A Druida Artifact fegyverek
A druidák lore-ja a mage-ek történelme mellett az egyik legismertebb és legkiterjedtebb történet. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a druidák kialakulásának idejét és körülményeit pontosan ismerjük az Ősök Háborúja révén. Emellett a Cataclysm kiegészítőben, amikor visszatértek az Ancientek (Ősök), akik mindig is fontos szerepet játszottak a druidizmusban, a druidák is hangsúlyosabb szerepet kaptak. Emellett újabb két fajt, a trollokat és a worgeneket is a druidák között köszönthettük. Bár a troll druidizmus nem kapott bővebb kifejtést, a Worgenek és az ő eredetük annyira szorosan kapcsolódik a druidizmushoz, hogy a kettőt szinte lehetetlenség külön választani. Az Artifact fegyverek kapcsán pedig látni fogjuk, hogy az Ősök nélkül sem lehet beszélni róluk, mivel mind a négy druida fegyver a druidizmus eredetéhez kapcsolódik. Ráadásul a Legion során ellátogatunk arra a helyre, ahol az egész kaszt kialakult.
Balance – Scythe of Elune
A hivatalos leírás szerint ezt a misztikus fegyvert évezredekkel ezelőtt a Staff of Elune-ból és a farkas félisten, Goldrinn egyik fogából hozták létre. A Scythe of Elune-nak hosszú és felkavaró története van a druidák számára: akik nem vigyáznak eléggé, azokat könnyen felemésztheti Goldrinn szelleme, amely átjárja a sarlót. Azeroth worgenjeinek eredete is ehhez a fegyverhez kötődik, amelyről azt tartják, hogy elmondhatatlan hold-erővel rendelkezik azon druidák számára, akik képesek irányítani és megérteni az egyensúlyt magukban. Akik nem elég erősek, azokat könnyen magával ránthatja ennek a nagyszerű fegyvernek az ereje, és őfelette uralkodik, ahelyett, hogy ő uralná.
A worgenek számára ez a fegyver a fizikai megtestesítése létrejöttüknek és a druidák számára ez jelképezi azt, hogy ők kicsodák valójában. A Scythe of Elune-nak hosszú és kiterjedt története van – Elune varázsbotjából és a farkas Ős, Goldrinn fogából jött létre. A Kaldorei társadalom első druidái még rengeteg állatformát felvettek, de ezek közül néhányat nehezen lehetett kezelni. A falka forma vagy farkas forma igen erős volt, azonban az Ős Goldrinn haragját is megtestesítette, amely többször úgy öltött formát, hogy a druida elvesztette önuralmát és dühe irányíthatatlanná vált. Emiatt Malfurion betiltotta a használatát.
Habár Malfurion betiltotta, ez néhány Druidát nem tántorított vissza attól, hogy ellenszegüljenek a Shan’do parancsának és ezt a formát felöltsék. A Scythe of Elune-nak az volt a szerepe, hogy segítségével mérsékelni tudták ezt a dühöt és haragot, amely a falka formával járt, azonban nem az elképzeléseknek megfelelően működött a fegyver. A düh csillapítása helyette a Falka formát használó druidákat worgenekké változtatta, hatalmas, emberszerű farkasokká, akik még annál is jobban tele voltak dühvel, mint amikor csupán a falka formát felvették. A fegyver részletes történetéhez két korábbi Történelemórát ajánlok, ahol nagyszerűen van leírva a Scythe kiterjedt és szertágazó történelme.
A Scythe talán különös választásnak tűnik a Balance druidák számára, de igazából ez a fegyver illik hozzájuk a legjobban. A Scythe magába olvasztja Goldrinn haragját, amely egyetlen fogában összpontosul, Elune lágy nyugodtságával egyetlen varázsbotban. Tökéletesen megjeleníti azt a vékony vonalat, ami a druida és aközött a bestia között húzódik, akivé való változást minden druida tökéletesen megtanulja képzése során. Azok a druidák, akik ezt a fegyvert viselik, mesterei a saját belső egyensúlyuknak, és a Balance druida valójában erről szól.
A Scythe of Elune-t a Cataclysm alatt Valorn Stillbough használta Gilneasban, hogy a worgeneknek segítsenek vele. Ezután Duskwoodban nyomozott a Scythe segítségével a feral worgenek után. Egy nap aztán Tyrande Whisperwind parancsára Valorn és Belysra Starbreeze a Duskwoodban található Twilight Grove-hoz utaztak, hogy egy druida kalandor számára átadják a fegyvert, holott Valorn ezt nem tartotta valami jó ötletnek. A fegyvert azonban Ariden, a Dark Riderek vezetője ellopja Valorntól és a Dark Riderek rejtekhelyére, a karazhani katakombákba viszi. Innét kell majd megszereznie a bátor kalandornak Valorn és Belysra segítségével.
Feral – Fangs of Ashamane
A hivatalos leírás szerint a hatalmas szürke párduc, Ashamane, az egyik első Vad Isten volt, és azok közé tartozott, akik a félisten, Cenarius hívására megvédték Azeroth világát az Ősök Háborúja (War of the Ancients) során. Ashamane a Légió elleni csatában hullt el, előtte azonban számtalan életet megmentett. Val’sharah-ban egy hatalmas szentélyt emeltek a tiszteletére, és fogait feldíszítették és kiállították. Úgy tartják, hogy ezek a fogak még mindig egy ősi, primitív erőt hordoznak magukban, amelyek jó szolgálatot tesznek a harcban.
Pontosan nem is tudjuk, hogy hány Ancient, vagyis Ős van Azerothon – ismerünk jópárat, azonban sokan vannak, akiknek története az idők homályába veszett. Ashamane is egy ilyen Ős – az Ősök Háborúja során pusztult el, és bár Val’sharahban egy szentélyt emeltek a tiszteletére, a nagyvilág számára ismeretlen. Bizonyos értelemben ez a druidizmus szerepe. A druidák a természet védelmezői, és bár szorosan együttműködnek más kasztokkal és Azeroth más népeivel, tevékenységük a legtöbb esetben nem szembetűnő.
Így érthető, ha vannak olyan területeti a druidák kultúrájának, amiről még nem tudunk, hiszen amit csinálnak, az igazából nagyon veszélyes, és megfelelő kiképzés nélkül az ezekkel az erőkkel való felületes kapcsolatnak katasztrofális következményei lehetnek. Ettől függetlenül Ashamane az egike volt azoknak az Ősöknek, akik harcoltak és elpusztultak az Ősök Háborúja során, és ellentétben azokkal, akik a Hyjal elleni támadás során újjászülettek, Ashamane soha többé nem tűnt fel. Ez egy kicsit furcsa, ha belegondolunk, hiszen úgy tűnik, hogy az Ősök valójában halhatatlanok, de úgy tűnik, hogy néhány esetben az Ősök meghalnak és így is maradnak.
Ashamane szelleme azonban tovább fog élni abban a druidában, aki magára ölti a Fangs of Ashamane-t és így is illik, hiszen ezekkel a fogakkal harcolt valamikor a Légió ellen, és ez is hozta el az ő végzetét. Ha már nem tud visszatérni az életbe úgy, mint Cenarius és mások, akkor legalább más módon meg tud újulni, és tovább tudja szolgálni és védelmezni Azerothot azokon a druidákon keresztül, akik az ő erejét akarják magukra ölteni.
Guardian – Claws of Ursoc
A hivatalos leírás szerint a titán őrző, Keeper Freya kovácsolta titánacélból ezt a fegyvert, amit az egyik Vad Istennek, a hatalmas medvének, Ursocnak ajándékozott. Ursoc rengeteg csatában viselte ezeket a karmokat, mielőtt az Ősök Háborúja során meghalt volna. Habár teste eltűnt, a karmok megmaradtak, és a legendák szerint szellemének egy része is bennük maradt. Miután Ursoc furbolg követőivel megharcoltak a karmokért, egy csapat druida a karmokat az Emerald Dreambe vitte, ahol felkutatták Ursoc szellemét, és az ő gondjaira bízták a karmokat.
Ursoc pont példa arra, hogy egy Őst fel lehet támasztani… de lehet, hogy súlyos következményekkel fog járni. Fivérével Ursollal együtt a két hatalmas medve Őst a furbolgok tisztelték mélyen. De most úgy tűnik, hogy az Ősök története ennél sokkal régebbre nyúlik vissza. Hiszen karmait maga Freya, egy titán őrző kovácsolta. És ez az érdekes dolog az Ősökkel kapcsolatban: nem tudjuk, hogy pontosan honnan erednek. A Wolfheart című könyvben azt írták róluk, hogy míg a Titánok formálták meg a világot, az Ősök Azeroth szülöttei voltak, ami arra utal, hogy az Ősök nem titán teremtmények voltak, hanem egyszerűen ebből a világból nőttek ki.
Ennek ellenére az Ősök nem találták természetellenesnek, vagy szokatlannak a Titánok munkáják. Valójában több utalás is van arra, hogy az ősök együttműködtek a Titánok teremtményeivel. Freya ajándéka Ursoc számára egy újabb kiváló példa. Ha azt vesszük, hogy a Legionben a druidizmus történelme mellett a Titánokról is többet fogunk megtudni, remélem, hogy Azerothnak eme két sarokpontja közötti együttműködésről is többet megismerhetünk.
De térjünk vissza Ursocra, aki az Ősök Háborúja során veszett el, azonban visszatért az életbe… csak sajnos a Furbolgok nem voltak olyan ügyesek az Ancientek újjáélesztésében, mint mi a Cataclysm során. A furbolgok a megrontott és elbukott Világfának, a Vordrassilnak a mágiáját használták. Emiatt Ursoc maga is megrontották vált Furbolg követőivel együtt. A kalandoroknak végül sikerült megtisztítani ezt a rontást és végül legyőzni Ursocot Grizzly Hillsben, majd ezután figyelmeztetett minket Yogg-Saronra és eltűnt. A karmait ugyanakkor még most is használhatja az a druida, aki elég erős ahhoz, hogy el tudja bírni.Restoration – G’Hanir the Mother TreeA hivatalos leírás szerint ez egy egyszerű faág az első fáról, G’Hanirról, amelyet a félisten, Aviana ajándékozott a halandó druidák számára réges-régen. A titokzatos Emerald Dreammel való kapcsolatának köszönhetően képes Azerothot begyógyítani és stabilizálni. Nemrég a druidák ezzel a bottal tartották vissza a Nightmare rontását és őrületét. Ennek eredménye, hogy a Nightmare-ben lévő szatírok alig várják, hogy elpusztíthassák a G’Hanirt.
Egy nagyon fontos tárgyról van itt szó: G’hanir volt az első fa és az Ős Aviana otthona, és gyümölcsei Azeroth összes fatípusának magját tartalmazták. Az Ősök Háborúja során pusztult el, amikor Aviana elesett… és egy makk esett le a fáról, amelyből aztán megalkották az első Világfát, a Nordrassilt. Azonban G’Hanir nemcsak Azeroth első Világfájának az „anyja” volt, hanem Azeroth összes szárnyas teremtményének a túlvilági otthona. Amikor Aviana visszatért az életbe a Cataclysmben, akkor G’Hanir is újjászületett, és Aviana még Draenor Arakkoáinak is felajánlott egy helyet a G’Haniron.
Talán nem is kell mondanom, hogy ez a fa Azeroth élő történelmének egyik legfontosabb darabja. A Nordrassilt átjárja az ő ereje is, nemcsak az, amit a Well of Eternityből nyert. Archimonde lehet, hogy a Well of Eternity után harcolt a Harmadik Háborúban, de kétségtelen, hogy Nordrassil önmagában is felkeltette a figyelmét. Ha úgy hisszük, hogy a Nordrassil erőteljes, akkor képzeljük el, amikor annak a fának az ágját hordozzuk, amelynek egyetlen makkja elég volt ahhoz, hogy ezt a Világfát létrehozza. G’Hanirt a Legion során ismét veszély fenyegeti, és ez nem csoda – a G’Hanir ágából létrehozott varázsbot képes volt magát a Nightmare-t sikerrel visszatartani. Ha csak egyetlen ága is ekkora erővel rendelkezik, akkor mekkora erővel rendelkezik maga G’Hanir? Mivel a Legion során a Nightmare-rel is meg fogunk küzdeni, úgy tűnik, ez ki fog derülni.
