Az Alliance története a vanilla WoWban

Sosem árt felfrissíteni, hogy miről is szólt valójában egy-egy kiegészítő, mik voltak a fő problémák, kik voltak a szereplők. A vanilla WoWban még csak 4-4 faj tartozott egy-egy frakcióhoz, és inkább laza kapcsolat tartotta őket össze, mintsem egy koherens történet. A fajoknak általában mind megvolt a maga problémája, amit helyi szinten igyekeztek kezelni, nekünk, játékosoknak pedig a világ felfedezése volt a dolgunk. De most tekintsük át, hogy ki mivel küszködött a vanilla WoW idején!

Night Elfek

A night elfek számára az élet váratlan fordulatot vett. A Harmadik Háború végén Nordrassilt elpusztították, és ezzel együtt a Kaldoreiek is elveszítették a halhatatlanságukat. Archdruid Fandral Staghelm egy újabb Világfát akart ültetni, Malfurion azonban figyelmeztette, hogy a természet soha nem fog megáldani egy ilyen önző tettet. Nem sokkal ezután Malfurion mély álomba zuhant, amelyből nem ébredt fel. Így Tyrande Whisperwind egyedül maradt, hogy irányítsa a Night Elfeket… Fandral pedig a Cenarion Circle druidáit vezethette.

De úgy tűnt, hogy Malfurion figyelmeztetése helyes volt. Az Aspektusok áldása nélkül Teldrassil lassan a korrupció és megrontás áldozatává vált. Eközben Tyrande és Fandral sem voltak éppen a legjobb viszonyban – Malfurion Stormrage-ről pedig senki nem hallott semmit. Fandral nyers vezetése úgy tűnt, hogy nem terjedt ki minden druidára. Voltak, akik megkérdőjelezték szándékait, különösen a vonzódását egy furcsa növényhez, amit Moorowgrainnek hívtak.

A későbbi patchek során Fandral múltjáról többet is megtudhattunk, miután Silithusban felfedeztük a Scarab Falat. A játékosok elkezdték felkutatni a Scepter of the Shifting Sands darabjait annak érdekében, hogy kinyithassák a falat, és ennek során még többet megtudtak az eredeti War of the Shifting Sandsről és benne Fandral szerepéről. Egy kicsit megmagyarázta mogorva stílusát… de a Morrowgrain célja továbbra is rejtve maradt, miközben Fandral, a Feathermoon Stronghold druidái és még a Taurenek is megpróbálták megfejteni.

Törpök

Ironforge törpjei egy másfajta történetet meséltek el nekünk. A vanilla WoW idején még csak a Bronzebeard klán tagjai laktak a hatalmas hegyek között, a Dark Iron törpök pedig esküdt ellenségek voltak. Bár a Wildhammerek szövetségesként viselkedtek, mégsem voltak az Alliance része. Helyette az északon található Aerie Peakben alakították ki otthonukat. Annak ellenére, hogy nem voltak hivatalosan az Alliance tagjai, a Wildhammerek elég barátságosak voltak az Alliance játékosokkal.

Ironforge törpjeit ekkor még Magni Bronzebeard király vezette, de megvoltak a maga problémái. Lánya, Moira eltűnt, és kalandorok segítségére volt szükség a felkutatására. Kiderült, hogy Moirát a Dark Ironok fogták el, és valamilyen varázslattal Blackrock Mountainban tartották. Mindezeken túl még az öccse, Brann is eltűnt, miközben a világot járta. Magni Moirának nyomára bukkant, de Brann tartózkodási helye egyelőre ismeretlen volt.

Az eltűnt rokonokon kívül a törpök a legnagyobb figyelmet ekkor a saját történelmüknek szentelték. Ekkoriban fedeztek fel olyan romokat, amelyek arra utaltak, hogy népük kapcsolatban állt a hatalmas Titánokkal. Ez a felfedezés újult erővel töltötte el őket, és ezúttal nem a bányászat, hanem a felfedezés és a régészet felé fordultak. Magni király tudni akarta az igazságot a törpök eredetéről – és ezért szerte a világba felfedezőket indított útnak, hogy megpróbálják kideríteni.

Gnómok

A gnómok számára a vanilla WoW egy kicsit sivár volt finoman szólva is. A többi fajhoz képest ők nem vettek részt a Harmadik Háborúban. Helyette úgy döntöttek, hogy visszahúzódnak Gnomereganba. Miután a Harmadik Háború véget ért, a törpök felfedezték ennek okát. Egy ősi fenyegetés, a troggok jelentek meg a föld mélyéről és árasztották el a várost. Mivel tudták, hogy az Alliance-t lefoglalja a Burning Legion jelentette fenyegetés, a gnómok úgy döntöttek, hogy ezt a harcot maguk vívják meg.

Vesztes csata volt és High Tinker Mekkatorque tisztában is volt vele. Mivel nem nagyon volt más választás, tanácsadója, Sicco Thermaplugg egy radikális megoldást javasolt – radioaktív sugárral borítsák be a várost és ezzel űzzék ki belőle a troggokat. Mekkatorque úgy döntött, megfogadja Thermaplugg tanácsát, és elrendelte a város raioaktív hulladéktárolóinak sürgős kiürítését. Ez azonban nem pusztította el a troggokat – sőt, csak erősebbé tette őket. Mivel a sugárral szennyezett városban képtelenek voltak tovább folytatni a harcokat, a gnómokat kénytelenek voltak elmenekülni és hátrahagyni fővárosukat.

Felröppentek a pletykák, miszerint Mekkatorque tanácsadója volt valójában a felelős a troggok inváziójáért. Tekintve, hogy Thermaplugg továbbra is Gnomereganban székellt, úgy tűnt, hogy ezek a pletykák igazak. Ettől függetlenül a gnómoknak továbbra sem volt hova menniük, amikor elvesztették a csatájukat. A törpök befogadták őket és felajánlottak számukra egy helyet Ironforge-ban – nem volt Gnomeregan, de azért megtette. Eközben Mekkatorque azon dolgozott, hogyan szerezze vissza városát, hogy hazatérhessenek a gnómok valódi otthonukba.

Emberek

Az emberiség számára az élet soha nem jelentett annyi küzdelmet, mint közvetlenül a Harmadik Háború után. Stormwind királyságát újjáépítették az Első Háború során ért pusztulása után. Ugyanakkor a királyság szélső területei még mindig támadás alatt álltak, részben a korábbi Horde ismerős arcai, részben más, sötétebb erők által. Varian Wrynn királyt sehol nem találták. Fia, a nagyon fiatal Anduin Wrynn vezette helyette a királyságot – Bolvar Fordragonnal és Lady Katrana Prestorral az oldalán.

Westfall lakóit folyamatosan támadták a Defias Brotherhood tagjai – ez a csoport az egykori Kőművesek Céhének mesterembereiből alakult. A Céh építette újjá Stormwindet mai formájává, azonban nem voltak illően megfizetve munkájukért. A mesteremberek feldühödtek azon, hogy Stormwind nem volt hajlandó kifizetni a munkájukat, ezért rabló-bandita-haramia életmódot folytattak, a városlakókat rabolták ki pénzükért, ami nekik járt volna. A szóbeszédek szerint a Defias volt a felelős Wrynn király eltűnéséért is.

Ezalatt Darkshire lakosait folyamatosan fenyegették a worgenek és az undeadek. Egy gonosz bűbáj az egész területet szinte állandó sötétségbe borította, és szinte semmilyen segítség nem érkezett Stormwindtől. Mivel csak saját magukra számíthattak, ezért Duskwood lakosai egy helyi sereget hoztak létre, a Night Watchot (Éjjeli Őrség). Még keletebbre pedig Lakeshire városa állt a Blackrock orkok folyamatos támadása alatt. Stormwind ismét alig küldött segítséget, magára hagyva a várost, hogy kiálljon magáért.

Az emberek problémái nagyrészt nem a Hordától eredtek, hanem magából a királyságból. Ezért a játékosokban állandóan ott motoszkált a kérdés: hová tűnt Varian Wrynn? Mikor fog visszatérni? Vajon megkapják a szélső területek azt a segítséget a királyságtól, amelyre olyan nagyon szükségük van?

Szeletek

Ez az egész nagyon csapongónak hangozhat – ez azonban szándékos volt a játék legelején. Mivel csak négy faj közül lehetett választani, ezért mindegyiknek saját tematikus történetszála lehetett. A játékosok nagyrészt a saját fajuknak megfelelő területeken fejlődtek. A night elfek szinte kizárólag Kalimdoron fejlődhettek 60-as szintig, ha úgy akarták. Az emberek az idejük nagy részét az Eastern Kingdoms déli részén tölthették, és csak akkor kellett északra utazniuk, ha elég magas szintet értek el ahhoz, hogy a Plaguelandsen kalandozhassanak.

A kiegészítők megjelenésével kezdett el egy koherens történet kibontakozni, amely az eredeti négy nép sorsát összefűzte. Emellé új fajok is érkeztek a saját történetszálaikkal. De a vanilla WoW csak a nyitó fejezeteit mutatta be egy hosszú, folyamatosan kibontakozó történetnek.

Forrás: Anne Stickney: Alliance lore in Classic WoW /Blizzardwatch/

Add hozzá kedvenceidhez