Azerothi Históriák – A Paladin Pajtások

A Lich King legyőzésével és a Scourge visszaszorításával a Keleti Járványföldeken (Eastern Plaguelands) is megkezdődtek a helyreállítási munkálatok, elsősorban az Argent Crusade-nek (Ezüst Keresztesek) köszönhetően. 

A Thorondil folyó partjánál egy érdekes kompánia várakozott. Lóvontatta, kosarakkal és ládákkal telezsúfolt kocsijával a worgen Fiona a Keleti Járványföldeken készült átkelni. Útitársai egy vérelf, Tarenar Sunstrike és egy törp, Gidwin Goldbraids voltak, akik a Light’s Hope Chapelhez (Fény Reményének Kápolnája) tartottak, hogy csatlakozzanak az Argent Crusade-hez. Amikor Fiona megállt megitatni a lovakat, a két paladin versenyezni kezdett egymással, hogy melyikük tud több élőholtat megölni öt perc alatt. Azonban eltelt egy óra, és a két paladin sehol sem volt. Fiona ezért egy arra járó kalandort kért meg, hogy segítsen neki megkeresni őket. A kalandor végül megtalálta őket, Gidwint kiszabadította a pókok fogságából, majd gyógynövekényeket és kopóvért gyűjtöttek Fiona boltja számára.

Fiona rávette a kalandort, hogy csatlakozzon hozzájuk a kelet felé vezető úton, amit a kalandor elfogadott. A karaván elindult, Fiona és Tarenar ültek a bakon, míg a kalandor és Gidwin a kordé hátuljában foglaltak helyet.

– Hékás! – kiáltott fel Gidwin. – Miért te ülsz a bakon?
– Mert én nyertem meg a fogadásunkat – felelte Tarenar.
– Ki mondta, hogy te nyerted meg a fogadást? Össze se hasonlítottuk a találatainkat még.
– Rendben. Én öt zombit öltem meg. És mind hatalmas volt. Te mennyi élőholtat öltél meg?
– Meglehetősen biztos vagyok abban, hogy én hatot öltem meg.
– Fogadni mernék, hogy csak négyet öltél meg.
– Honnan… honnan tudtad?
– Nem tudtam. Most mondtad el! De most komolyan, hogy ment az élőholt-vadászatod? Hallani akarom a történetedet. Gidwin? Most nem veszel tudomást rólam? Giddy… most haragszol rám, igaz? Emlékszel, amikor gyerekek voltunk? Álló napokon keresztül tudtuk eljátszani, hogy trollokkal, vagy murlocokkal, vagy lányokkal harcolunk.
– Ne csináld ezt, Tarenar.
– Még nevünk is volt… mi is volt?
– Te is átkozottul jól tudod, hogy mi volt.
– Nem, halálkomolyan. Totál elfelejtettem.
– „A Paladin Pajtások” – sóhajtott fel Gidwin.
– Gidwin, legközelebb te ülhetsz velem elől – mondta Fiona.
– Talán most már nem is akarok – mondta csökönyösen Gidwin. – Talán most már jobban szeretek itt hátul ülni az új barátommal. Elől olyan lószag van.
– Balra van egy torony – mutatott előre Fiona. – Mit gondoltok, megálljunk és pihenjünk egy kicsit?
– Pár perce pihentünk! – kiáltott fel Gidwin. – Menjünk csak a Light’s Hope Chapelhez!
– Az utak elég rossz állapotúak erre, Gidwin. Nem akarom megkockáztatni a lovaim elvesztését.
– Nem fogjuk elveszteni a lovakat – kötötte az ebet a karóhoz a törp. – Nézz csak rájuk! Épp úgy néznek ki, mint amikor elindultunk.
– Kivételesen Fionával értek egyet – szólt közbe Tarenar. – Az Argent Crusade tud még egy kicsit várni ránk. Mindamellett lehet, hogy a vendégünk is szeretne kicsit leszállni a karavánról.
– Itt is vagyunk! – kiáltotta Fiona, és a karaván megállt a Korona Őrtornyánál (Crown Guard Tower). Az őrtornyot az Argent Crusade foglalta el hosszas csatározások után, és előőrsként szolgált jelenleg. 

