Draenor története – A Breakerek és a Primalok
Az Evergrowth bukása utáni korokban a colossalok és a Sporemoundok leszármazottai versenyeztek egymással a világ feletti uralomért. Nemcsak a magnaronok és a genesaurok voltak a részesei ennek a konfliktusnak. A kőből és a gyökerekből új lények emelkedtek fel, hogy csatlakozzanak a harchoz.

Amikor Botaan felrobbant, a teste számtalan spórát szórt szét a világban, amely mind tele volt az Élet szellemével (Spirit of Life). Ezek a spórák felhalmozódtak a föld felszínén, és amihez hozzáértek, azt átitatták. A magnaronok bőrére csimpaszkodtak, és meggyengítették testüket.
Néhány magnaron ezért félig hús-félig kő óriássá alakult át, akiket gronnoknak nevezünk. Ezek a hatalmas ragadozók a vadon szélét járták, terrorizálva a kisebb élet-formákat és felemésztve mindent, amit találtak. A gronnok csak mérsékelten voltak intelligensek, azonban kivételes vadásznak bizonyultak. A testükből kiálló recés tüskék fegyverként szolgáltak ahhoz, hogy elejtsék zsákmányaikat, míg sziklás páncéljuk megvédte őket a többi veszélyes teremtménytől.

A spórák hosszan tartó hatásának köszönhetően a gronnok egy része tovább mutálódott egyszemű ogronná. Ők már intelligensebbek voltak, mint a gronnok, de nem voltak olyan erősek. Az ogronok féltek a gronnoktól, és a föléjük magasodó fenevadakra istenként tekintettek fel.
Ahogy a gronnok egy része átváltozott, úgy az ogronok egy része is tovább alakult. Évezredek során az ellenálló spórák ogréknak nevezett hús-vér lényekké formálták őket. Az ogrék kisebbek voltak elődeiknél, és sokan közülük az ogronok rabszolgái lettek.
Az ogrékból aztán egy újabb nép emelkedett fel – az orkok. Ők voltak a legkisebbek Grond leszármazottai közül. De ami hiányt szenvedtek méretben és erőben, azt ellensúlyozták tüzes intellektusukkal és közösségben való gondolkodásukkal. Azzal, hogy közösséget igyekeztek alkotni, sikeresen túlélték a kemény vadont.
A kő-teremtmények első néhány generációját – a magnaronokat, a gronnokat és az ogronokat – együtt Breaker néven ismerjük. A világ kopár hegyeit és sziklás szakadékait sajátították ki maguknak. Habár a Breakerek meglehetősen változatosak voltak, valamennyien Grond leszármazottai voltak. Közös ősük nem tette őket szövetségesekké, de az ősi óriás hatalmának árnyékával ruházta fel őket. Nem számított, hogy külön-külön milyen egyéni életformákat követtek, az összes Breaker a zöldellő vadon ellensége volt.
A Breakerek heves ellenállással találkoztak a genesaurok és más növény-alapú életformák részéről. Ezeket a teremtményeket gyűjtőnéven Primaloknak hívjuk, és az őseik a Sporemoundokig vezethetők vissza.
A Breakereknek hasonlóan Botaan pusztulása után számos Primal jelent meg. Az óriás holttestéből kiáramló spórák a vadonban is letelepedtek. Míg a kőből felépülő lényeket meggyengítették, addig a növényekből éppen ellenkező hatást váltottak ki.
A spórák értelemmel ruházták fel a már létező növényformákat. A dzsungelek felbolydultak, ahogy ezek az új lények alakot öltöttek és elkezdtek járni a világban. Voltak köztük apró és kevés ésszel rendelkező lények, mint a podlingok és a sporelingok. A legintelligensebb és legtermékenyebb új faj a botani volt.

A kéregbőrű botanik Draenor vadonjaiban terjedtek el. Halvány emlékek éltek bennük az Evergrowth-ról, azonban nem ismerték a teljes igazságot a Sporemoundokról, és a Gronddal, valamint a colossalokkal vívott csatájukról.
Ugyanakkor az a kevés, amit tudtak az Evergrowth-ról, így is alapvető szerepet töltött be kultúrájukban. A genesaurokat istenként tisztelték, hiszen a hatalmas Sporemoundok utánzatainak tartották őket. A botanik elvetették az egyén és az individualizmus gondolatát, mivel úgy gondolták, hogy lelkük mind része a kollektív léleknek, amely átszövi Draenor összes növényét.
A genesaurokkal és más növényfajokkal együtt a botanik is az erdőségek védelmének szentelték magukat. Ennek során óhatatlanul is összetűzésekbe kerültek a Breakerekkel.
Hosszú időkön át szórványos háborúk zajlottak a két frakció között, de egyik oldal sem tudta elpusztítani a másikat. Végtelen konfliktusuk lassan kijelölte a világ határait és egyensúlyt hozott Draenorra. Idővel a Breakerek teljes uralmat szereztek Gorgrond, Frostfire Ridge, Nagrand és Arak felett, míg a Primalok Tanaan Junlge, Zangar Sea, Farahlon, Shadowmoon Valley és Talador vadonjait ápolták.
Ezek a lények rendkívüli erőkkel rendelkeztek a világ felett. A botanik és a többi Primal alapvetően a természeti mágiához vonzódott és ennek lettek mesterei; mások Draenor elementál energiáit használták fel. És voltak olyanok, akik a valóság szövetén keresztül elérték a kozmoszban uralkodó Light és Void erőit.
Habár jelentős erővel rendelkeztek, Draenor óriás állatai folyamatosan a túlélésért küzdöttek. A botanik foglyul ejtették őket, hogy húsukkal etessék a vadont, vagy gombákkal fertőzzék meg őket, amelyek a Primalok rabszolgáivá tették őket. Máshol a gronnok és az ogronok vadásztak az állatokra. A kegyetlen világban a szárnyas állatok voltak a legalkalmasabbak arra, hogy túléljék a támadásukat, hiszen képesek voltak olyan magasra repülni, ahol sem a Primalok, sem a Breakerek nem érhették el őket. A leghatalmasabb szárnyas lények pedig Arak Istenei voltak.

