A legendás Ashbringer története
Most már te birtoklod az egyik legikonikusabb és legismertebb fegyvert, amit valaha is alkottak.
Egykor az élőholtak veszedelmeként (akkor, egy időre a Scourge legnagyobb értéke volt) az Ashbringer lordok, birodalmak és királyok – legyenek élők, vagy élőholtak – felemelkedésének és bukásának eszköze volt. Már állt ki a jó és a rossz mellett is, és most a te kezedben nyugszik.
Viseld jól.
1. rész
Kevés ismert fegyver vagy ereklye képes versenyezni az Ashbringer legendás származásával.
Az eredete egészen az emberek és az orkok között zajló Második Háborúig vezethető vissza. Ott, a harcmezőn került a közismert nagyúr, Alexandros Mograine birtokába egy sötét gömb.
Habár Alexandros az ereklyét az árnyék élő megtestesülésének tartotta, abban is hitt, hogy egy nap az igazságosság fegyverébe lehet majd belekovácsolni.
Alexandros látomása később valósággá vált, és a fegyver Ashbringer néven vált ismertté.
2. rész
Úgy tartják, hogy Ironforge megszentelt csarnokai mélyén kovácsolta az Ashbringert a törpkirály Magni Bronzebeard, a páratlan fegyverkovács.
Magni király számára ez egy sötét időszak volt; éppen akkor gyászolta fivére, Muradin elvesztését.
A legendák úgy tartják, hogy Magni király dühének és bánatának teljes erejét beletette az Ashbringer megkovácsolásába, az eredmény pedig egy elmondhatatlan bosszúvággyal és pusztítással rendelkező fegyver lett.
3. rész
Úgy írják, hogy amikor szembeszállt az élőholt seregekkel, Alexandros Mograine Nagyúr könnyedén szétverte őket. A kezében a penge olyan volt, mintha saját húsának kiterjesztése lenne, a tiszta pusztítás gyönyörű halálos eszköze.
És miután lekaszabolta Scourge ellenségeit, az új fegyver semmit sem hagyott az áldozatokból, csak elszenesedett csontokat és örvénylő hamut.
Így kapta meg az Ashbringer, vagyis a Hamuhozó a nevét.
4. rész
Alexandros Mograine kezében az Ashbringer páratlan haraggal sújtott le a portyázó Scourge seregekre, megtizedelve az élőholtak számait.
Ebben az időben úgy tűnt, hogy a férfi és a fegyver egy és ugyanaz. Az Ashbringer egy legendás név lett, és nemcsak a félelmetes penge jelzője lett, hanem a rettenthetetlen lovagé is, aki viselte.
5. rész
Fairbanks visszaemlékezéséből, aki Alexandros Mograine Nagyúr tanácsadója volt, nem sokkal kivégzése előtt:
” Stratholme határain kívül történt, hogy körülvettek minket az élőholtak. Számuk megállapíthatatlan volt. Egyik hullám a másik után söpört végig rajtunk… és Alexandros mégis egyenesen állt, meg nem hajolva és meg nem törve, sziklaként, hogy nekicsapódjanak.
Alexandros végzete azonban nem az élőholtaktól érkezett, hanem a saját fiától – az árulótól. Renault-tól, aki felvette az Ashbringert és azzal szúrta hátba az apját.”
6. rész
A Naxxramas-i csata elmesélése Darion Mograine által, ahogy Atticus Krohl lejegyezte:
„Naxxramas lebegő élőholt citadellájának mélyén fedeztem fel, hogy valójában mivé változott édesapám. Alexandros szellemét megkínozták és megtörték; élőholtként élesztették fel, hogy megvédje azt a Scourge-öt, amelynek elpusztításán egykor munkálkodott.
Kimartak belőle mindent, ami jó volt, és csak egy keserű, rothadó vázat hagytak maguk után. A saját életem védelme érdekében kénytelen voltak véget vetni átkozott létének, vagy legalábbis ezt gondoltam.
A penge, ugyanis, az Ashbringer… az apám hangján beszélt hozzám.”
7. rész
A Liber Monasteriumból:
„És így történt, hogy Darion Mograine az apja hangjától vezérelve elhozta az Ashbringert a Scarlet Monasterybe, ahol tudomást szerzett bátyja, Renault árulásáról.
Alexandros Mograine bosszúszomjas szelleme jelent meg az Ashbringerből. Renault megbocsátásért könyörgött, de a megrontott penge harapós csapását kapta, amely elválasztotta a fejét a törzsétől.
– Megbocsátottam – volt Alexandros válasza.”
8. rész
Részlet a Light’s Hope-ért folyó Csatából:
„Az Argent Dawn felsorakozott Light’s Hope Chapelnél a több hullámban odarajzó Scourge-dzsel szemben. Csata tört ki, és habár mindannyian bátran harcoltunk, úgy tűnt, nincs esély a győzelemre.
A legsötétebb óránkban, hogy megpróbálja valahogy kiszabadítani apja bezárt szellemért, Darion Mograine a saját mellkasába döfte az Ashbringert.
Ekkor történt, hogy a Light’s Hope alatt eltemetett rengeteg bajnok lelke előtűnt a legtisztább Fény pusztító robbanásának kíséretében. Abban a pillanatban vége lett ellenségeinknek.”
9. rész
Több első kézből való elbeszélése is van a Light’s Hope Chapelért folyó Második Csatának. Néhány ponton eltérnek, de sok másban egyetértenek. Ami ismert, az az, hogy néhány évvel az Első Light’s Hope Chapelért folyó Csatában tett önfeláldozása után Darion Mograine visszatért… ez alkalommal azonban mint a hódító-jelölt, a Lich King szolgálatában álló death knight.
Egykori szövetségesével, a Silver Hand egykori lovagjával, Tirion Fordringgal nézett szembe. Végül Darion behódolt előtte, még akkor is, amikor maga a rettegett Lich King, Arthas megjelent a csatatéren.
A bűnbánat látható jeleként Darion odahajította az Ashbringert Tirionnak, akinek érintése megtisztította a fegyvert. Aztán Tirion minden erejével a Lich King ellen fordult, aki kénytelen volt visszavonulót fújni az újból tiszta Ashbringer egyetlen hatalmas csapása után.
10. rész
A Light’s Hope-ért folyó Második Csata után az Ashbringer Tirion Fordring, az Argent Crusade Nagyúrjának birtokában maradt. Azért, hogy előhívja Azeroth legnagyobb bajnokait, Tirion létrehozott egy erőt és harci képességeket felmérő viadalt, amit Argent Tournamentként ismerünk.
Idővel Tirion Argent Crusade-je sikeresek áthatolt a Lich King erődjének, az Icecrown Citadelnek a főkapuján. Ahogy ostrom alá vették Icecrown védelmét, a nagyúr egyezséget kötött Darion Mograine-nel és az ő Knights of the Ebon Blade-jével, amely egyezség létrehozta az egységes frontot, az Ashen Verdictet a Lich King elpusztítása céljából.
11. rész
Az Icecrown Citadel elleni végső támadás ma már a leghíresebb katonai hadjáratok közé tartozik.
Azeroth néhány kiváló bajnokának társaságában Tirion Fordring folytatta keresztes hadjáratát a Scourge ellen, és egy mindent eldöntő támadást indított a Lich King trónja ellen.
Ott Tirion ismét szembeszállt Arthas-szal, és minden elcsendesült, ahogy az acélpengék csapása végigcsengett a jeges pusztaságon. A heves párbaj tetőpontján az Ashbringer egyetlen csapással széttörte Arthas hírhedt kardját, a Frostmourne-t.
Arthast végül legyőzték, és a megtisztított Ashbringer elfoglalta helyt a leginkább ismert és ünnepelt fegyverek között Azeroth egész történelmében.
Add hozzá kedvenceidhez