A toronyban szolgált Argus Highbeacon, aki korábban a Keleti Járványföldek öt tornyának megtartásában segédkezett, azonban idős kora miatt már nem vállalt komolyabb feladatokat. Mikor meghallotta, hogy Fiona karavánja a Kápolnához tartott, csatlakozott hozzájuk. Az útitársak nagyon megörültek neki, hiszen az idős paladin bizonyára fog majd egy-két jó szót szólni az édekükben az Argent Crusade-nél. 

Az őrtorony közelében egy élőholt troll, a száműzött Zaeldar garázdálkodott, ezért a parancsnok megkérte az utazókat, hogy segítsenek neki a legyőzésében. Miután végeztek a trollal, egy másik élőholt troll lépett hozzájuk. Vex’tulnak hívták, és a Mossflayer (Mocsárnyúzó) törzs vezetője volt, amíg Thresh’jin cselszövéssel és árulással el nem vette tőle trónját. Ezután Zaeldar szolgája lett, így mestere halálával felszabadult, és úgy döntött, hogy a karavánnal tart. 

Miután összekészülődtek, a karaván folytatta útját, a bakon Argus-szal és Fionával, hátul a bátor kalandorral, Vex’tullal és Tarenarral, míg Gidwinnek a tetőn jutott csak hely. 

– Ez egyáltalán nem igazságos! – hőzöngött Gidwin. – Miért kell nekem ülni az összes cucc tetején?
– Mert te vagy a legbátrabb, drágám – nyugtatta Fiona.
– Mert kicsi vagy – mondta röviden Tarenar.
– Hé! – kiáltott a törp. – Ráguríthatom az egyik ládát a fejedre, Tarenar.
– Tudom, hogy neked ígértem az első ülést, Giddy, de van egy idősebb utasunk. Sajnálom.
– Fiona, figyelmeztetnem kell téged: Gidwin csak azért akar elől ülni, mert meg akar csókolni – cukkolta társát a vérelf.
– Ó, fogd be, te tökfilkó – mondta a törp. – Talán TE akarod már vagy száz alkalommal megcsókolni.
– Nem is igaz! – felelte Tarenar.
– Öhöm – szólt közbe Argus. – Én, ö, nagyra értékelem a kocsikázást, Fiona asszony. Jó, hogy végre nem a saját lábamon kell megtennem az utat.
– Általában egyedül gyalogolt ezeken az utakon? – érdeklődött Fiona.
– Igen, bár könnyebb volt, amikor még fiatalabb voltam. Manapság sokkal óvatosabbnak kell lennem.
– Ha nem veszi sértésnek a kérdésem – szólalt meg Gidwin – miért kellett ilyen sokat gyalogolnia?
– Az öt Ezüst tornyot szolgáltam. Legtöbbször karbantartás és felújítás volt a feladatom, és néhány apróbb mágikus munka. Alapos karbantartás nélkül a járványföldeken lévő épületek hajlamosak… elsorvadni.
– Nemes munka – jegyezte meg Tarenar.
– Én kielégítőnek találtam. Szeretek a két kezemmel dolgozni. Egyébként, ha bármelyikőtöknek van valami javítanivalója, csak szóljon. Állok rendelkezésetekre!
– Ugye tagja az Argent Crusade-nek? – kérdezte Gidwin. – Tudna pár jó szót szólni az érdekünkben? Csatlakozni szeretnénk a rendhez.
– Természetesen. Nem sokszor jutok el a Fény Reményéhez mostanában, de amikor megérkeztek, mondjátok meg Max Tyrosusnak, hogy én küldtelek titeket.
– Váó – kiáltott fel Tarenar. – Megengedi, hogy Maxnak szólítsák?
– Asszonyom, lenne oly kedves kirakni engem a Fény Pajzsának Tornyánál? (Light’s Shield Tower) Meg kell itt állnom.
– Természetesen nem fogom csak úgy ledobni, Highbeacon mester. Szívesen megvárjuk magát.
– NEEEEEEEEE! – kiáltott fel Gidwin. – Megint megállunk!
– A Fény Reménye már nincs messze, ifjú paladin – nyugtatta Argus. – Javasolhatom esetleg a sétát?

