CikkekCikkfordításTájak és városokWarcraft történelem

Teldrassil, a Föld Koronája

Teldrassil a legnagyobb Világfa, még Nordrassil és Shaladrassil is eltörpülnek mellette. Olyan hatalmas, hogy egy egész város elfér a lombja között, az ágai között pedig mezők és falvak vannak. A Night elf játékosok kezdőzónája egészen a Harmadik Háborúig nem is létezett. Teldrassil, a night elfek sziget-otthona kizárólag azért létezik, mert egyetlen elf kierőszakolta – ez volt az egyik legfőbb elképzelése. Ez a night elf Fandral Staghelm volt.

De ahhoz, hogy megértsük, hogy Fandral miért küzdött Teldrassil létrehozásáért, beszélnünk kell a távoli múltról.

Az Ősök Háborúja (War of the Ancients) és a halhatatlanság

Az Ősök Háborúja során a Burning Legion megtámadta Azerothot, ami nem kis részben Xaviusnak, Azshara főmágusának és tanácsadójának volt köszönhető. Bár Xavius nem tudta megállítani Malfurion Stormrage-t, Sargeras megmentette Xaviust a haláltól, de büntetésből az első Szatírrá változtatta. Xavius később másokat is a szatírok közé toborzott, majd újra szembeszállt Malfurionnal. Ez alkalommal Malfurion nem ölte meg őt. Helyette egy fát növesztett, amely elnyelte Xavius energiáját és testét. A Xavius lelkét tartalmazó fa valahogy túlélte a Sunderinget és a vízi sírt.

Malfurion fivére, Illidan hét üvegcsényi vizet kimentett a Well of Eternityből, és ezek közül néhány felhasználásával egy új Wellt hozott létre a Mount Hyjal tetején. Ezért a tettéért bebörtönözték. Alexstrasza rátalált az Anya Fa, a G’Hanir egyik makkjára, és azt elültette a vízben, hogy így óvja meg és rejtse el azt. A fa, ami kinőtt, a Nordrassil volt, a Világfa, amely a Sárkány Aspektusok és a night elfek közötti egyezséget is szimbolizálta.

Alexstrasza életerővel, egészséggel és az élet ajándékával áldotta meg a fát. Ysera az Emerald Dreammel kapcsolta össze a fát áldásaként. És Nozdormu áldása megadta a felmagasztalt halhatatlanságot a night elfeknek. Amíg a fa létezik, a Kaldoreiek kortalanok és halhatatlanok lesznek, hacsak meg nem ölik őket. Ezekért az áldásokért cserébe a night elfek megesküdtek, hogy mindörökre vigyázni fognak a Nordrassilra és az Emerald Dreamre. A druidák lettek az őrzők, akik halhatatlan életük nagy részét álmodva töltötték szent földalatti üregeikben, miközben az Yserával között egyezségüknek megfelelően az Emerald Dreamet felügyelték.

Háború és kertészet

Ez az állapot tízezer évig fennállt. Közben a Cenarion Circle druidái háborút vívtak a Xavius által létrehozott szatírokkal, melynek végén a szatírokat a Broken Isles-on található Shaladrassil alatt börtönözték be. Ennek a háborúnak a során jelent meg először Fandral Staghelm, hogy azután az elkövetkező évezredekben a legmagasabb szintig jusson a night elf társadalomban. Idővel majd Fandral Staghelm lesz az egyik Fődruida (Archdruid) – de már fiatalkorában gyakran összetűzésbe került Shan’dojával. Fandral is jelen volt a Cenarion Circle létrehozásakor. Részt vett a Szatírok Háborújában. És akaratán kívül, de segített az Emerald Nightmare létrehozásában.

