 patch datamine során kerül elő. Ezek akár lehetnek játszható modellek is később nem csak NPC-k. A void elf eddig homályos hogy hogy, de majd kiderül.
Így kiválállóként (nem WoW-os) érdekes nézni, hogy hogy alakul a történet, remélem a void ellenes szál nem lesz olyan never ending mint a Légió elleni. S kösz a fordítást, gondolatkifejtést!
Void elf ? Akkor inkább undeadelf akárcsak Sylvanas,mindig is olyan tmogot szerettem volna de ha már adva lenne a bőrszín is 😀
Érdekes ,szerintem egy biztos pont van eddig az új kiegészítőhöz lesznek night elf paladinok mert ugye volt egy ilyen ,,jel”(Hú paladin ami shadowmeldel meredek :D)
Nightborne (Blood Elf Variant)
Highmountain Tauren (Tauren)
Void Elf (Night Elf)
Lightforged Draenei (Draenei)
Ezeket a 7.3 patch datamine során kerül elő. Ezek akár lehetnek játszható modellek is később nem csak NPC-k. A void elf eddig homályos hogy hogy, de majd kiderül.
Így kiválállóként (nem WoW-os) érdekes nézni, hogy hogy alakul a történet, remélem a void ellenes szál nem lesz olyan never ending mint a Légió elleni. S kösz a fordítást, gondolatkifejtést!
Void elf ? Akkor inkább undeadelf akárcsak Sylvanas,mindig is olyan tmogot szerettem volna de ha már adva lenne a bőrszín is 😀