Gidwin meg is fogadta az idős paladin tanácsát, és a vérelffel és a kalandorral együtt gyalog megindult az Argent Crusade székhelye felé. Fiona ugyanis elhatározta, hogy elkíséri Argust a többi toronyhoz is. Gidwin azonban már túlságosan izgatott volt, mintsem meg bírta volna várni a karavánt. Kicsi kora óta arról álmodott, hogy csatlakozik hozzájuk, ezért is lett belőle paladin. Évek hosszú gyakorlása után úgy érezte, hogy most már készen áll a csatlakozásra.

Amikor megérkeztek a Light’s Hope Chapelhez, Lord Maxwell Tyrosusnál jelentkeztek szolgálatra. A parancsnok azonnal feladatokat adott nekik, hogy letesztelhesse őket. A kápolna mögötti kriptában az elesett hősök szellemei tértek vissza, hogy próbára tegyék az újoncokat. Miután a harcolás tesztjén átestek, csatlakozhattak az Argent Crusade-hez. Feladatuk a Browman Malomnál, a Veszedelmes Tisztásnál (Noxious Glade), valamint Északvölgynél (Northdale) található élőholtak elpusztítása volt. 

Tarenar azonban úgy gondolta, hogy egy kis pihenőt közbeiktathatnának, és csatlakozhatnának az éppen a Keletifal Toronyban (Eastwall Tower) állomásozó Fionáékhoz. Elégedetten tapasztalták, hogy a karavánhoz a Kápolnánál – ahol Fiona természetesen megállt – újabb két tag csatlakozott: a tauren Rimblat Earthshatter, valamint a goblin Beezil Linkspanner. Itt fülest kaptak, hogy a közelben egy Ix’lar nevű nerubian állomásozik seregével, akit a kalandor segítségével Tarenar könnyedén megölt.

Amíg azonban ezt a kis mellékküldetést végezték egy goblinnak, Gildwin türelmetlen lett és egymaga elindult Északvölgybe. Azonban Északvölgyben csak az állandóan magánál hordott imádságos könyvét találták meg, őt magát nem. Tarenar magát kezdte okolni a történtek miatt, ezért a kis csapat újra felkerekedett, hogy kövesse a Scourge-öt az Északi-átjáró Toronyhoz (Northpass Tower). 

– Nem hiszem el, hogy hagytam, hogy Gidwin csak így elfusson! – átkozta magát Tarenar.
– Ez nem a te hibád – nyugtatta Fiona. – A saját elhatározásából futott el. Egyikünk se tudta megállítani.
– Nem lehetünk biztosak abban, hogy megölték – szólalt meg Argus. – Talán csak elfutott valahová.
– Nem, soha nem hagyta volna el az imádságos könyvét! – bizonygatta a vérelf. – Állandóan azt a könyvet bújta és tanulta. Folyamatosan tanult, mindig igyekezett egyre jobb lenne.
– Eggyel több ok arra, hogy még életben van – mondta Argus. – A Gidwinhez hasonló paladinokból jó halállovagok lesznek. Ezt a Scourge minden tagja tudja, aki elég erős ahhoz, hogy legyőzze őt.
– Igazán? Ezek nagyszerű hírek! – kiáltotta Fiona. – Habár, meglehetősen rosszak is, ha az alternatív lehetőségeket vesszük…
– Ha meg akarjuk találni, akkor jó irányt választottunk – mondta az idős paladin. – Valószínű, hogy Stratholme-ba vitték, esetleg a Járványrengetegbe (Plaguewood). Mindkettő nagyon gonosz hely. Ezek azok a részei utazásomnak, amelyeket a leginkább elkerülök.
– Nem hiszem, hogy készen állok rá, hogy egyedül odamenjek – jegyezte meg Tarenar.
– Nem vagy egyedül, Tarenar – nyugtatta meg Fiona. – Szövetségeseket találtál az utad során. És emellett te magad is képzett paladin vagy.
– Én, képzett? Nem, nem, Gidwin volt a jó paladin. Ő volt az, aki minden éjjel órákon keresztül gyakorolt…
– … ugyanakkor te folyamatosan lépést tudtál vele tartanai. Gyakorlás nélkül – fejezte be a mondatot Fiona. – Mindkettőtöket láttalak harcolni, Tarenar. Te tehetséges vagy – Gidwin soha nem lesz az.
– Talán emiatt ment el nélküled – jegyezte meg Argus.
– Ezt hogy érti? – kérdezte Tarenar.
– Talán úgy érezte, hogy bizonyítania kell, hogy ugyanolyan tehetséges, mint te.
– Ez az egész az én hibám. Meg kell találnom őt, hogy rendbe hozzam a dolgokat.
– Én nem mondanám, hogy ez a te hibád, Tarenar. De ez ne tartson vissza attól, hogy megmentsd Gidwint.