Fandralt megijesztette, amit Northrenden, Kalimdoron és az Eastern Kingdomsban látott. Egyre növekvől kisebb területeken talált rá egy nyugtalanító ércre, ami felettébb különös és fertőző tulajdonságokkal rendelkezett. Az érc, a Saronite, egyértelműen veszélyt jelentett. Hogy megoldja a problémát, Fandral magához vett ágakat a Nordrassilból, majd azokat ezekre a lelőhelyekre ültette. Ma már ezeket úgy ismerjük, hogy a Great Tree-k (Hatalmas Fák), amelyek átjárók az Emerald Dreambe. Ezenfelül egy újabb Világfát is létrehoztak Grizzly Hillsben – Andrassilt, a Havasok Koronáját.

És Fandral még csak engedélyt sem kért mindehhez, sőt, először senkinek se tett említést róla.

Amikor a Cenarion Circle rájött, tagjai dühösek lettek. De még a Shan’donak, Malfurion Stormrage-nek is be kellett vallania, hogy Fandral terve látszólag működött. A Kalimdorban és Eastern Kingdomsban lévő Saronite lelőhelyek láthatólag eltűntek. Idővel azonban az Andrassil gyökerei túl mélyre nyúltak, és Yogg-Saron, az Old God is hozzáférhetett a fához. Az Andrassilon keresztül az Old God el tudta érni az Emerald Dreamet. Végül Fandralnak is be kellett látnia, hogy a második Világfa egy kudarc lett. A Cenarion Circle elpusztította Andrassilt, és a megmaradt fatönköt Vordrassilnak, a Törött Koronának nevezték el.

Az árnyék visszanyúl

Fandral azonban nem az a fajta volt, aki tanulna a hibáiból. Lehet, hogy Andrassil elbukott, de a többi Hatalmas Fa megtették, amit várt tőlük és megtisztították a Saronite lelőhelyeket. Egyre többet és többet zúgolódott Malfurion vezetése alatt, ha ő és Shan’doja mindketten ébren voltak. Köszönhetően annak, hogy az Emerald Dream feletti őrködés kötelessége azzal járt, hogy gyakran az egyik éppen aludt, amikor a másik ébren volt. Így Fandral többé-kevésbé büntetlenül tehette azt, amit akart. A War of the Shifting Sands (Futóhomok Háború) az egyik példa.

Malfurion nem volt ébren, amikor a Silithid fenyegetés már a night elfek területeit is veszélyeztette. Fandral vette át a vezető szerepet a Cenarion Circle válaszcsapásában. Eme háború során vesztette el fiát, Valstannt, ami olyan mély sebet ejtett rajta, amelyből sosem épült fel igazán. A Harmadik Háború során a Burning Legion visszatért és tízezer év elteltével a Nordrassil elpusztult. De nem a Legion pusztította el, hanem Malfurion Stormrage, az Archdruid – Fandral tanítója, egykori barátja és állandó riválisa. Elhunyt felesége után csak a fia Valstann maradt Fandralnak – Valstann halála után pedig csak a felesége, Leyara és a lánya, Istaria. Most Malfurion elvette tőlük a halhatatlanságot, ami egyet jelentett azzal, hogy egy nap meg fognak halni. Fandral kicsiny családja után nem fog semmi sem maradni. És ez elfogadhatatlan volt számára.

Morrowgrain

Fandral nem volt egészen önmaga. A Valstann halálát követő években egyre jobban kezdte kivetíteni a fia halála miatt érzett haragját. Először magát hibáztatta, de idővel eljutott oda, hogy maga helyett Malfuriont hibáztatta. Ebben Malfurion régi ellensége, Xavius is segítette. A fa ugyanis, amely Xavius lelkét tartalmazta, még mindig élt. Köszönhetően az Andrassil megalkotásának, Xavius rátalált és szövetséget kötött az Emerald Nightmare-ben kószáló Old Godokkal.

Fandral csábító célpont volt, egy hasznos eszköz, amely csak arra várt, hogy használják. Xavius elhunyt fiának a képében jelent meg Fandral előtt és meggyőzte arról, hogy minden kudarca – a Hatalmas Fák, Vordrassil, Valstann halála – valójában Malfurion kudarcának része és terhe volt. Végülis Malfurion ítélte mindannyiukat halálra azzal, hogy elpusztította a Nordrassilt.

