Warbringers – Jaina

Óvakodj, Óvakodj, Tengernek Leányától
Óvakodj, hallom, ahogy kiáltja,
A tengeri szél szavait hozza
Míg a hullám magával húzza.

Kalimdor véráztatta partjainál
A tengerészek meghaltak
Az Admirális elbukott Theramore-nál
Mert leánya elhagyta.

Miért így? Miért így, ó Tengernek Leánya?
Miért így? Elfeledted az otthoni napokat?
Nemzetünk örök büszkesége
Hogy mehettél így tévútra?

Mikor elmenekült a mély óceánon át
Az Admirális is elment nyugatra
Elhajózott megmenteni lányát,
És imádkozott, hogy életben találja.

De aztán a távoli parton
Ellenségre talált!
És mikor szembenézett a vadakkal
Lánya csak félreállt!

És a hullámok mélyén fekszik
Családja árulásától
Népének utolsó szavával így kiáltott
„Óvakodj Tengernek Leányától!”

Jaina: Most már hallgatlak, apám

Hallottam, ahogy a holdvilágos tengeren
Az öreg hang figyelmeztet engem
Óvakodj, óvakodj, Tengernek Leányától
Óvakodj… óvakodj… tőlem.

Add hozzá kedvenceidhez