Az Északi-átjáró Toronynál Vex’tul úgy döntött, hogy otthagyja a csapatot, és bosszút áll árulóján.  Zul’Masharba ment, ahol Thresh’jin uralkodott. Miután legyőzte Thresh’jint, az áruló holttestét egy oltáron felgyújtotta és elégette. A körülötte állók legnagyobb megdöbbenésére ezután ő maga is a tűzbe vetette magát, hogy végleg véget vessen életének. Ahogy ő mondta, bár élőholt, az akarata csak az övé. 

Közben a toronynál Tarenar a kalandorral együtt indult Gidwin keresésére. A vérelf a Járványrengetegbe ment, míg a kalandor a torony túloldalán próbált információhoz jutni barátjuk hollétével kapcsolatban. Kettejük közül a kalandornak volt szerencséje, és megtudta, hogy Gidwint egy bizonyos Anastari bárónő tartja foglyul és a Járványrengetegben rejtegeti. Miközben immár Tarenarral együtt küzdöttek az élőholtak ellen, egy jegyzetre bukkantak, amely úgy tűnt, hogy a bárónőtől származott. 

Eljött az idő a szertartáshoz, amiről beszéltünk. Elindulok Stratholme-ból, hogy a Járványrengeteg központi siralomházában végezzek a foglyunkkal. Gondoskodjatok a megfelelő biztonsági intézkedésekről. Ha elbuktok, a mesterem mindegyikőtök fejét veszi. Ha sikerrel jártok, egy törp testvérrel gyarapodtok. 

Anastari bárónő valamikor egy gyönyörű nemes elf hölgy volt, akit azonban brutálisan megölt a Scourge, majd a Lich King felélesztette és most az ő irányítása alatt állt. A feladata az egyik stratholme-i ziggurat őrzése volt, emellett új tagok „toborzása” a Scourge-be. 

Most, hogy már tudták, hogy merre van Gidwin, Tarenar és a kalandor felkészültek a támadásra. Ahogy beléptek a siralomházba, meglátták, hogy Gidwint egy asztalhoz kötötték, és a bárónő őrizte.

– Soha nem fogsz messzire jutni ezzel, te pelenkafejű szörnyeteg!
– Ó, igazán? És pontosan mit fogsz csinálni, törp? Nincs itt senki, aki megvédhetne téged.
Ekkor a kalandor és a vérelf léptek be a szobába.
– Tévedsz, szellem. Azért jöttünk, hogy visszaszerezzük Gidwint.
– Csak ti ketten? Nincs esélyetek ellenem.
Ebben a pillanatban Fiona, Argus és a karaván többi tagja is belépett a siralomházba.
– Ezt megcáfolnám – mondta Argus.
– Támadás! – kiáltotta Tarenar, és mindannyian a bárónőnek estek.

Miután megölték őt, kiszabadították Gidwint. A törp azt kérte, hogy menjenek vissza a karavánnal a Light’s Hope Chapelhez. És ezúttal a bakon utazhatott.

Aki még nem töltötte ki, annak nagyon örülnék, ha kitöltené ezt a rövid űrlapot a blogommal és pár lore-ral kapcsolatos kérdésről! Max. 5 perc ígérem! 🙂

Add hozzá kedvenceidhez