Amikor Fandral azt ajánlotta a night elfeknek, hogy hozzanak létre egy új Világfát, amellyel Nordrassilt helyettesíthetik, talán öntudatlanul is Andrassilt akarta újra létrehozni. Malfurion a Világfa ellen érvelt. Fandral tudta, hogy amíg Malfurion a színen van, a Cenarion Circle soha nem fog egyetérteni terveivel. Ezért aztán, „Valstann” sürgetésére Fandral Morrowgrainnel mérgezte meg egykori mentorát, aki így kómába zuhant.

Teldrassil

Mivel Malfurion eltűnt a színről, Fandral lépett a helyére. Akik ismerték ők, azt mondták, hogy olyan volt, mintha végleg lerázta volna magáról a rossz közérzetét, ami fia halála óta üldözte. Fandral meggyőzte a Cenarion Circle-t, hogy támogassák Teldrassil tervét. Sikere ellenére azonban a Sárkány Aspektusok nem voltak hajlandóak megáldani ezt az új fát úgy, ahogy a régivel tették. A rettenthetetlen Fandral pedig titokban – és nem teljesen saját akaratából – Xavius fájának egyik ágával beoltotta az új Világfát. Így Teldrassil eleve fertőzötten született meg.

Ugyanakkor elsőre a terv lenyűgöző sikernek tűnt. A fa olyan hatalmasra nőtt olyan rövid idő alatt, hogy ősi night elf épületek nőttek ki az ágain. Köztük egy ősi Temple of the Moon, amelyet idővel Malfurion párja, Tyrande Whisperwind is elfogadott. Elune főpapnőjeként Tyrande gyakran került összetűzésbe Fandrallal a Kaldoreiek sorsát illetően. De még Tyrande is felismerte, hogy egy Teldrassilhoz hasonló szimbólum milyen fontos a népe számára. Miután a Legion támadása miatt elvesztették halhatatlanságukat és értékes erdőiknek jó részét, Teldrassil olyan volt, mint az újjászületés. Egy új fejezet a night elfek számára.

xavius in emerald nightmare

A Nightmare Lord visszatérése

Természetesen ez nem volt ilyen egyszerű. Xavius bábként használta Fandralt a Malfurion elleni bosszúhadjárata során. Ezzel fizetett vissza a haláláért és az azt helyettesítő bebörtönzéséért. Az Old Godok szolgálatában Xaviusból Nightmare Lord lett. Megtámadta egykori népét. Idővel kiderült Fandral szerepe Malfurion kómájában és Teldrassil romlottságában, és ezért az egykori Archdruidát bebörtönözték.

Xaviust legyőzték. Bár Nozdormu nem adta újra áldását a night elfekre, Alexstrasza és Ysera úgy döntöttek, hogy megáldják a fát és segítenek visszaszorítani a megalkotása óta benne rejlő romlottságot. Mert bár Fandralt Xavius megtévesztette és kihasználta, attól még jó döntés volt Teldrassilt elültetni. Nordrassil lánya volt, G’Hanirnak, a Mother Treenek az unokája. A mai napig ez a legnagyobb mind közül, a night elfek bástyája a gyorsan változó világban.

Teldrassil a legfiatalabb a Világfák között, de lehet, hogy mind közül a legfontosabb.

Forrás: Matthew Rossi: Teldrassil, Crown of the Earth /Blizzardwatch/

További olvasmányok:

FavoriteLoadingAdd hozzá kedvenceidhez

Gitta

Gitta vagyok, a WoWLore Fordítások blog írója és gazdája. 2008 óta játszok a WoW-val kisebb-nagyobb megszakításokkal (mostanában inkább nagyobbakkal). 2010 nyara óta fordítok lore témájú írásokat magyar nyelvre. 2011. januárjában indítottam el saját blogomat, a WoWLore Fordításokat, mely mára a legnagyobb magyar nyelvű lore-ral foglalkozó oldal. 2015-ben írásaim egy részéből gyűjteményt hoztam létre Azerothi Históriák néven, mely 2016. decemberében nyomtatott formában is megjelent (jelenleg csak elektronikusan elérhető).

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .