CikkekCikkfordításNépek történelmeWarcraft történelem

A Twilight’s Hammer létrejötte

Draenoron jött létre ez a szervezet, amelyről sokáig sokan úgy gondolták, hogy csak egy egyszerű klán, amelyet Gul’dan hozott létre és ogre tanítványa, Cho’gall vezetett. Valójában azonban a Nagrand alatt fogságba esett naaruból kiszivárgó void mágiából született. Ez a void mágia ugyanis eltorzította mindazok testét és elméjét, akik érintkeztek vele egészen addig, amíg már csak a látomások maradtak számukra. Látomások a világ végéről, egy örök sötétség által elnyelt univerzumról.

Ezt az egyszerű tényt nem szabad elfelejteni velük kapcsolatban. Mielőtt még klán lett volna belőlük, mielőtt még egy szektává váltak volna, azelőtt ők voltak a Pale orkok (bővebben), akik megmártóztak a sötétségben és látták annak végső győzelmét, ahol nem volt jövő, nem volt remény, csak a közelgő sötétség. Minden, amink van – az életünk, a reményünk, a jövőről szőtt álmaink – csupán az alkony, mielőtt beköszöntene az örök éj. Nem számít, milyen hatalmas a dicsőség, csak annyi, mint a lemenő nap utolsó fénysugara, mely gyönyörű fényt varázsol a horizonton. Olyannyira múló és végső soron hasztalan.

Leláncolni az ősi egyedeket a világ kérge alá? Nem jelent semmit. Megállítani egy őrült titánt, nehogy elpusztítsa a világotokat? Nem jelent semmit? Eltüntetni egy légiónyi démont? Nem jelent semmit. Minden erőlködésetek csak egyre gyorsítja a vég eljöttét.

Az alkony hajnala

A Pale Orkok valószínűleg az ork társadalom peremének a peremén létező szekta maradtak volna, ha nem jött volna el hozzájuk Cho’gall. Istenkáromló fajzatok, akiket a K’uréból a világukba ömlő sötétség elsorvasztott. Cho’gall hataloméhes volt, elég hataloméhes ahhoz, hogy megpróbálja kifúrni névleges overlordját, Mar’gokot. Mar’gok is látta, hogy Cho’gall hatalomra vágyik, ezért cserébe megpróbálta meggyilkolni őt.

Cho’gall „hűsége” Gul’danhoz és a Shadow Councilhoz csak egy újabb érdekszövetség volt, mivel az ogre meg akarta tanulni a Fel mágia használatát. Ezért amikor Gul’dan elküldte őt Nagrandba nyomozni, nem igazán érdekelte Gul’dan okfejtése. Végtére is, ő maga is Nagrandból származott. Highmauli ogreként kétségbe vonta, hogy lenne bármi érdekes Oshu’gun alatt.

Ehelyett rátalált a megőrültekre. És ahelyett, hogy megtámadták volna, a Pale orkok szívélyesen üdvözölték és tanítani kezdték. Cho’gall mit sem törődött az őrületről és az univerzum haláláról szóló jóslatokkal. De arra a nyilvánvaló erő, amit felhalmoztak, ő is nagyon vágyott. Ezzel az új mágiával és egy tucat Pale orkkal tért vissza Gul’danhoz, hogy ők legyenek egy új klán alapjai. Abban az időben Cho’gall egyszerűen csak azt mondta a Pale-eknek, amit hallani akartak. Hogy a Horda egy olyan pusztító erő, amely sietteti majd, hogy az univerzumot elérje végzete. De ezt nem gondolta komolyan.

Akkor még.

Háború és az őrület terjedése

Az Első és a Második Háború során Cho’gall vezette a Twilight’s Hammert (Alkony Pörölye). Először csak egyszerűen a klán feje lett. Amikor a Horda megérkezett Azeroth-ra, kénytelen volt előlépni és vezetni a klánt egy egyszerű oknál fogva. A Pale-ek nem voltak könnyen kezelhetőek. Blackhand Warchief azon töprengett, hogy példastatuálás okán az egész klánt kivégzi. Mert Azeroth-ban volt valami különleges a Pale-ek számára.

Azeroth-nak Old Godjai voltak. Rögtön azután, hogy megérkeztek, a Pale orkok meghallották az Old Godok suttogásait és szinte önkívületi állapotba kerültek. A Void sokkal hangosabb és könnyebben hallható volt Azerothon. Egyedül Cho’gall tudta meggyőzni őket arról, hogy hallgassanak a Horda parancsaira, azzal, hogy az odaadásukra hatott. Igen, mondta nekik, az Alkony Órája (Hour of Twilight) már nagyon közel van. A Horda az eszköz, amely majd elhozza. Szolgáljátok most a Hordát, és végül eljutunk minden dolog megsemmisüléséig.

