Mágia elmélet 3. rész
A sorozat első részében beszéltünk már arról, hogy mennyiféle módon lehet a mágiát megragadni. Az egyik ilyen mágikus „forrás” a Smaragd Álom (Emerald Dream), ami egyfajta láthatatlan dimenzió a térben és amely Azeroth tükörképének felel meg. Valójában ez egy tervrajz, Azeroth létrehozáskori önmagának mása, amivé egy újratervezéskor a bolygó válna. Ez a Hasadás (Sundering) előtti Azeroth, az intelligens fajok előtti bolygó mása, amikor a Titánok második eljövetelükkor művüket befejezettnek nyilvánították. Azért kell ezt óvnia és őriznie Yserának, mert ez jelenti Azeroth ősállapotát.
A számos egyetlen élő dologgá változik
A druidák akként segítik az Álom biztonságának fenntartását, hogy egy időre maguk mögött hagyva élő testüket álmodókként óvják a helyet az olyan veszélyekkel szemben, mint amit a Rémálom (Nightmare) jelentett. Ez része volt annak a megállapodásnak, amelyet a Világfa, a Nordrassil létrehozásakor meghoztak, amikor az Élet, az Idő és az Álom aspektusai összegyűltek, hogy elrejtsék az Örökkévalóság Kútját a démonok tekintete elől.
A druidák mágiája értelemszerűen a természetből ered, mivel az a kifejezett célja, hogy egyensúlyban tartsa a természetet. Az egyik módszer szerint a druidák mágiája a Smaragd Álomból ered, hogy megpróbálja létrehozni az Álom másolatát az ébrenlét világában. Talán furcsa ezzel a hasonlattal élni, de alapjában véve a druidák egyfajta reset gombot nyomogatnak, hogy a lehető legjobban helyreállítsák a világot és benne a természetes egyensúlyt, hogy ezzel valamennyire közelebb hozzák az álombeli megfelelőjéhez.
Oké, de mi a helyzet az agresszív mágiával? Végülis a druidák állatformákat is fel tudnak venni (hozzányúlhatnak az Álom forráskódjához, ha úgy tetszik), és égből hulló tűzzel tudják elégetni ellenfeleiket. Nos, a természet egyensúlya időnként erőszakon és halálon át érhető el, és a druidák sem kivételek a természetnek eme körforgása alól.
Egy újfajta szemléletet és szerepvállalást jelentenek a természeti mágiával kapcsolatban a troll druidák, de még ők is beleillenek a természet védelmezői szerepkörbe. A legtöbb troll törzs loa szellemei eléggé ösztönlények. A druidák erejéhez vezető út, amelyre Gonk tanította Zen’tabrát, gond nélkül beleillik ebbe a koncepcióba. Gonk ugyanazt csinálta a trollokkal, amit Cenarius az éjelfekkel: megtanította őket arra, hogy hogyan érhetik el közvetlenül a természetet, nemcsak közvetítő szellemeken keresztül. Csak olyan módon tette, hogy ezt a trollok is megértsék.
De hiba lenne azt hinni, hogy a természeti mágiák kevésbé lennének veszélyesek, csak azért, mert szerepelnek a Titánok eredeti tervében Azerothot érintve. Először is, a világ eléggé eltért az eredeti tervektől. Másodszor, a hurrikánok, szélviharok és vulkánok is mind természeti erők, miközben erőteljesen pusztítóak. A forgószél is a természetből ered, mégis meg tud ölni.
A druidák mágiája az egyensúlyban lévő természeti dolgokat alkotó elemekről szól, amely kapcsolódik a Smaragd Álomhoz és annak láthatatlan céljához, az eredeti világhoz. A sámánok ugyanakkor nem a valami részét képező elemekkel állnak kapcsolatban, hanem az önálló akarattal rendelkezőkkel.
A számos minden egyes része önmagában is él
Egy druida számára a természet egy élő dolog, amely védelmezést és egyensúlyba hozást igényel. Egy sámán számára minden – a legkisebb szellő, a legapróbb lidércfény is – dolog önmagában is élőnek számít. A druidák úgy próbálnak egyensúlyt létrehozni, hogy egy több tízezer éve létrehozott tervet használnak fel hozzá. A sámánok úgy próbálnak egyensúlyt létrehozni, hogy a különböző erők közötti egyensúly elérésére törekednek. Ez látszólag egy csekény, valójában azonban egy igen jelentős különbség. A sámán, aki látja, hogy egy tűz azzal fenyeget, hogy több mindent fog elemészteni, mint amennyit kellene, először megpróbálja megértetni a tűzzel, hogy ha ma mindent elpusztít, akkor holnapra nem marad semmi, amivel táplálhatná magát. A sámánok mágiája egy olyan erő, amelyet a kozmoszban lévő összes bolygót benépesítő számtalan elementál szellem biztosít Draenortól Azerothon át az összes létező világon.
A sámánok mágiája ugyanúgy természeti mágia, mint a druidáké, de másra fókuszál és nem egy puszta megállapodásból ered értelmes lények között. Néhány sámán egyezkedik, mások leigáznak; megint mások egyik alkut a másik után kötik; és vannak, akik közvetítenek az egymással ellenséges erők között, és erejüket egyfajta jutalomként kapják tőlük. Initiate Goldmine ugyanabban a világban él, mint Nobundo, és mindegyiknek megvan a maga saját metódusa, hogy hogyan bánjon az elemekkel. A sámán mágia abból ered, ami működik. A sámánok megtanulnak együttműködni az elemekkel, hogy lecsendesítsék ősi konfliktusaikat, miközben azok támogatják és ösztönzik a sámánt.
Aztán ott van a négy elem, amelyek konfliktusaival a Kataklizma során találkoztunk: a tűz, a föld, a levegő és a víz. Rajtuk kívül, belőlük eredve, tőlük függetlenül létezik egy távolabbi erő. Nobundo úgy beszélt róla, mint az ötödik elemről, amely belőlük ered és összeköti az univerzum összes világát és a bennük lévő elementális erőket. Ha még emlékeztek a Szent Fényre (Holy Light) és az Örökkévalóság Kútjából eredő arcane mágiára, talán nem véletlen, hogy a Napkút, az Örökkévalóság Kútjának utódja, egyszerre forrása az arcane mágiának és a Szent Fénynek, mint ahogy az sem, hogy Velen volt az, aki M’uru lényét az említett kútba helyezte – ugyanaz a Velen, aki arra bátorította Nobundot, hogy megtanítsa a draeneieknek a sámánizmust. Nem nehéz elképzelni, hogy a sámánok azon képességével, hogy közös nevezőre bírják hozni a különböző elemeket, végül a mágia különböző erejeit is egyesíteni lehetne.
A következő alkalommal a dolgok érdekes fordulatot vesznek. Most, hogy az alapokat megvizsgáltuk, nézzük meg, hogy hogyan válnak megrontottá és hogy ez mit eredményez.
Add hozzá kedvenceidhez