Legendás orkok és a Mok’Nathal lázadás

11 évvel járunk a Sötét Portál (Dark Portal) megnyitása előtt. Draenoron az ork klánok már elkülönülten éltek viszonylagos harmóniában. A draeneiekkel nem voltak sem barátságos, sem ellenséges viszonyban, egymás mellett éltek egymást nem háborgatva. A legjelentősebb ork klánok ebben az időben a Warsong, a Blackrock, a Bleeding Hollow, a Shadowmoon, a Thunderlord és a Frostwolf klánok voltak. Ekkor találta meg őket és figyelt fel rájuk a Burning Legion. Ez volt az Ork Legendák Kora.

Grommash Hellscream

Nagrandban a Highmaul ogrékkal való folyamatos harc a Warsongokat félelmetes nomádokká formálta. A klánt egy Grommash Hellscream nevű harcos vezette. Bár a Highmaulok létszámban fölényben voltak az orkokhoz képest, ez nem riasztotta vissza a bátor klánfőnököt attól, hogy folyamatos támadásokat indítson az ogrék ellen. Hellscream a nagyon gyors mozgású farkasok hátán harcolókkal együtt kihasználta Nagrand dimbes-dombos adottságait, és így ütött rajta az ogrék településein, majd még az ellentámadás előtt ellovagoltak. Ez a taktika annyira sikeres lett, hogy végül szinte az egész régiót megszerezték maguknak a Warsongok, a Highmaulok pedig kénytelenek voltak erődjük falai közé visszahúzódni.

Kargath Bladefist

A Highmaulok megpróbáltatásainak azonban ezzel nem volt vége. Az ogrék régóta tartottak rabszolgaként orkokat, akiket aztán arra kényszerítettek, hogy brutális arénákban küzdjenek az életükért. Az egyik rabszolga, akit Kargath-nak hívtak, lázadást szított a Highmaulok ellen. Letépte a saját karját, hogy kiszabaduljon láncaiból, és arra biztatta rabszolga-társait, hogy ők is tegyenek hasonlóan. Akik megtették, csatlakoztak Kargath-hoz, aki dühösen végigrohant a városon, megölve egykori mestereit.

Kargath a többi egykori rabszolgával együtt megalakította a Shattered Hand (Széttört Kéz) klánt, és Spires of Arakban telepedtek le. A rabszolgaság megkeseredetté és kifacsarttá tette őket, akik egyedül a fájdalmat és a kínt ismerték. Kargath a követőivel együtt olyan véres hagyományokat folytatott, mint az öncsonkítás és az áldozás. Levágott végtagjaik helyére fegyvereket illesztettek, és Kargath így érdemelte ki a Bladefist, vagyis Pengeököl nevet társaitól.

Blackhand

Északra feküdt Gorgrond, a Blackrock orkok hazája. Vezetőjüket, Blackhand törzsfőnököt a világ összes orkja tisztelte. Habár arrogáns és hataloméhes volt, ugyanakkor karizmatikus vezető és kiváló harcos is. Katonái akár a világ végére is hajlandóak voltak követni őt.

A Blackrockoknak volt a legnagyobb, a legszervezettebb és a legjobban felszerelt hadserege az ork klánok között. A klán sámánjai tökéletesre fejlesztették azt, hogy tűz-elementálokat használtak a ritka érc, a blackrock érc megformálásához. A Blackrockok kohói éjt nappallá téve dolgoztak, hogy olyan megbűvölt fegyverzetet és páncélzatot alkossanak, amely szinte sebezhetetlenné tette őket. A Warsongokhoz hasonlóan ők is megküzdöttek az itteni ogre népességgel, de mire a Burning Legion rájuk talált, nagyrészt elűzték őket Gorgrondból.

