Doomhammer – az Enhancement sámánok fegyvere

Az elementálok dühében kovácsolták, generációról generációra szállt, a pusztítás hírnöke mindazoknak, akik szembeszállnak vele. A Doomhammerről azt jósolták, hogy elhozza a megváltást és a végzetet is.

A Doomhammert az ork történelem jeles szereplői birtokolták: Blackhand, Orgrim, Thrall. És most rád szállt. A te kezedben a Doomhammer ott hordozza a lehetőségét a győzelemnek… vagy a pusztulásnak.

1. rész

A Doomhammer eredete arra az időre vezethető vissza, amikor az ogre birodalom emelkedett hatalomra Draenoron, és egy Gelnar nevű orkhoz köthető.

Úgy mondják, hogy Gelnar, aki azzal a problémával nézett szembe, hogy hogyan akadályozhatná meg, hogy az ogrék rabszolgasorba taszítsák az orkokat, nap nap után vándorolt egyedül gondolataiba mélyedve. Amikor egy hatalmas vihar arra kényszerítette, hogy Gorgronban egy gőzzel teli barlangban találjon menedéket, Gelnar lázálmokat látott. Testét és szellemét felajánlva az elemeknek, elmerült egy lávával teli medencében, de csodával határos módon sértetlen maradt.

A legenda szerint a Doomhammer fejét magából Draenor szívéből csalogatták elő. Amikor Gelnar később egy tölgyfa-nyelet faragott hozzá, akkor kapta meg a Doomhammer végleges formáját. Attól a naptól kezdve a fegyver és a Doomhammer név apáról a legidősebb fiúra szállt.

2. rész

Az ork sámán, Tolla Kol’gar írásaiból:

„Klánunk ogre betolakodók seregével nézett szembe.

Gelnar az égbe emelte a Doomhammert, és az beszélt – tűzzel és villámmal beszélt. Villám csapott le az elfeketedett felhők mögül, és megrengette talpunk alatt a földet. Draenor teljes dühe felzúgott.

Eső hullott ránk az elemek áldásával, és ahogy Gelnar az ellenség felé rohant, tudtam, hogy a klánunk valamiképpen megmenekül majd.

Felbátorodva és heves csatakiáltással az ajkunkon előretörtünk, hogy szembenézzünk végzetünkkel.”

3. rész

A Doomhammerhöz egy régi jóslat is kapcsolódik:

„A Doomhammer-ház utolsó tagja arra fogja használni, hogy először megváltást, majd poklot hozzon az ork népre. Aztán olyan valaki kezébe kerül, aki nem a Blackrock klán tagja; újra megváltozik minden, és újra az igazság elhozataláért használják majd.

4. rész

Generációkon át a Doomhammer apáról a legidősebb fiára szállt az apa halála után.

A lánc átmenetileg megszakadt, amikor a fiatal Orgrim Doomhammer elvitte a fegyvert ahhoz a láva-medencéhez, ahol létrehozták. Ott megkísérelte megtagadni a jóslatot, amely a fegyverhez kapcsolódott, miközben a pöröly erejét is megtartotta volna.

A medence visszavette a fegyvert Orgrimtól. Egészen addig ott is maradt, amíg egy ork törzsfőnök, büszkeségtől és dicsőségről szőtt álmokkal telve kinyúlt érte, és megragadta kezével a Doomhammert. Habár a láva örökre megsebezte őt, a törzsfőnök nem halt meg.

Ettől a naptól kezdve ezt a törzsfőnököt Blackhandként, Feketekézként ismerték.

Blackhand arra használta a Doomhammert, hogy fegyvereket kovácsoljon vele és segítsen legyőzni az őket megtámadó ogre sereget. Amikor a csata véget ért, Blackhand visszaadta a fegyvert Orgrimnak, aki egészen halála napjáig viselte azt.

5. rész

Az orkok és emberek között zajló Első Háború során Orgrim Doomhammer a nevét viselő fegyverrel zúzta össze ellenfeleit, maga után a pusztítás útját hagyva, ahogy településről településre járt.

Ahogy közeledett a háború vége, Orgrim a Doomhammer segítségével megölte parancsnokát, Blackhandet, és elfoglalta a helyét a Horda warchiefjeként, hadfőnökeként.

A Doomhammerrel a kezében Orgrim támadást indított az emberek fővárosa, Stormwind ellen, amelyet porig rombolt, és ezzel megszerezte a minden eldöntő győzelmet az orkok számára.

6. rész

Turalyon tábornok írásaiból, amelyben az Orgrim Doomhammer és Lord Anduin Lothar közötti csatát meséli el:

„Baráton és ellenségen egyaránt igyekeztem átverekedni magam, hogy elérjem a két küzdő felet. Egy Orgrimtól származó masszív sújtás összegyűrte Lothar pajzsát, de vezetőnk saját heves ellencsapásával válaszolt, amivel majdnem betörte az ork parancsnok mellvértjét. Orgrim letépte magáról a páncélzatot, ahogy Lothar is elhajította pajzsát.

Újra egymásnak estek, mindketten veszélyes csapásokkal próbálkoztak. Cserébe büntetést és fájdalmat kaptak, amit igyekeztek elviselni. Orgrim ütött, meghátrálásra késztetve Lothart; az ork egy fej feletti lóbálással válaszolt, amit vezetőnk igyekezett blokkolni, de elborzadt szemmel láttam, hogy a masszív pöröly keresztülhasította Stormwind hatalmas pengéjét, lezúzva a sisakot szeretett parancsnokunk fejéről.

Törött pengéjével és utolsó lélegzetével Lord Lothar mély sebet ejtett Orgrim mellkasán. Aztán Azeroth Oroszlánja elhullott, és vére végigcsorgott a harcmezőn.

7. rész

A Második Háborút követően Orgrim Doomhammer elbujdosott. Az volt a vágya, hogy kiszabadítja ork társait az emberek internáló táboraiból, de ehhez egy erős szövetségesre volt szüksége. Ezt a társat aztán egy emberek nevelte orkba találta meg – Thrallban.

Amikor először találkozott a csuklyás Orgrimmal, Thrallnak fogalma sem volt arról, hogy kicsoda a rejtélyes idegen. Amikor Thrall kihívta egy párbajra a Forstwolfok táborában, az egykori törzsfőnök elfogadta a kihívást.

Thrall hamar bebizonyította harciasságát, egyik csapást a másik után mérte felfegyverkezett ellenfelére, dulakodott vele, és egyszer sikeresen kicsavarta a Doomhammert a másik ork szorításából.

A párbaj végére Orgrim olyan elégedett volt ellenfele szívósságával, hogy kinevezte Thrallt a parancsnok-helyettesének.

8. rész

Orgrim Doomhammer halálának elbeszélése Warchief Thrall nyomán:

„Éktelenül dühös voltam! Ott feküdt Orgrim haldokolva, egy hátulról érkező támadás miatt. A lándzsa nyele még kiállt hátából. Ez egy gyáva tett volt!

Melléje térdeltem. – Uram – ez volt minden, amit mondani tudtam.

Mentorom aztán elmondta, hogy nekem tovább kell mennem, hogy ő vezette egykor a Hordát, de nem az ő sorsa volt, hogy ezt újra megtegye. Végül így szólt: – Tiéd a Hadfőnöki cím, Thall, D-Durotan fia. Te viseled páncélomat, és hordod fegyveremet.”

9. rész

Amikor a haldokló Orgrim Doomhammer fegyverzetét és a pörölyt Thrallra hagyta, a fiatal ork úgy érezte, hogy nem méltó ekkora megtiszteltetésre.

Orgrim azt mondta Thrallnak, hogy nincs nála méltóbb.

Orgrim Doomhammer utolsó szavai Thrallhoz a következők voltak: „ Te fogod őket… győzelemre vezetni… és te fogod őket… békére vezetni.”

Orgrim Thrall karjai között hunyt el. Hogy megmutassa, hogy az orkok nem maradtak vezető nélkül, Thrall felvette az idős harcos páncélját. Amikor a páncél tökéletesen állt rajta, Thrall lehajolt, és felvette a Doomhammert – ami most nem apáról fiúra, hanem mentorról tanítványra szállt.

10. rész

A számtalan év során a Doomhammer kinézete megváltozott, a tulajdonosai által eszközölt módosításoknak megfelelően.

Thrall birtoklása során egy Forstwolf szimbólumot adtak hozzá a pöröly fejéhez, így tisztelegve ősi klánja előtt.

Az így megváltozott Doomhammer hamar az erő és az igazság jelképévé vált. De a legfontosabb az volt, hogy a reményt jelképezte az összes ork számára.

11. rész

Régen, mielőtt Orgrim még Thrallnak adta volna volna a fegyvert, bevallotta, hogy habár a fegyver valaha közelebb hozta őt az elemekhez, idővel súlyos teherré változott a kezében.

Az évek során Thrall becsülettel és tisztességgel viselte a Doomhammert. Azonban a rosszindulatú warchief, Garrosh Hellscream kivégzése után Thrall zavarodottnak érezte magát. Ez a belső küzdelem a Doomhammerön is visszatükröződött. Thrall fejében a fegyver, amely az igazság és az erény ideáit testesítette meg, most a bosszút jelképezte számára.

A történelem megismételte önmagát, ahogyan a Doomhammer újra csak „súlyos teher” lett. Emiatt sokan elgondolkodnak rajta, hogy vajon a Doomhammer lehet-e újra az igazságos harag jelképe.

Add hozzá kedvenceidhez