A druidizmus az egyik sarkalatos pontja a Warcraft történelmének, és úgy tűnik, hogy a Legionben még több dolgot meg fogunk tudni erről az időnkét rejtélyes kasztról. Megismerkedünk Val’sharah-val, Shaladrassillal, a Világfával, a Nightmare újbóli felbukkanásával, így az új kiegészítő egyik főszereplői lesznek a druidák. Reméljük, hogy néhány olyan rejtélyre, mint a Nightmare, az Ősök és talán a Titánok is, további magyarázatokat fognak kapni.Forrás: Blizzardwatch
Add hozzá kedvenceidhez
Mindig úgy képzelem el, hogy az Ancientek Azeroth őslakói. Megkockáztatom hogy Elune-hoz van valami közük, talán ő teremtette őket. Talán az Old Godokkal is harcoltak már, és így a megérkező Titánok szívesen segítettek nekik, akik meg szívesen fogadták a segítséget.
Ha belegondolunk Aviana újjáélesztése sem önmagától történt, ha jól emlékszek a mi segítségünk kellett hozzá és egy tojásból kelt ki. És mivel minden nem sikerülhet jól/kielégítően (lsd a furbolgok esete Ursoc-kal Northrenden) előfordulhat, hogy Ashamane felélesztése is csak félresikerült. Cenarius meg más tészta, mégiscsak van benne egy kis anyuciból és így erősebb mint a többi. Más Ancientek pedig most nem jut eszembe aki korábban meghalt és később teljes valójában köztünk járt.
Mellesleg: Azért a Nordrassil nem csak a G’hanir makkja miatt olyan erős, még hozzáadódott egy kis Well of Eternity és 4 aspect ereje is, már ha jól rémlik az Ősök háborúja trilógiából. De tény hogy rendkívül nagy hatalma van az Anyafának.
A Kasza története mindig tetszett, főleg Duskwoodban a Gyűrűk Urás áthallások.
A Nordrassil erőssége résznél én is néztem, pont ugyanezért, mint te, de így szólt az eredeti cikk és nem akartam megváltoztatni.
Az Ancientekről hamarosan külön írás készül, szerintem is egy nagyon izgalmas téma és nagyon szeretem őket. Malorne volt még az, aki újjászületett a Cataclysm alatt, ileltve Goldrinn szelleme is megjelenik.
Igen, a Gyűrűk urás áthallást én is mindig izgalmasnak tartottam 🙂
Mindig úgy képzelem el, hogy az Ancientek Azeroth őslakói. Megkockáztatom hogy Elune-hoz van valami közük, talán ő teremtette őket. Talán az Old Godokkal is harcoltak már, és így a megérkező Titánok szívesen segítettek nekik, akik meg szívesen fogadták a segítséget.
Ha belegondolunk Aviana újjáélesztése sem önmagától történt, ha jól emlékszek a mi segítségünk kellett hozzá és egy tojásból kelt ki. És mivel minden nem sikerülhet jól/kielégítően (lsd a furbolgok esete Ursoc-kal Northrenden) előfordulhat, hogy Ashamane felélesztése is csak félresikerült. Cenarius meg más tészta, mégiscsak van benne egy kis anyuciból és így erősebb mint a többi. Más Ancientek pedig most nem jut eszembe aki korábban meghalt és később teljes valójában köztünk járt.
Mellesleg: Azért a Nordrassil nem csak a G’hanir makkja miatt olyan erős, még hozzáadódott egy kis Well of Eternity és 4 aspect ereje is, már ha jól rémlik az Ősök háborúja trilógiából. De tény hogy rendkívül nagy hatalma van az Anyafának.
A Kasza története mindig tetszett, főleg Duskwoodban a Gyűrűk Urás áthallások.
A Nordrassil erőssége résznél én is néztem, pont ugyanezért, mint te, de így szólt az eredeti cikk és nem akartam megváltoztatni.
Az Ancientekről hamarosan külön írás készül, szerintem is egy nagyon izgalmas téma és nagyon szeretem őket. Malorne volt még az, aki újjászületett a Cataclysm alatt, ileltve Goldrinn szelleme is megjelenik.
Igen, a Gyűrűk urás áthallást én is mindig izgalmasnak tartottam 🙂