Kilrogg Deadeye

A Bleeding Hollow sokban különbözött a többi klántól. Ezek a rettentően babonás orkok Tanaan Dzsungel távoli sarkaiban bujkáltak, ahol sötét szertartásaikat gyakorolhatták. Számos fenyegetéssel kellett szembenézniük, genesaurokkal, botanikkal, ogrékkal és arakkoákkal. Ez a sok ellenség a kihalás szélére sodorta a klánt, amikor egy új vezető tűnt fel közöttük: Kilrogg Deadeye.

Mielőtt még törzsfőnök lett volna, Kilrogg részt vett egy beavatási szertartáson, hogy meglesse a jövőt. Kivájta a saját szemét, cserébe megláthatta a saját halálának pillanatát. Ez csak megerősítette őt, hiszen így félelem nélkül mehetett a harcokba, hiszen pontosan ismerte végzetének körülményeit. Annak érdekében, hogy átvehesse az irányítást a klán felett, megölte a saját apját. Kilrogg vezetése alatt az orkok lerohanták ősi ellenfeleiket és győzelmet arattak felettük.

Ner’zhul

A többi klántól eltérően a Shadowmoon klán meglehetősen békés természetű volt. Spirituális nép voltak Shadowmoon Valleyben, és számos hagyományuknak sámánisztikus gyökerei voltak. A klán sámánjai gyakran utaztak el az Elemek Trónjához (Throne of the Elements), hogy a világ elementál szellemeivel kommunikáljanak. Emellett halott őseiket is tisztelték és gyakran kértek tanácsot tőlük.

A Shadowmoon klánt a bölcs sámán, Ner’zhul vezette. Minden klán mélyen tisztelte őt, ami kivételes dolog volt a széttöredezett ork klánok világában. Ner’zhul volt minden sámán tanácsadója, és igyekezett különböző klánok közötti laza kapcsolatot fenntartani és időnként megerősíteni.

Garad

A Frostwolf klán a világ jeges szélén, Frostfire Ridge-ben élt. Kivételes harcosok voltak, de nem akarták uralni a vidéket, helyette igyekeztek harmóniában élni vele. Garad törzsfőnök maga testesítette meg a Frostwolfok nemes elképzeléseit a családról és a közösségről. Hitt abban, hogy csak összefogással és egymást segítve képesek az orkok túlélni a mostoha körülményeket.

Garad igyekezett ezeket az értékeket mindhárom fiának is átadni, de nem mindegyikük fogadta meg tanításait. A két fiatalabb fiú, Ga’nar és Durotan példaképüknek tartották apjukat, bátyjuk, Fenris azonban más volt. Elhagyta a Frostwolfokat és csatlakozott ősi riválisaikhoz, a Thunderlordokhoz. A Frostwolfoktól eltérően a Thunderlordok a bátorságot és a vakmerő cselekedetek értékelték mindenekelőtt. Gyakran indultak veszélyes portyázásokra, hogy levadásszák Frostfire hatalmas gronnjait és magnaronjait. Fenris itt megkaphatta az áhított elismerést, és végül ő maga lett a Thunderlord klán törzsfőnöke.

A Mok’Nathalok létrejötte

Az ogrék befolyása egyre csökkent Draenoron, ami aggasztotta a Frostfire Ridge-ben élő Bladespire ogrék vezetőjét, Imperator Kelgrokot. Elhatározta, hogy visszaszerzi az irányítást Frostfire Ridge-ben és úgy érezte, ehhez megtalálta a tökéletes fegyvert.

A Gorian Birodalom bukása óta az ogre népesség száma elég alacsony volt. Hogy megnöveljék a hadsereg létszámát, Bladespire varázslók kegyetlen kísérleteket hajtottak végre, hogy egy új fajt hozzanak létre. A legbiztatóbb eredmény az ogrék és a fogolyként tartott orkok keresztezéséből született fajok egy kiválasztott csoportja mutatta.