Miközben ezeket mondogatta, Cho’gall maga is kezdett hinni bennük. Érezte az Old Godok erejét Azerothon. Annyival könnyebb volt itt elérni a Voidot. Könnyebb volt megérinteni félelmetes erejét. Miközben a Twilight’s Hammert a Shadow Council és Gul’dan, rajtuk keresztül pedig a Horda szolgálatában irányította, maga is elmerült a suttogásokban, amelyek őrjöngővé tették a Pale-eket és egy új igazságot talált bennük. Egyezséget kötött az elementálokkal, akik uralmuk alatt tartották Blackrock Mountaint Ragnaros számára. Így a Horda a saját területévé nyilváníthatta a hegy tetejét. Cho’gall pedig szövetségre lépett azokkal, akik a távoli múltban az Old Godokat szolgálták.

C’Thun hívása

Cho’gall készségesen szolgálta Gul’dant, mivel céljaik összeillettek. Még azután is, hogy meghallotta az Old Godok suttogásait, Cho’gall továbbra is hasznos eszköznek látta Gul’dant és az ő leplezetlen hatalomvágyát a Twilight’s Hammer céljai eléréséhez. Egy eszköznek, hogy elhozzák az Old Godok által áhított pusztulást. És úgy tűnt, hogy az Old Godok is egyetértenek Cho’gallal, mert bátorították őt. Amikor Gul’dan felfedezte Sargeras Sírjának pontos helyét, örültek, hogy rátalál és feltöri. Cho’gall és a klánja csatlakozott Gul’danhoz az odaút során. Azonban Cho’gallnak soha nem állt szándékában bemenni a Sírba. Amikor Doomhammer feldühödött csapatai nekiestek a Stormreavereknek és a Twilight’s Hammer azon tagjainak, akiket Cho’gall feláldozhatónak gondolt, az ogre mágus már nem volt sehol.

Ahelyett, hogy a Broken Isles-on maradt volna, Cho’gall messze nyugatra utazott. A suttogások által vezetve végül eljutott Kalimdorra és onnan délre, Silithusba. Ott kapcsolatba lépett C’Thunnal és még inkább meggyőződhetett arról, hogy azok a jövendölések, amelyeket a Pale-ek megosztottak vele Nagrandban, valóban igazak. Valóban létezik a növekvő sötétség, amely az egész univerzumot elnyeli majd magában és semmi sem állíthatja meg.

Amíg ott volt Silithusban, Cho’gall elkezdte terjeszteni is ezeket az üzeneteket. A Twilight’s Hammer már nemcsak őrült orkok klánja volt. A Pale-ek teljesítették céljukat, de Cho’gall már egy új Twilight’s Hammert látott lelki szemei előtt, olyat, amely eljuttatja a pusztítás üzenetét minden arra fogékony szívhez. Emberek, orkok, bárki, aki meghallgatja őket. Cho’gallt nem izgatta, hogy zajlik a Harmadik Háború. A Burning Legion káoszt és pusztítást hozott, és mindkettő a mestereit szolgálta ilyen vagy olyan formában. És igaza volt, mivel a háború még több követőt hozott számára. A szörnyű konfliktus után a Twilight’s Hammer tagjainak száma titokban egyre nőtt, és egy évtizeddel később az erejük is tovább nőtt. Deathwing megjelenésével ugyanis a Twilight’s Hammer is felemelkedhetett.

Folyt. köv.

Forrás: Matthew Rossi – Know your lore: The Twilight’s Hammer /Blizzardwatch/

FavoriteLoadingAdd hozzá kedvenceidhez

Gitta

Gitta vagyok, a WoWLore Fordítások blog írója és gazdája. 2008 óta játszok a WoW-val kisebb-nagyobb megszakításokkal (mostanában inkább nagyobbakkal). 2010 nyara óta fordítok lore témájú írásokat magyar nyelvre. 2011. januárjában indítottam el saját blogomat, a WoWLore Fordításokat, mely mára a legnagyobb magyar nyelvű lore-ral foglalkozó oldal. 2015-ben írásaim egy részéből gyűjteményt hoztam létre Azerothi Históriák néven, mely 2016. decemberében nyomtatott formában is megjelent (jelenleg csak elektronikusan elérhető).

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .