A Death Knight Artifact fegyverek

A Death Knightoknál nemcsak az Artifact fegyverek, hanem maga a kaszt is kapott egy picinyke önálló történetet, önálló fejlődést. A fegyvereik pedig még jobban ráerősítenek kasztjuk jellegzetességeire. Vajon milyen őrült és mocskos nekromantikus titkokat rejtenek ezek a fegyvrek? Mit fognak a Knights of the Ebon Blade (az Ében Penge Lovagjai) tagjai tenni azokkal a fantasztikus hatalmakkal, amiket a fegyverek adnak? Vajon ők, akik már annyi mindent elvesztettek, mit fognak feláldozni a fegyverekért?

A három közül talán a Blood Artifact fegyver története a legkevésbé megkapó, hiszen az biztos, hogy mind a Frost Artifact kardok, az Icebringer and Frostreaper, mind az Unholy Artifact, az Apocalypse jelentős hatással volt Azeroth történelmére. És talán választ fogunk kapni olyan kérdésekre is általuk, amelyek évek óta foglalkoztatnak minket. A cikkben a fegyverek mellett megnézzük, hogy a jelenlegi Alphában hogyan lehet eljutni ezekhez a fegyverekhez, ezért talán felesleges, de leírom, hogy ERŐSEN SPOILERES tartalom a tovább mögött.

Mindig kell lennie egy Lich Kingnek

Az egyik első és legfontosabb kérdés volt a Death Knightok és a Frost Artifact kapcsán, hogy vajon találkozunk-e végre valahára ismét a Lich Kinggel. Hiszen már három kiegészítő eltelt azóta, hogy otthagytuk Bolvart a Fagyott Trónba zárva, miután felvette a Helm of Dominationt. Annyit tapasztaltunk belőle, hogy valószínű kordában tudja tartani a Scourge-öt, hiszen nem kaptunk hírt újabb támadásokról.

A Legionben végre megtudhatunk néhány dolgot Bolvar sorsáról és arról, hogy miben is tevékenykedik most a Lich King. Úgy tűnik, Bolvar erős jelleme – ne feledjük, túlélte Wrathgate-et és utána Arthas kínzását is – a Helm of Dominationben is felülkerekedett, vagy legalábbis kordában tudja tartani mindazt, amit még a sisak magában rejt. Emellett kordában tudja tartani a Scourge-öt is, igyekszik őket Northrenden tartani és elméjével képes befolyásolni őket. És miután mindezt megtapasztalta és megismerte milyen hatalma van, egy erősebb sereghez fordult: a Kinghts of the Ebon Blade-hez.

Azokhoz az egykori hősökhöz, akikből Arthas halállovagokat, death knightokat hozott létre annak érdekében, hogy seregének vezetői és legerősebb harcosai legyenek. Azonban ezek a death knightok nem hiába voltak hősök életükben; amint Arthas ereje gyengülni kezdett, amint a Lich King befolyása gyengült, ki tudtak szabadulni az ő fennhatósága alól Tirion Fordring segítségével, és a Darion Mograine vezette sereg az Alliance és a Horda mellé állva szállt szembe a Lich Kinggel. A Lich King legyőzése után az Ebon Blade tagjai szabadon dönthettek sorsukról: voltak, akik visszatértek egykori otthonukba, az Alliance-ba és a Hordába, hogy továbbra is segítsék őket a jó cél érdekében, néhányan pedig továbbra is Northrenden igyekeztek a Scourge pusztítását megfékezni.

Azonban ezek a death knightok soha nem lesznek teljesen függetlenek a Lich Kingtől. És miután az új Lich King megismerte saját erejét, megszólította egykori seregének legkiválóbbjait, hogy csatlakozzanak hozzá és működjenek együtt vele. Bár a death knightok továbbra is függetlennek tekintik magukat, Darion Mograine úgy döntött, ilyen baljós időkben, mint a Legion eljövetele, igenis kell nekik egy vezető, aki bármikor képes őket elérni, akaratuk azonban már független tőle.

És úgy tűnik, hogy a Lich King az Alliance és a Horda vezetőivel is egyezséget kötött: amíg seregeivel, a Scourge-dzsel nem hagyja el Northrendet, addig ők is békén hagyják őt a kontinensen, hogy ott maga szálljon szembe a Burning Legion seregeivel. És amíg ez az egyezség fennáll, addig a Lich King rendelkezésére bocsátják a death knightokat, akikkel szemben továbbra is ellenérzésekkel viseltetnek. Úgy hiszem, ebben a döntésben jelentős szerepet játszott az, hogy a vezetők – különösen Varian még a halála előtt – megtudhatták, hogy Bolvar Fordragon ül a Fagyott Trónon jelenleg. Így a Burning Legion egyik legveszélyesebb fegyvere, a Lich King is igyekszik minden erejével ellenük ténykedni. Ennek érdekében pedig igyekszik a death knightokat minél erősebb fegyverekkel felruházni.

Blood – Maw of the Damned

A hivatalos leírás szerint ez a Burning Legion egyik ősi fejszéje, amelyet olyan fémből kovácsoltak, amely elszívja áldozatai élet-energiáját. Eredeti alkotójának lelkét a fegyver fogva tartja, és véget nem érő éhséggel szórja átkait. Több, mint ezer évig egy öreg és ravasz mo’arg használta a fejszét arra, hogy lemészárolja az ellene felkelőket és elfogyassza a Légió ellenségeinek életerejét. Hosszú és hírhedt története során a fegyver mindig kivételesen hatalmas démoni erővel ruházta fel viselőjét. Ez a fegyver viselőjének a halandóság feletti hatalmát jelképezi.

A leírás alapján rengeteg adat hiányzik a pontos sztorihoz. Vajon ki készítette? Ezt is valami ősi Eredar, mint az a szegény ördög, aki végül a Skull of the Man’ariban végezte? Érdekes, hogy mennyi olyan horrorisztikus fegyvert szerzünk meg, amelyet a Burning Legion készített – konkrétan mindhárom Death Knight fegyver ebbe a kategóriába tartozik. Ráadásul ezek olyan fegyverek, amit nem adsz csak úgy oda egy egyszerű közkatonának.

A Maw of the Damnedet egy Gorelix the Fleshripper nevű démontól kell majd megszereznünk, aki az első támadás után uralja a Broken Shore-t. A Lich King az Ebon Blade-et bízza meg azzal, hogy kutassák fel a fegyvert, azonban a csapat eltűnik. Ekkor jövünk mi, Azeroth hősei, akiket a Lich King személyesen bíz meg azzal, hogy kutassuk fel az Ebon Blade tagjait, nem mellesleg pedig végezzünk Gorelixszel. A küldetés során Baron Sliver, a blood elf death knight lesz a kísérőnk, és Margrave Dhakart kellene kiszabadítanunk Gorelix fogságából. Ez azonban nem sikerül nekünk, Gorelix ugyanis darabokra tépi a death knightot, aki ezzel véglegesen távozik az élők és élőholtak sorából. Feldühödve Sliverrel együtt legyőzzük Gorelixet, majd pedig magunkhoz vesszük fegyverét, a Maw of the Damnedet, amelyet a Lich King a saját jelével pecsétel meg.

Frost – Icebringer és Frostreaper

Ha választani kellene, hogy melyik Artifact fegyver a legismertebb, nem kétség, ez a fegyver, amely a Frostmourne utódja, a dobogón végezne. Mindannyian tudjuk az elátkozott rúnapenge, a Frostmourne történetét, amellyel a Lich Kingnek sikerült Arthast végleg maga mellé állítania és a szolgájává tennie. Ez a fegyver nagyon sok ember halálának okozója volt, ráadásul az áldozatai lelkét is magába szippantotta. Amióta Tirion Fordring az Ashbringerrel széttörte a pengét, mindannyiunkat az foglalkoztatott, hogy vajon mi történt vele és vajon találkozunk-e vele újra.

A Legion és az Artifact fegyverek kiváló alkalmat adtak arra, hogy a Blizzard folytassa a Frostmourne történetét. A lelkeket magába szippantó rúnapenge, amelynek viselője a saját lelkét is eladja érte, sokunk vágya volt. És a Frost Death Knightok meg is kapják annak lehetőségét, hogy ezt a félelmetes kardot viselhessék. Miután a pengét széttörtét, szilánkjai szétszóródtak Icecrown Citadelben. Ekkor sok léleknek sikerült kiszabadulnia, és velük találkoztunk is a Lich King elleni harc során. Azonban voltak lelkek, akik nem voltak ilyen szerencsések, és azóta bolyonganak Icecrown Citadel hatalmas termeiben.

Első feladata egy Frost Death Knightnak, akit a Lich King megbíz ezzel a feladattal, éppen ezért az, hogy ezeket a lelkeket szabadítsa ki, és a szétszóródott szilánkokat gyűjtse össze. Ennek során néhány nagyon régi karakterrel találkozhatunk, akiket még a Warcraft III-ban ismerhettünk meg: a törp Baelgun Flamebearddel, aki Muradin eltűnése után vezette a törp expedíciót, Halakh the Lifebringerrel és Magroth the Defenderrel, akik Lordaeron romjai felett őrködtek, amikor Arthas visszatért oda, illetve Gavinraddal, a Silver Hand egyik alapító paladinjával, aki olyan volt Arthasnak, mint a bátyja, és akit ennek ellenére a Frostmourne-nal megölt, amikor kétségbe merte vonni tettei helyességét.

Miután végzünk ezekkel a lelkekkel és a szilánkokat összegyűjtjük, még egy fontos feladatunk van: meg kell tisztítani a pengét a korrupciótól. Vagyis visszakerülünk oda, ahol az egész kezdődött: a barlangba, akkor, amikor Ner’zhul szelleme arra próbálta rávenni Arthast, hogy fogja meg a fegyvert és öltse magára. Ezeket a múltbéli árnyakat legyőzve megtisztíthatjuk a fegyvert, amely immár két kardként, Icebringer és Frostreaperként lehet segítségünkre a Légió elleni harcban.

Unholy – Apocalypse

A hivatalos leírás szerint a nathrezimekként ismert vámpírikus démonok kovácsolták ezt az ősi kardot, amely erőszakot, betegséget és halált hoz magával. Az Apocalypse egy Tirisgarde-i mágus kezében hamar szörnyű hírnévre tett szert, mivel az nem volt képes a kard romboló energiáit irányítani. Idővel a kardot a gonosz szándékú Dark Riderek, Sötét Lovasok szerezték meg, akik a megrontott Tirisfali Őrző, Medivh szolgái voltak. Ők a fegyvert uruk otthona, Karazhan tornya alatt, a katakombákban rejtették el.

Ahogy a leírásból is látszik, ezt a fegyvert is a Burning Legion tagjai, a Nathrezimek kovácsolták, akiket Rémurakként, Dreadlordként is ismerünk, mint amilyen Balnazzar, Mal’Ganis és Varimathras volt. Vajon a nathrezimek kovácsolták a Burning Legion összes veszélyes fegyverét? Vajon a Maw of the Damned is egykor egy Nathrezim lehetett? A másik, ami megfogott a történetben az az volt, hogy egy Tirisgarde-i mágus kezében tett szert szörnyű hírnévre. Vajon mit keresett egy mágus kezében egy kétkezes kard? Miért akarta ő egyáltalán irányítani ezt a fegyvert.

Ez a fegyver a Scythe of Elune-hoz és a Deadwind Harvesterhez hasonlóan Karazhan mélyén fog felbukkani, ahova a Dark Riderek vitték. Úgy tűnik, hogy a Dark Riderek meglehetősen veszélyes fegyvereket gyűjtöttek össze Medivh parancsára, akit akkor Sargeras szállt meg. Vajon mire kellett Sargerasnak egy ilyen veszélyes fegyvertár? És valójában kik voltak a Dark Riderek?

A Dark Riderek

Ezt a bekezdést igazából még másik két fegyverhez is megírhatnám, amikért Karazhan mélyére kell menni, de mivel ezt a fegyvert írom meg először, ezért itt teszem meg.

Szóval kik voltak a Dark Riderek, akikkel korábban már említés szintjén többször is találkoztunk?

A Dark Riderek eredendően nem voltak gonosz lények, csupán kereskedők, akik igyekeztek a lehető legnagyobb haszonra szert tenni portékáikkal. Ennek érdekében pedig egy kis hazugságtól sem riadtak vissza. Azonban amikor egy alkalommal magát Karazhan urát, Medivhet szedték rá, megpecsételték sorsukat: miután a varázsló, akit Sargeras szelleme is megszállt, rájött arra, hogy átverték, szörnyű átkot bocsátott rájuk: örök időkig a szolgáivá tette őket, és azzal a feladattal látta el őket, hogy minél több veszélyes és értékes ereklyét szerezzenek meg neki bármilyen áron.

Az első Dark Ridert Aridennek hívták, tábora a mai napig érintetlenül fekszik Deadwind Passben, ahogyan azok az értéktelen utánzatok is, amelyeket Medivh-re akart rásózni. A Dark Ridereket hatalmas erővel is felruházta Medivh, mivel ők maguk is képesek az élőholtakat irányítani. Az általuk összegyűjtött fegyvereket és relikviákat pedig Karazhan katakombáiba rejtették el. A helyet sötét energiák szövik körül, és a Dark Riderek hosszú évekig tudtak elrejtőzni itt háborítatlanul, egészen addig, amíg olyan súlyos nem lett a helyzet, hogy az általuk összegyűjtött fegyverekre is mindenképpen szüksége van Azeroth hőseinek a Legion elleni harcban.

Méghozzá olyan erős fegyverekre is, mint az Apocalypse, amit world-enderként, vagyis világ-végzőként is neveznek. Olyan fegyverre, amelyet előző tulajdonosa, Ariden nem is tudott uralni, helyette a fegyver volt az, ami uralta őt. És most a death knightok kezébe kerülnek, olyanokéba, akiket a Lich King bízott meg a megszerzésükkel. Vajon képesek leszünk kontrollálni ezeket a fegyvereket, vagy végül a fegyverek kontrollálnak minket? Mert amilyen veszélyesek, nem mindenki vállalja a kockázatot, hogy ezeket viselje, mint ahogy Darion sem, aki örült neki, hogy nem őt bízta meg a Lich King a fegyverek megszerzésével. Ő ugyanis egy életre leszámolt a mágikus erejű fegyverekkel.

FavoriteLoadingAdd hozzá kedvenceidhez

Gitta

Gitta vagyok, a WoWLore Fordítások blog írója és gazdája. 2008 óta játszok a WoW-val kisebb-nagyobb megszakításokkal (mostanában inkább nagyobbakkal). 2010 nyara óta fordítok lore témájú írásokat magyar nyelvre. 2011. januárjában indítottam el saját blogomat, a WoWLore Fordításokat, mely mára a legnagyobb magyar nyelvű lore-ral foglalkozó oldal. 2015-ben írásaim egy részéből gyűjteményt hoztam létre Azerothi Históriák néven, mely 2016. decemberében nyomtatott formában is megjelent (jelenleg csak elektronikusan elérhető).

Vélemény, hozzászólás?

You have to agree to the comment policy.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.