Ezeket az erőszakból született gyermekeket mok’nathaloknak nevezték. Birtokolták az ogrék erejét és az orkok intelligenciáját. A Bladepsire ogrék láncok között tartották a mok’nathalokat és egymással is keresztezték őket, hogy még több utódot és szolgát szüljenek. Annak érdekében, hogy ne lázadjanak fel ellenük a mok’nathalok, az ogrék azzal fenyegették meg őket, hogy egyetlen tag lázadása esetén is az egész családját kiirtják.

Harc Frostfire Ridge megszerzéséért

Imperator Kelgrok végül kiszabadította a mok’nathalok nagy részét és megparancsolta nekik, hogy háborúzzanak az orkokkal. Ők alkották a Bladespire sereg nagy részét. A sereg megrohamozta Frostfire-t és az ásványkincsekben gazdag területek nagy részét megszerezte az orkoktól.

Garad törzsfőnök felszólította a térség másik két klánját – a Thunderlordokat és a Whiteclaw-okat -, hogy csatlakozzanak a Frostwolfokhoz az ogrékkal szemben. Fenris befolyásának köszönhetően a Thunderlordok visszautasították Garad felhívását, és úgy döntöttek, hogy a saját módszereikkel szállnak szembe a Bladepsire fenyegetéssel. Csapataik az éjszaka közepén támadtak rá az ogrék településére, fiatalt és időset egyaránt megölve.

A Whiteclaw klán ugyanakkor örömmel csatlakozott Garad klánjához. A két klán eleve közel állt egymáshoz, számos szokásuk és hagyományuk közös volt. Garad volt az egyesült Frostwolf és Whiteclaw sereg vezetője, helyettesévé pedig két fiát, Ga’nart és Durotant nevezte ki. Ezzel a nagyszerű sereggel támadta meg Bladespire-t. Bár nem tudtak végső győzelmet aratni, számos mok’nathalt és az egyik vezetőjüket, Leoroxxot elfogták.

A Mok’Nathal lázadás

Amikor Garad találkozott Leoroxx-szal, megdöbbenve hallotta, hogy a félvérek nem önszántukból harcolnak az ogrék oldalán. Leoroxxtól azt is megtudta, milyen kegyetlenül bánnak a Bladespire-ök a mok’nathalokkal és a kivégzés kardja lebeg folyamatosan a fejük felett. Miután megtárgyalták a dolgokat, Garad és Leoroxx egyezségre jutottak. Segítenek egymásnak örökre elpusztítani Bladespire-t.

Leoroxx visszatért Bladespire Holdba és nyílt lázadást szított a mok’nathalok között. A félvérek fellázadtak elnyomóikkal szemben és felgyújtották az erődöt. Ahogy meglátták az erődből felszálló füstöt az égen, Garad és serege megrohamozta Bladespire Hold külső védelmét. Bladespire Csatája egy teljes álló napig tartott, mígnem az egyesült ork és mok’nathal seregnek sikerült kiűzniük az ogrékat erődjükből. Az égő vár közepén Leoroxx egykori láncaival fojtotta meg Imperator Kelgrokot.

Győztek az orkok, de hatalmas árat fizettek érte. Több száz Frostwolf és Whiteclaw halt meg a csata során, köztük Ga’nar is, aki életét áldozta azért, hogy számos ifjú mok’nathal elmenekülhessen az erődből. Ga’nar halála összetörte apja szívét. Habár Durotan még ott volt, hogy továbbvigye a családi örökséget, Garad soha többé nem épült fel abból a fájdalomból, amelyet középső fia elvesztése okozott.

A csata után Garad felajánlott egy helyet Leoroxx és népe számára Frostfire-ben, ezt azonban az idős mok’nathal visszautasította. Tudta, hogy orkok soha nem fogadnék be a félvéreket. Ezért társaival együtt Gorgrond egyik távoli csücskébe utazott, ahol bár a nyersanyag kevés volt, legalább békében élhettek. Felhagytak a harccal és elhatározták, hogy csak akkor fognak fegyvert, ha otthonukat kell megvédelmezni egy külső fenyegetéssel szemben.

Add hozzá kedvenceidhez